„Aki meg kell haljon, úgyis meg fog halni” – így épült a szocsi olimpiai falu

Több száz illegális vendégmunkás életébe került az, hogy a szocsi olimpiai falu felépítése során a munkáltatók a legelemibb biztonsági intézkedésekre sem figyeltek. Voltak esetek, amikor a munkavédelmi intézkedéseket azzal intézték el, hogy a munkásoknak szóltak: vigyázzanak magukra – állítják a The Black Sea oldalon közölt tényfeltáró anyag szerzői.

Az Oroszország által Szocsiban szervezett 2014-es olimpiai játékok költségvetése 40 milliárd euróra rúgott; ezzel a világtörténelem legdrágább sporteseményévé vált. A nagyszabású építkezéseket azonban korrupciós vádak kísérték, és minden jel arra mutat, hogy a nagyvonalú pénzszórásból az építkezéseken dolgozó munkások nagyon keveset láttak.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Munkavédelem konyec

Az olimpiai falu felépítésében részt vett munkások szerint a megfeszített munkatempó miatt az alkalmazók a munkavédelmi és munkajogi előírásokra fittyet hánytak. Nem csoda, hogy a szakképzetlen, munkavédelmi felszerelés nélkül dolgozó, orosz nyelvet sokszor nem beszélő, gyakran túlhajszolt munkások körében a halálesetek gyakoriak voltak.

„Aki meg kell haljon, az úgyis meg fog halni. A lényeg, hogy a munka meglegyen, mondták” – emlékezik vissza Destan Kiliç, egy török építész, aki 2013 elején érkezett Szocsiba. Kiliç először egy orosz, később egy török cég alkalmazásában dolgozott, majd távoznia kellett, miután főnökeinél szóvá tette az illegális vendégmunkások helyzetét.

Naponta halt meg valaki

Számos tragikus balesetre emlékeznek az olimpiai faluban dolgozók. Naponta lehetett hallani, hogy „ma is meghalt valaki”, „ez vagy amaz leesett” vagy „valami ráesett az egyik munkásra” – mondta a The Black Sea-nek Kiliç.

A halálesetek közös vonása, hogy – legtöbbször illegális vendégmunkásokról lévén szó – sem az építőcégek, sem az orosz hatóságok nem voltak érdekeltek a halálesetek pontos számának és a balesetek körülményeinek a megállapításában. Mi több, esetenként el is tussolták azokat.

Egy, az állványzatról lezuhant munkás derekára például utólag, a helyszínelés előtt csatolták fel a az előírásoknak megfelelő testhevederzetet – így a munkáltató azt mondhatta, hogy a munkás saját hibájából esett le, állítja a török építész.

A kábelekkel dolgozó munkásoknak szóltak, vigyázzanak

Egy, a Moldovai Köztársaságból származó, a Fist stadionnál dolgozó fiatal akkor halt szörnyet, amikor hozzáért egy lelógó, véletlenül ottfelejtett nagyfeszültségű vezetékhez.

A különféle kábelek elhelyezésével foglalatoskodó, 22 éves Mihai Cernisov egy pár kesztyűt kapott. Ezt leszámítva a felettesei annyival intézték el a munkavédelmi képzést, hogy majd vigyázzanak – emlékezik vissza az ugyanott dolgozó unokatestvére, Iura, aki szerint elvileg nekik nem kellett feszültség alatt levő vezetékekkel dolgozniuk.

Bár Cernisovnak megígérte munkaadója hogy hamarosan bejelenti, a baleset pillanatában a fiatalember nem rendelkezett érvényes munkavállalási papírokkal. A baleset után két nappal a rendőrség átadta a családnak a holttestet, megígérve, hogy kivizsgálják az ügyet.

Téves adatok a halotti bizonyítványon

Azóta sem tudni a vizsgálat eredményeiről semmit – álltja a Cernisov családja. Az orosz hatóságok által kiállított halotti bizonyítvány mindenesetre két kulcsfontosságú ponton tartalmaz téves információkat: az áldozat „munkanélküli”, és a baleset helyszíne is egy másik építkezés.

Cernisov munkaadója, az Orosz Államvasutak érdekeltségébe tartozó RZDstroy mindenesetre kifizette a holttest hazaszállítását. Ez azért nagy szó, mert nem minden halálos áldozat részesült ebben a kedvezményben. Ezen kívül a repülőtéren az áldozat feleségét megállította egy orosz férfi: miután őszinte részvétét fejezte ki, átadott neki 6000 eurónak megfelelő rubelt, megígérve, hogy „majd vigyáznak a családjára”.

Perelni sem érdemes

A család további egy alkalommal kapott 600 eurót, ezután a kifizetések leálltak. Hiába is próbálnának utánajárni annak, hogy hogyan halt meg Cernisov: az ügyvédek szerint Oroszországban akkora a korrupció, hogy esélytelen kideríteni, pontosan mi is történt.

Egy 2013-as Human Rights Watch jelentés szerint 70 ezer vendégmunkás dolgozott az olimpiai falu felépítésén. A túlóra, kifizetetlen munkabérek és túlzsúfolt szállások mindennaposnak számítottak, egyes munkások útlevelét pedig elkobozták, állítja az emberijog-védő szervezet.

A hivatalos adatok nem egyeznek

A halálos áldozatok valós száma ismeretlen. Az mindenesetre világos, hogy az orosz adatok és a munkások származási országok nyilvántartásai között lényeges különbségek vannak. Míg az orosz munkavédelmi igazgatóság szerint az olimpiai falu felépítése 26 halálos áldozattal járt, a Moldovai Köztársaság belügyminisztériuma szerint 52, Szocsiban elhunyt személy családja fordult hozzájuk temetési támogatásért.

A Moldovai Köztársaságból származó munkások egyébként csak egy kis részét adják az Oroszországban feketén dolgozó vendégmunkásoknak. A kétkezi munkások zömét a közép-ázsiai volt szovjet köztársaságok, ezen belül is Üzbegisztán adják. Minden valószínűség szerint az üzbég munkások körül került ki az olimpiai falu halálos áldozatainak a többsége.