Kartellezés gyanúja miatt nyomoznak egy 280 millió forintos érdi óvoda-közbeszerzés ügyében
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
Amerikai kutatók friss elemzése alapján úgy tűnik, a bio hozamok hátránya a vegyszeres gazdálkodáshoz képest akár 8-9 % százalékra csökkenthető a vetésforgó és polikultúra alkalmazásával. Azaz korántsem biztos, hogy az éhezés felszámolásához rá lennénk szorulva a talajt, a vízkészleteket és az atmoszférát szennyező „konvencionális” módszerekre. Épp ezért lenne életbevágó a bio termelés és az e tárgyú kutatás támogatása; nem mellesleg egy modellváltásra is szükség lehet.
A konvencionális, vegyszeres mezőgazdaság nagymértékben terheli a talajt, a vizeket és az atmoszférát, ami a jelenlegi trendek – a népességnövekedés, hús- és energiafogyasztás és a pazarlás – folytatódása esetén szomorú végkifejlettel kecsegtet. A biogazdálkodás elleni leggyakoribb érv pedig az, hogy kisebb hozamaival nem biztosíthatja az emberiség ellátását, azaz kvázi humanitárius okokból rá vagyunk szorulva a természeti környezet intenzív szennyezésére.
Ezt a képet árnyalja a brit tudományos akadémia Proceedings of the Royal Society folyóiratában december 9-én publikált metaanalízis, amely arra a következtetésre jutott, hogy az ökológiai gazdálkodás termelékenységi hátránya nemcsak kisebb, mint ahogy eddig gondoltuk, de tovább csökkenthető. A tanulmányról hírt adó Le Monde francia napilap szerint a legutóbbi mérvadó nemzetközi kutatások (a holland Tomek de Ponti, illetve a kanadai Verena Seufert vezetésével) 2012-ben láttak nyilvánosságot, és úgy találták, hogy a biogazdálkodás hozama 20-25%-kal marad el a ma „hagyományosnak” nevezett, azaz vegyszeres termeléstől.
A most publikált eredmények szerint – amelyek 38 ország 115 tanulmányának eredményét fésülték össze – az átlagos hozamkülönbség 19,2% (±3.7%). Ez az eltérés még aprónak tűnhet, de a vetésforgót és polikultúrát (egy időben, ugyanazon a területen különböző növények termesztése) alkalmazó gazdaságok esetében már csak 8, illetve 9%-kal alacsonyabb hozamot tapasztaltak, függetlenül az 52 vizsgált növényfaj jellemzőitől, vagy attól, hogy fejlett vagy fejlődő országokról volt szó.
A kutatást vezető Claire Kremen, a Kaliforniai Berkeley egyetemen működő Food Institute társigazgatója, és kollégái a fentiek alapján úgy vélik, érdemes lenne további kutatásokat finanszírozni, mert valószínűsíthető, hogy a különbség tovább redukálható, és egyes régiók, illetve növények esetén akár nullára csökkenthető. 2011-ben a világ megművelt területeinek csak 0,9%-án, mintegy 37,2 millió hektáron folyt ökológiai gazdálkodás, de az ágazat dinamikusan fejlődik: az évezred első 10 évében csaknem két és félszeresére nőtt a „bioszántók” nagysága.
Claire Kremen arra is felhívja a figyelmet, hogy az éhezés felszámolása nemcsak a hozamokon múlik: ma már jóval több élelmiszert termelünk, mint amennyire szükségünk van. A pazarlás csökkentése majdnem annyira fontos lenne, mint annak biztosítása, hogy minden régióban elérhetőek legyenek az alapvető szükségleteket kielégítő élelmiszerek.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) 2011-es tanulmánya szerint az emberi tápláléknak szánt élelmiszer harmadát „pazaroljuk el” – ez évente kb. 1,3 milliárd tonna – amelynek jó fele a termeléstől a tárolás fázisáig, 46%-a pedig a második szakaszban, a feldolgozás és a fogyasztás között vész kárba. 1974-ben arányaiban még csak fele ennyi kaját füstöltünk el; a magasabb jövedelmű országokban a felelősség jelentős része a fogyasztók vállán nyugszik: a pazarlás 39%-ról a háztartások tehetnek, a maradék pedig fele-fele arányban az eladók és a termelők-feldolgozók lelkét nyomja. Az iparosítás eredményeként pl. a termékek 20%-a kihullik a rostán a viszonteladók által megkövetelt forma-kaliber miatt.
A FAO úgy számolja, az ipari országok fogyasztói kb. annyi ételt dobnak ki, amennyit a szubszaharai régió megtermel: bruttó 230 millió tonnát. Az Unióban az élelmiszer felét pazaroljuk el, ebből 42% -ot az otthonunkban, miközben, a világnak ebben az egyik leggazdagabb zugában 79 millióan éltek a szegénységi küszöb alatt. Az alacsonyabb jövedelmű régiókban a családok csak 16%-ot dobnak ki az ablakon, 80% a folyamat elején, a termelés-tárolás-feldolgozás fázisaiban vész kárba.
Mindez évente mintegy 750 milliárd dollárba kerülne; az USA-ban egy négyfős családnak 1250 euróba fáj, Nagy-Britanniában 650-be. Az év bizonyos szakaszai különösen kedveznek a pazarlásnak, ilyen pl. a ramadán; Bahreinben pl. az elkészített ételek 40%-a megy a kukába. Illetve a karácsony-újév, amikor pl. a belgák a szokásos 12% helyett 17%-ot dobnak ki.
A fenti kérdéseket félretéve, a kutató úgy véli, hogy a „fenntartható termelési módokra építő mezőgazdasági termelés növelése nem választás kérdése„. Kénytelenek vagyunk új utakat keresni, mert az élelmiszerek előállításának jelenlegi technikái olyan mértékben szennyezik a környezetünket, hogy nem folytathatóak tovább.
Dobsi Viktória
Fotók: Peter Menzell sorozata „30 család, 24 ország, 600 étkezés” – az egyes családok az egy héten elfogyasztott élelemmel állnak modellt; Németország, Ecuador
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatásNégymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
Telex: Mostantól akár hatszor annyi idő alatt adja ki az állam a közérdekű adatokat Mostantól 15 nap helyett újra 45 napjuk,...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!