Egyiptomnak új ura van

Május 28.-án lezárultak az egyiptomi elnökválasztások. Bár a hivatalos eredményt június 5.-én hozzák nyilvánosságra, az előzetes eredmények tükrében és a várakozásoknak megfelelően, a hadseregből érkező tábornagy Abdel Fatáh Asz-Sziszi nyerte elsöprő többséggel. Győzelmével az arab tavasz véget érni látszik Egyiptomban.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Ha egy szóval szeretnénk összefoglalni, hogy 2013 június 30.-a óta, amikor is az egyiptomi hadsereg, élén a jelenlegi legesélyesebb elnökjelölttel, Sziszi tábornaggyal az országban kirobbanó tömegtüntetések hatására elmozdította az iszlamista Mohamed Murszi elnököt, kétségtelenül a „visszarendeződés” lenne a legtalálóbb.

A Muzulmán Testvériség tüntetéseit éleslőszerrel számolták fel. A sajtó munkatársai, az Átlátszó tudósítója is, napokig tocsogott az iszlamisták vérében. A testvériség pártját és mozgalmát betiltották, aktivistáikat és szimpatizánsaikat tömegesen ítélték halálra Egyiptom kormányzóságaiban.

A kormányzati szervek élére, beleértve a hírhedt egyiptomi titkosszolgálatot, a Mukhabaratot is, ismerős arcok kerültek a Mubárák rendszerből, ez év januárjában pedig, igaz elképesztően alacsony, 38 százalékos részvételi aránnyal, de átment az alkotmánymódosító referendum is.

Az átmeneti kormányzat olyan törvényeket hozott, melyek rendőrségi engedélyhez kötötték a tüntetések szervezését – ennek nyomán számtalan aktivista, többek között a liberális mozgalmak vezéralakjai börtönbe kerültek. Ezt követte csak a 2011 január 25.-i forradalom kirobbantásában oroszlánrészt vállaló április 6.-a mozgalom betiltása. Vezetőik jelenleg börtönben töltik több éves börtönbüntetésüket.

Ebben a hangulatban kezdődött el az elnökválasztási kampány. Bár többen is jelezték indulási szándékukat, február elején gyakorlatilag minden más jelölt visszalépett, kivéve a rohamtempóban leszerelő Abdel Fatáh Ász Sziszi tábornagyot és Hamdín Szabáhi naszerista ősellenzékit. Sziszi leszerelését óriási sajtófelhajtás övezete – indulásáért mozgalom szerveződött Fejezd be a szívességet, amit elkezdtél néven, akik állítólag huszonhatmillió aláírást gyűjtöttek össze, hogy a tábornagy induljon a választásokon. A Legfelsőbb Katonai Tanács is tévében tudatta, hogy Sziszinek „hazafias kötelessége” lenne megméretnie magát.

Abdel Fatáh Ász-Sziszi óriásplakát Kairó belvárosában, a Ramszisz Hilton épülete mellett

Így is lett. Az ötvenes évek Magyarországának személyi kultuszát idéző kampány keretében Sziszi tábornok kivonult az utcákra, készült róla egyenruhás, öltönyös, oroszlános, a közel-keletet a hátán hurcoló, lányok kedvence poszter – ez pedig mind semmi ahhoz képest a hisztériához képest, mely nyilvános megjelenéseit övezte. A hatvan éves tábornagy látványától gyerekes anyák és eladósorban lévő lányok ájultak el, Egyiptomban pedig a legvonzóbb férfi hízelgő címét is elnyerte.

Az ellenzéknek nem sikerült dűlőre jutnia abban, hogy bojkottálják-e a választásokat vagy elmenjenek szavazni. Az ifjúsági mozgalmakat tömörítő forradalmi front jelentős része a bojkott mellett tette le a voksát, így tett a 2012-es elnökválasztásokon negyedik helyen végzett volt Muzulmán Testvér Abu El Futú is és pártja, az erős Egyiptom párt. A Muzulmán Testvériség megmaradt aktivistái és a „Koalíció a katonai puccs ellen” is a bojkott mellett kampányolt.

Sziszit a a június 30.-ai tömegtüntetéseket kirobbantó Tamarúd mozgalom, a Szabad Egyiptom párt, és Amr Músza támogatta – valamint a plakátok és sajtófelhívások alapján az egyiptomi belügyminisztérium és a hadsereg.

Páncélos hadosztály várakozik az egyiptomi Nemzeti Múzeum épülete előtt

Úgy tűnt, hogy a 26.-án indult választásokon, ellentétben a várakozásokkal a bojkott fog győzni. Az eredetileg kiírt két választási napon a szavazatra jogosultak alig húsz százaléka adta le a voksát, ezért az átmeneti kormányzat miniszterelnöke, Ibrahim Mehleb munkaszüneti nappá nyilvánította 28.-át, hogy az állami hivatalnokok is szavazhassanak, a belügyminisztérium pedig sajtóközleményben hívta fel az állampolgárok figyelmét, hogy 500 egyiptomi font pénzbírsággal sújtható, aki nem szavaz.

Ennek tükrében nem is lettek meglepőek az eredmények: a nem hivatalos felmérések alapján Sziszi tábornagy 96 százalék körüli szavazattal nyerte meg a választásokat, s bár a részvételi arány a hosszabbítással is alig érte el a szavazatokra jogosultak 46 százalékát, biztosra vehető, hogy ő lesz Egyiptom új elnöke.

A Katonai hírszerzés vezetői pozíciójából érkező tábornagy pedig a jelek szerint korlátlan támogatását évezi mind a hadseregnek, mind a belügyminisztériumnak, titkosszolgálatoknak. Programjában sok a homályos folt, de az biztosan kivehető, hogy főleg a hadsereg tulajdonában lévő területek fejlesztésével szeretné orvosolni az ország gazdasági válságát, külföldi tőke bevonásával.

Sziszi plakátok Gamaléjában, Kairó annak a negyedében, ahol a tábornok felnőtt

A Sziszit személyesen ismerők úgy nyilatkoztak az atlatszo.hu tudósítójának, hogy „víziója van az arab világról”, és, hogy ki kívánja terjeszteni Egyiptom befolyását a térségben. Ennek keretében már egyiptomi katonai delegációk látogattak az öböl-menti országokba, felajánlva, hogy Egyiptom átvenné a „védelmezői szerepet” az Egyesült Államoktól. A Camp David-i szerződés óta tartó amerikai hadiipari monopólium, melynek értelmében az egyiptomi hadsereg hárommiliárd dollárnyi amerikai hadiipari eszközt kap évente, szintén megtörni látsztk – Sziszi egy korábbi elődjéhez, Gamal Abdel Nászerhez hasonlóan fegyverbeszerzési tárgyalásokat kezdett Oroszországgal.

A jelek szerint az arab tavasz véget ért Egyiptomban, az országnak újra a hadseregből érkező elnöke van. A kérdés az, hogy a legnagyobb népességgel és reguláris hadsereggel rendelkező ország tejhatalmú új ura, milyen kéznyomot fog hagyni a forradalmaktól és polgárháborúktól szabdalt térségben.

Jászberényi Sándor (Kairó)