Veszélyes anyagokat is felhasznál a pusztavámi bányató feltöltéséhez a Mészáros-féle cég

Tengerszemekként csillognak az egykori barnakőszén bányák helyén kialakult tavak a Vértesben. A Pusztavám melletti Cica-homok nevű bányató viszont már eltűnt, rekultiváció címén ugyanis jelenleg a bányagödör feltöltése zajlik veszélyes és nem veszélyes hulladékból előállított 45 ezer tonna „fedőanyaggal”. A projekt ellen tiltakozók szerint ezzel egy már kialakult vizes élőhelyet pusztítanak el, mégpedig országosan védett és Natura 2000-es besorolású területen. Ráadásul a bányagödör feltöltéséhez használt szennyezett anyag veszélyezteti a felszín alatti vizek minőségét – állítja a civil tiltakozókon kívül Csárdi Antal országgyűlési képviselő, aki feljelentést is tett az ügyben. A feltöltést a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. végzi, amelynek végső tulajdonosa a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Status Next Környezetvédelmi Magántőkealap.

„A 20. század második felében a bányászat sok tájsebet hagyott maga után, melyek között több látványos bányagödröt is találunk. Ilyen a Cica-homok is, ahol egy hatalmas kráterben tengerszemként csillog a zöld színű eső, illetve talajvíz. Ezen a környéken több ilyen és ehhez hasonló látványos bányatavat, illetve szédítő mélységű gödröt találunk” – írta néhány évvel ezelőtt a Turista Magazin a vértesi bányatavakról. 

„A betelepített fenyvesek, a maguktól megtelepedő, illetve visszatérő növényfajok mára szépen belepték a nem is oly régen még kopár, teljes egészében a bányászatnak alárendelt tájat, így a laikus erre járó azt is hihetné, hogy ez a táj mindig is így festett” – jellemezte a helyszínt akkor a magazin.

Ezen a három évvel ezelőtt készült videón is jól látszik, hogy az egykori bányagödröt újra birtokba vette a természet, és egy valóságos kis oázis alakult ki a helyszínen.

Aki azonban most jár a Cica-homoknál, a tó helyén már csak teherautókat és munkagépeket lát. A Komárom-Esztergom megyei kormányhivatal 2022-es határozata alapján ugyanis a területen rekultiváció címén a bányagödör feltöltése zajlik,  melyet a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. végez.

A Cica-homok bánya rekultivációjára kiadott engedély szerint a Vértesi Kft. a bányatóban lévő víz kiszivattyúzása után

kb. 45 000 tonna, veszélyes és nem veszélyes hulladékokból előállított  „fedőanyaggal” töltené fel a bányagödröt

– olvasható a cég vertesinfo.hu-nak adott tájékoztatásában. 

Az elsősorban veszélyes hulladékok hasznosításával foglalkozó Vértesi Kft.-ről korábban annak kapcsán írtunk, hogy a cég akkuhulladék kezelésére kért engedélyt, de végül az engedélyezési folyamatot nem vitte végig. 

Megírtuk azt is, hogy a kft. Mészáros Lőrinc érdekeltségeihez köthető, a cég tulajdonosa ugyanis az Envirotis Holding Zrt., amely felett 2020-ban a Mészáros-csoporthoz tartozó Status Next Környezetvédelmi Magántőkealap szerzett egyedüli irányítást. 

Bűzre panaszkodtak a lakosok

„Súlyosan szennyezett, mérgező anyagokat hordtak a Fejér vármegyei Pusztavám melletti, helyreállítás alatt álló bányató medrébe egy környezetvédelmi beruházás során” – ezzel a Facebook-bejegyzéssel hívta fel a figyelmet 2024 őszén Csárdi Antal országgyűlési képviselő, egykori LMP-tag a bányató rekultivációja körüli anomáliákra.

A politikus szerint 2024 augusztusában a Pusztavámon élő lakosok azzal keresték meg, hogy a már víztelenített Cica-homok bányatónál borzalmas bűzt árasztó anyagot raktak le. Csárdi a helyszínen mintát vett az anyagból, amit akkreditált laboratóriumban bevizsgáltatott.

A bányató feltöltése 2025 nyarán (Fotó: Facebook)

A vizsgálat eredménye szerint a minták több összetevője meghaladta a „földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről” szóló együttes rendelet szerinti „B” szennyezettségi határértéket.

„A fenolé például 9,6-szorosan, a kadmiumé két és félszeresen, a króm mennyisége is határérték feletti, de ahhoz közelít az arzén, a bárium vagy az ólom mennyisége is” – írta a politikus.  

A kormányhivatal első körben azt közölte a pusztavámi önkormányzat megkeresésére, hogy Csárdi állításai nem bizonyító erejűek, „mivel a vizsgálati jegyzőkönyv alapján a mintákat a megbízó szállította laboratóriumba, ezáltal nem bizonyítható a mintavétel akkreditáltsága”.  

A helyiek felháborodásának hatására azután a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. lakossági fórumot tartott. Ott megállapodás született egy együttes akkreditált mintavételről, amit három különböző laboratóriummal vizsgáltatott be a kormányhivatal, a Vértesi Kft. és a helyi lakosok.

„Egyedi” szennyezőanyag-határértékeket engedélyeztek

Csárdi Antal szerint a vizsgálatok eredménye ismételten határértéket meghaladó szennyezettséget mutatott. Ugyanakkor a megyei kormányhivatal tavaly decemberi közleménye azt állította: „a bányatelek rekultivációjához használt anyagban nincs az engedélyben foglalt határértéket meghaladóan szennyező anyag.”

Az ellentmondás magyarázata abban a Vértesi Kft. számára kiadott 2023-as hatósági engedélyben rejlik, amely a bányafeltöltésre használt anyag esetében a szennyezőanyagokra egyedi határértékeket írt elő. 

Az engedély szerint a cég által alkalmazott egyik hulladékhasznosítási technológia során „veszélyes és nem veszélyes hulladékok előkészítését követő aerob biológiai kezelésével ún. »mesterséges« talaj (fedőanyag) előállítása és kihelyezése” történik.

Ezzel a veszélyes hulladékokat is felhasználó, biológiai átalakításon átesett fedőanyaggal töltik fel a Cica-homok bánya gödrét. A töltőanyagban lévő egyes anyagokra pedig

a hatóság a „B” szennyezettségi határértékeket jelentős mértékben – akár több mint 10-50-szeresen – meghaladó határértékeket szabott meg.

Csárdi Antal szerint a hatóság jogszabálysértően engedélyezett egyedi, „fellazított” határértékeket a bányafeltöltésre használt, hulladékból előállított anyagra. A bányató feltöltése emiatt súlyosan veszélyeztetné a földtani közeg és a felszín alatti vizek minőségét, sőt egészségügyi kockázatokat is rejt. A politikus ezért júliusban rendőrségi feljelentést tett ismeretlen tettes ellen környezetkárosítás, természetkárosítás, hivatali visszaélés, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés és közveszély okozása miatt.

A feljelentés szerint a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal tavaly decemberi közleménye azt a látszatot kelti, hogy a Cica-homok bánya rekultivációjához használt feltöltőanyag megfelel a környezetvédelmi előírásoknak, és nem tartalmaz a határértékeket meghaladó szennyező anyagokat. Ez azonban félrevezető és megtévesztő állítás, tekintettel arra, hogy a kiadott engedélyben meghatározott szennyezőanyag-határértékek jogszabályellenesen magasak, azaz meghaladják a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályokban meghatározott határértékeket. 

A mérési eredmények (fotó: Csárdi/Facebook)

Védett növény- és állatfajok élőhelye szűnik meg

A Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. szerint a Cica-homok bánya területén „tájsebgyógyítás” folyik, mellyel a cég „ökológiai jelentőségű feladatot” hajt végre. Erről a kft. egy videót is készített – az ebben megszólaltatott szakértők szerint a bányagödör feltöltése a kiadott engedélyeknek megfelelően zajlik, amely semmilyen szennyeződést nem fog okozni.

A cég videójában elhangzik, hogy a bányató csapadék útján keletkezett, a gödörbe a talajrétegeken át nem szivárog víz, így a feltöltő anyagból – mely alá még egy bentonit nevű szigetelőanyag is kerül – sem szivároghat majd szennyezőanyag a talajvízbe.   

A bányarekultiváció most zajló módját azonban nemcsak Csárdi Antal, hanem a környékbeli lakosok és a Pusztavámért Lokálpatrióta és Érdekvédelmi Egyesület is ellenzi, mégpedig a hatályos jogszabályokra és szakértői véleményekre hivatkozva. 

A civil tiltakozók szerint egy fokozottan védett növények és állatok élőhelyeként is szolgáló, természetes tó feltöltése nem tekinthető rekultivációnak, ha az az eredeti állapotnál rosszabb állapotot eredményez. Márpedig a bányászati törvény kimondja, hogy a tájrendezés nem eredményezhet a bányászat előtti állapotnál rosszabb környezeti állapotot.

A tiltakozók álláspontja szerint viszont szakmailag kizárt, hogy a bányászat előtti, ép talajnál jobb minőségű legyen egy ipari hulladékból készült töltőanyag, amely ráadásul élő ökoszisztémát pusztít el. 

Mivel a bányafeltöltéssel érintett helyszín egyrészt a Natura 2000 hálózathoz tartozó, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület része, emellett országos jelentőségű védett természeti terület és különleges madárvédelmi terület is, ezért a kormányhivatal Natura 2000 hatásbecslési dokumentációt készíttetett. Az ennek alapján kiadott

kormányhivatali határozat szerint a beavatkozásnak nem lesz jelentős hatása a védett területekre és élőhelyekre.

A hatóság a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága (DINPI) szakvéleményére is támaszkodott, melyben a DINPI a bányató területén lévő védett növények átültetését és a tóban élő kétéltűek áttelepítését javasolta.     

Vitézkosbor, mocsári nőszőfű, méhbangó és kardos madársisak (fotók: Wikipedia)

A hatóság ennek nyomán természetvédelmi engedélyt adott ki, melyben több fokozottan védett, jelentős eszmei értékű növényfaj – a méhbangó, a vitézkosbor, a fehér- és kardos madársisak és a mocsári nőszőfű – átültetését írta elő.

„Ezen fajok jelenléte egyértelműen bizonyítja, hogy

a terület természetes úton regenerálódott, komplex ökoszisztéma-folyamatok révén új vizes élőhellyé alakult,

amelyet sem természetvédelmi, sem ökológiai szempontból nem indokolt mesterséges rekultivációval megszüntetni, különösen nem hulladékból előállított töltőanyagokkal. Ez nem tájsebgyógyítás, hanem az ökológiai állapot lerontása” – hangsúlyozza Kárpáti Tímea, a Pusztavámért Lokálpatrióta és Érdekvédelmi Egyesület tagja.

A projekt ellenzői azt az állítást is vitatják, hogy a Cica-homok bányató kizárólag csapadékvízből jött létre. Ez a megállapítás szerintük ellentmond a helyszíni tapasztalatoknak: a terület egy része ma is víz alatt áll, a tavat szivattyúzni kell a partfalakból folyamatosan szivárgó víz miatt.

A bányató területét folyamatosan szivattyúzni kell a partfalakból szivárgó víz miatt. (fotó: Facebook)

A lakosok azon tapasztalatát, hogy a bányatavat felszín alatti vizek is táplálják, geológiai szakvélemény is alátámasztja. Egy, a bányató földtani környezetéről készült tanulmány megállapítja: „A Cica-homok környezetében lévő kisebb források az eocén mészkő függőkarszt víztárolójának bázisán, a vízrekesztő agyagos rétegsor felszínén fakadnak. Ezeket a felszín alatti vizeket a környék nyitott bányagödrei megcsapolják.” Vagyis ez az oka annak, hogy a folyamatos szivattyúzás ellenére sem tudják kiszárítani a tavat.

Mindez azt is jelenti, hogy 

a földtani környezet károsítása során elszennyeződhetnek a felszín alatti vizek.  

A projekt ellen tiltakozók aláírásgyűjtésbe is kezdtek, hogy elérjék a Cica-homok bányató területén folyó természetpusztító, vízbázist veszélyeztető „rekultivációs” tevékenység leállítását.

Petíciójukban követelik, hogy 

• független, átlátható vizsgálat készüljön az eddig elhelyezett anyagok összetételéről és a környezet (talaj, víz, levegő) állapotáról.
• a jogszabályokkal ellentétes, jogsértő engedélyeket vonják vissza.
• a környezeti károkat okozó cég saját költségén távolítsa el az odaszállított anyagokat.
• a területet a lehető legteljesebb mértékben állítsák helyre, biztosítva a természetes regenerációt, a vizes élőhely ismételt kialakulását.

 Bodnár Zsuzsa 

Címlapkép: A terület feltöltése 2025 nyarán (fotó: Facebook)