Valaki stéget épít Kisorosziban, a helyiek egymásnak mentek, a polgármester hallgat

Kisorosziban mindig történik valami. Hol kiderül a szeméttelepről, hogy sosem volt engedélye, hol tiltakozási hullám miatt leállítják a Szigetcsúcs átalakítását, most pedig egy építés alatt lévő stég borzolja a falu lakóinak kedélyeit. 

Az, hogy pontosan mi épül, még nem ismert, ám a helyiek már jachtkikötőt vizionálnak a Duna-partra. Ami biztos: valaki terepet rendezett a területen, és egy kikötőbak is készült.

Az épülő stégről szóló első bejegyzés a település egyik Facebook-csoportjában május 26-án jelent meg. Ekkor még mindenki találgatott, és az önkormányzat részéről elmaradt tájékoztatást hiányolta. Bruder Lumina Ildikó alpolgármester azzal védekezett, hogy:

„Én nem vettem részt a döntéshozatalban, és nem volt lehetőségem tájékoztatást adni róla korábban – ez nem az én hatásköröm. Akik támadásba lendültek, vegyék ezt figyelembe.”

Zoltai Anna, a Pénzügyi Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság tagja pedig jelezte, hogy ő semmit nem tud az építkezésről, és levélben megkereste miatta a polgármestert, a jegyzőt, a bizottság elnökét és a képviselőket.

Bár egyelőre csak némi betonozás látszik, a Duna-parton épülő létesítmény annyira kiakasztott egyeseket, hogy írásban fejezték ki véleményüket az ügyről. Vélhetően ezzel összefüggésben – miközben a Facebook-csoportban vitáznak a felek – faluszerte falragaszok jelentek meg, melyeket a „Tisztelt Mindenszaristák!”-nak címeztek, akik elégedetlenek a dolgok állásával. Zoltai Anna képviselőt (Vörösvári névvel) külön meg is szólította a röplap szerzője.

Indulatos röpirat Kisorosziból

A Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi Hatóság és a Duna-Ipoly Nemzeti Park megszólításával pedig petíciót indított valaki, tiltakozva a kisoroszi Kis-Duna-parton épülő kikötő ellen.

A petícióban megfogalmazták, hogy joguk van tudni, mi épül a területen, de arról nem kérték ki a helyiek véleményét, és nem lehet tudni, hogy kapcsolódik-e az építkezéshez majd további területalakítás, illetve hogyan befolyásolja a vízi sportok űzését.

És ott vannak még érvként a hódok, akik néhány méterre élnek a területtől. A hód pedig védett állat, értéke 50 000 forint, bár egyes, szigorúan szabályozott esetekben kilőhető.

A vízmű rábólintott az úszóműre

A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (KDVVIZIG) tájékoztatása szerint 2023-ban vagyonkezelői hozzájárulást adott ki az igazgatóság úszóműállás létesítésére. A jóváhagyás a szárazföldi oldalról két kikötőbak és egy, a pontonra bevezető híd alátámasztásául szolgáló szerkezet (ún. „fészek”) megépítésére vonatkozott.

Tájékoztatásuk szerint az önkormányzat 2023-ban támogató állásfoglalást adott ki a tervek alapján, és ennek birtokában adta ki az igazgatóság a vagyonkezelői hozzájárulást. Az pedig mindenképp kell ahhoz, hogy a területen bármi épüljön. A KDVVIZIG levelében azt is jelezte, hogy:

„vagyonkezelői hozzájárulás önkormányzati állásfoglalás hiányában nem kerül kiadásra”.

Felmerül a kérdés, kinek kell még hozzájárulnia egy úszóműállás létesítéséhez. A válasz nem olyan egyértelmű: a 25 négyzetméternél kisebb területű esetén csak bejelenteni kell a Hajózási Hatóság felé, viszont az mindenképp fontos, hogy az ilyen típusú létesítmény kizárólag a meder vagyonkezelőjének hozzájárulásával építhető meg.

„Felhívjuk a figyelmet, hogy a Rendelet szerint a 25 m² alatti fedélzeti méretű – felépítmény nélküli – úszóműállásra (mely nem úszóműves kikötőként kerül engedélyeztetésre) csak csónak és kézi hajtású úszólétesítmény (kajak, kenu, evezős) köthet ki, kishajó, kisgéphajó és nagyhajó nem!” – olvasható a hatóság oldalán.

Kérdés, hogy mit nevez a törvény csónaknak? A 2000. évi XLII. törvény értelmező rendelkezései szerint a csónak: hajónak, kompnak, vízi sporteszköznek nem minősülő, emberi erővel hajtott, felépítménnyel nem rendelkező vízijármű, amelynek testhossza nem haladja meg a kishajóra megállapított mértéket, illetve szélerővel vagy gépi berendezéssel hajtott vízijármű, amelynek hossza a 7 métert, névleges vitorlafelülete a 10 m²-t nem éri el, vagy motorteljesítménye legfeljebb 7,5 kW.

A polgármester hallgat

Zoltai Anna képviselő levélben fordult a térség országgyűlési képviselőjéhez, Vitályos Eszterhez (Fidesz), aki arról tájékoztatta a képviselőt, hogy egyeztetve Budapest Főváros Kormányhivatalának Országos Közúti és Hajózási Hatósági Főosztályával, a hatóság felé bejelentés 2025. április 23-án érkezett, mely a jogszabályoknak megfelelően történt.

Kérdés, hogy ha 2023 óta ismert volt a terv, és köztudott, hogy a Duna-parton bekövetkező minden változtatás közfelháborodást vált ki, miért nem jelezte a polgármester, hogy tudomása van egy úszóműállás létesítéséről. Az ügyben kerestük Molnár Csabát, a település polgármesterét, aki már az előző ciklusban is irányította Kisoroszit. Azt kérdeztük tőle, hogy kapott-e az önkormányzat előzetes tájékoztatást, tudják-e mi épül ott, illetve a lakosság részéről jeleztek-e aggodalmat vagy panaszt a munkálatokkal kapcsolatban, és ha igen, az önkormányzat milyen módon reagált ezekre? Kérdéseinkre azonban nem kaptunk választ.

Ugyanígy nem reagált a feltételezett építtető, akit szintén megkerestünk. A nyaralótulajdonos budapesti fogorvostól azt szerettük volna megtudni, hogy megerősíti-e információnkat, mely szerint ő a beruházó, pontosan mit tervez az adott területen, rendelkezik-e engedélyekkel, és volt-e tudomása az önkormányzatnak a tervezett építkezésről.

Tiltakozó felirat Kisorosziban (a szerző felvétele)

Leányfalun is vihart kavart egy vízparti építkezés

Nem sokkal arrébb, a Duna túlpartján Leányfalu önkormányzata és lakosai igyekeztek egy hasonló úszómű elkészítését megakadályozni, de akkor falakba ütköztek. Az önkormányzat a Pest Megyei Főügyészséghez fordult, miután a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (KDVVIZIG) a helyi építési szabályzatot figyelmen kívül hagyva engedélyezte egy úszóműállomás – egyszerűbben: egy stég – megépítését a település dunai partszakaszán.

Az ottani építtető, dr. Szőnyi György, már hozzá is látott a munkához, mire a polgármester elrendelte az építkezés leállítását. Bár Szőnyi ezt megfellebbezte, a képviselő-testület később ezt is elutasította. A jogvita bíróságon folytatódott, eközben viszont a KDVVIZIG újra engedélyezte a beruházást, feltételül szabva, hogy az engedélyt visszavonják, ha az önkormányzat nyerne a perben.

Az ügyben akkor két eljárás indult: az egyik esetben Leányfalu Nagyközség Önkormányzata a KDVVIZIG ellen kért törvényességi felülvizsgálatot, de a Budakörnyéki Járási Ügyészség az önkormányzat kérelmét elutasította. A másik esetben Szőnyi közigazgatási pert kezdeményezett és azonnali jogvédelmet kért, amelynek a Budakörnyéki Törvényszék helyt adott, és elrendelte a keresettel támadott polgármesteri határozat hatályának felfüggesztését.

Zimre Zsuzsa

Címlapkép: az épülő stég Kisorosziban (a szerző felvétele)