Kikértük a Magyar Közúttól a Magyar Falu programban elvégzett útfelújítások adatait. Nincs meglepetés: meg sem közelítik a batidai munkálatokat sem árban, sem alaposságban. A Közút szerint, ha nekikezdenek az algyői Tisza-híd bővítésének, akkor kerülőútként működhetne a most alaposan felújított, Lázár János kastélya felé is vezető négy számjegyű mellékút. Lázár államtitkára szerint a nagyfai börtön kérte a batidai út felújítását, de az erről szóló levelezést nem hajlandók megmutatni.
Hódmezővásárhely önkormányzata, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, a 47-es hídbővítése – eddig ezek a magyarázatok merültek fel a 4413-as út felújítása kapcsán. Mint megírtuk, az alig használt út Lázár János batidai kastélya felé vezet. A cikkünk előtt megkérdeztük a Magyar Közút Zrt.-t, mi indokolja az út alapoktól való újjáépítését. Azt válaszolták, többek között azért, mert kötött a talaj.
Fontos részlet, hogy az erre az útszakaszra szánt pénz duplája annak, amit máshol ilyesmire elköltenek. A Közút szerint azonban nem érdemes így az utakat összehasonlítani. Ugyanakkor arra azért kíváncsiak voltunk, hogy korábbi, nagy volumenű felújítási programban hány olyan út van, amit ilyen alapossággal alakítottak át, mint a batidai Lázár-kastélyhoz vezetőt.
Miről lesz szó a cikkben?
„A Magyar Falu Program keretében éves szinten, országosan 50 milliárd forint értékben 89 szakaszon, mintegy 250 kilométeren valósulhatnak meg teljes körű útfelújítási projektek. Társaságunk által üzemeltetett országos közúthálózaton ütemezetten elindultak a program első ütemében szereplő beruházások” – írja honlapján a Magyar Közút Zrt.
A leírás szerint „általánosságban az egyes projekteknél elmondható, hogy a szükséges helyeken új alapréteget építenek be a szakemberek, a lokálisan teherbírását vesztett felületeken a rossz burkolatot elbontják és új teherbíró pályaszerkezetet építenek be a kivitelezők.
A pályaszerkezet cseréket követően kiegyenlítő réteg beépítésével a meglévő burkolat egyenetlenségei kerülnek megszüntetésre, majd erre a felületre új kopóréteget terítenek. A szakemberek az út menti területeken is elvégzik a szükséges munkákat, például az árkok tisztítását, a vízelvezetést is helyreállítják, új közlekedési táblákat helyeznek ki és a projekt végén az új kopórétegre természetesen új burkolati jelek is kerülnek.”
A Közút által említett, a Magyar Falu program megvalósított 50 milliárd forintnyi munkálat
250 kilométerre vetítve átlagosan 200 millió forint/kilométer árú felújítást jelentett 2019-ben.
Mondhatnánk, hogy az infláció miatt 2024-re megdrágult az útfelújítás, de épp a közút most futó TOP-programjában a kilométer-költség 300 millió forint körüli.
Ezzel szemben a 4413-as útnál kilométerenként 500 millió forint feletti volt a felújítási költség, hiszen a batidai kastélyhoz vezető bő 6 kilométeres szakaszra bruttó 3,3 milliárd forintot költött a Közút.
Közadatigénylésben kértük ki az állami tulajdonú Közúttól a közleményük alapján, hogy hol, milyen utakat és milyen alapossággal újítottak fel. A válaszként küldött táblázatuk alapján a Magyar Falu program első ütemében elvétve akad pályaszerkezet-csere. De ez nem is azonos azzal, ami Batida környékén történt – ha hinni lehet Ambrus Kálmán, a XXIV. Közlekedésfejlesztési és beruházási Konferencián bemutatott prezentációjának.
Ugyanis az „(Aszfaltburkolatú) útpályaszerkezet felépítése” című dián az áll, hogy az „útpályaszerkezet” burkolatalapot és burkolatot jelent, több rétegben is.
Ami ez alatt van, az a földmű-szerkezet, Batidánál pedig azt szedték ki és cserélték újra. Ilyen leírású munka pedig nincs az 50 milliárdos projektlistában.
A Magyar Közút Zrt.-től megkérdeztük, hogy a Magyar Falu program I. ütemének 114 útfelújítását tartalmazó listájában mely felújítás hasonló műszaki tartalmú, mint a batidai 4413-as út.
Erre válaszul azt írták, hogy „az országban a dél-alföldi területen, Csongrád-Csanád és Békés vármegyében vannak olyan kötött, térfogatváltozó altalajú területek, ahol olyan útszakaszok találhatóak, mint a 4413-as jelű út. Az egyes projektek műszaki tartalma mindig az adott útszakasz egyedi felújítási igényeihez igazodnak.” Vagyis nem neveztek meg egyetlen utat sem konkrétan, csak általánosságokat említettek.
A batidai útfelújítás alapos munka, sok helyen csak álmodnak ilyenről (A szerző felvétele.)
A Magyar Közút Zrt. azt is írta az Átlátszónak, hogy „Az átfogó felújítás azért is szükséges, mert az algyői Tisza-hídon a fejlesztési munkák megvalósításáig is szükséges üzemeltetési és fenntartási munkák végzése, például legutóbb 2024. október 10-én történtek kátyúzási munkák, melyek félpályás korlátozás mellett zajlottak. Tekintettel az út forgalmára már egy ilyen típusú munka is jelentősebb torlódással jár.
A 4413-as jelű út felújítását követően alternatív útvonallá válhat, így a közlekedő dönthet a várakozásról, illetve a kerülőút igénybevételéről. Tehát már a főút fejlesztése előtt is új funkciót kaphat a mellékút. A 47-es főút Tisza-hídjának 2×2 sávra való bővítése az Építési és Közlekedési Minisztérium lebonyolításában valósulhat meg, így további információkat ők adhatnak a témában.”
A Délmagyarország 2007. március 21-i cikke (forrás: Arcanum)
Az algyői Tisza-híd bővítési terveit 2006-ig lehet visszavezetni. A Délmagyarország 2007-es cikkében az áll, hogy „A Tisza-híd négysávosítása eddigi ismereteink szerint csak úgy valósítható meg, hogy egy, a maihoz lényegében hasonló új hidat teszünk a meglévő mellé. Ennek a szerkezetnek a tanulmányterve már elkészült”. A lap azt is megírta, hogy „Az új híd létesítésének várható költségei még nem ismertek, de
több milliárd forintba kerülhet a megépítés.”
A Magyar Közúttól közadatigénylésben elkértük a cikkben emlegetett tanulmánytervet. A dokumentumban az áll, hogy „a szerkezet átalakítása, pályalemezének bontása vagy szélesítése az erőjáték alapvető megváltoztatását jelentené, ami nem célszerű”.
Azt is írják benne, hogy „ha az építkezés alatt a teljes forgalomterelést, a kiváltást meg lehetne oldani, akkor a meglévő öszvérhíd pályalemezének bontásával és egy új szélesebb acélszerkezetű ortotróp pályaszerkezet (2*2 sáv + járdák) beépítésével a meglévő, megfelelő mértékben megerősített főtartóra és alépítményre talán ki lehetne elégíteni a négysávosítási igényeket, de ennek eldöntése részletesebb vizsgálatokat tesz szükségessé.
A Műszaki Leírásban az áll, hogy 4 nyomvonalat vizsgáltak meg az új híd tanulmánytervében. Az „A” változat alapvető koncepciója a 47 sz. főút régi pályájának minél szorosabb követése, és csak közvetlenül a híd előtt szakadna el egymástól a bal és jobb pálya. A „B”, illetve „C” és „D” változatoknál „a Hódmezővásárhely felől érkező bal pálya mintegy 1500 méter sugarú ívét folytatva túlemelés és átmeneti ív nélkül inflexiósan csatlakozik egy 3000 méter sugarú ívvel a bal pálya az új híd tengelyéhez.
Ezzel együtt az árvízvédelmi töltés forgalmát átvezető aluljárót körülbelül 5 méterrel nagyobb hosszban kell megépíteni. A Tisza jobb partján szintén 3000 m-es ívvel folytatódik az út, és ér el a már említett körforgalmú csomóponthoz.”
Így néz ez ki a rajzokon:
Részlet a 2007-es tanulmánytervből. A meglévő híd mellé épülne új híd, amihez csomópontok is kellenek. Forrás: Magyar Közút Zrt.
Azt is leírták a tanulmánytervben, hogy „a tervezett, és az M5 autópálya szegedi bekötése kapcsán egy rövid szakaszon megépült M43 autópálya a jelen terv tárgyát képező út forgalmát tekintve indifferensnek mondható, hiszen a 47. sz. főút gyakorlatilag Szeged és Hódmezővásárhely belvárosát köti össze, és az út forgalmát ma is ez a viszony határozza meg. Az M43 autópálya, mely Szeged és Hódmezővásárhely között fog a nagylaki határátkelő felé vezetni az M9 gyorsforgalmi út folytatásaként, nem fogja csökkenteni a 47. sz. főút forgalmát. Így tehát indokolt az új híd építése”.
A mérnökök a „D” változatot javasolták megvalósítani. Forgalomelterelésről akkoriban nem volt szó, mivel az M43-as Móra Ferenc hídja még nem készült el.
Lázár János már 2022-ben is ígérte az algyői Tisza-híd bővítését, majd 2024 júniusában jelentette be, hogy a kormány újra napirendre tűzte a projektet.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) honlapja szerint „a kapcsolódó út tervezését érintő feladatok: A jelenlegi 2×1 sávos főúti szakasz 2×2 sávossá történő fejlesztése. A tervezési szakasz két végcsomópontja is megtervezendő a kereszt irányú közlekedés lehetőségének biztonságos megtartásával és biztonságos gyalogos-kerékpáros átvezetéssel. A 47. sz. főút jobb és bal pályájának végleges vonalvezetése és forgalmi rendje mellett a két híd ütemezett megvalósításához tartozó ideglenes átterelés, ideiglenes forgalmi rend megtervezése és engedélyezése is a Tervező feladatát képezi”.
Az új híd tervezésére nettó 1,2 milliárd forint költ a kormány,
a feladatra kiírt közbeszerzés-részt az UNITEF’83 Műszaki Tervező és Fejlesztő Zrt. nyerte tavaly nyáron. Lázár akkori Facebook-posztja szerint 2025-re el is készülnek a tervek.
Párhuzamosan futó hidak a 2007-es tanulmánytervben. Forrás: Magyar Közút Zrt.
A közbeszerzési dokumentáció szerint a tervező feladata „a 47. sz. főút Algyői Tisza-híd 2×2 sávra bővítése kerékpáros átvezetéssel, valamint keresztirányú, külön-szintű gyalogos és kerékpáros átvezetés megtervezése a 47 sz. főút és Téglás utca csomópontjában, engedélyezési és kiviteli terv készítésével”. A műszaki leírást azonban nem töltötték fel, ezért a részletek nem ismertek.
A 2007-es tanulmányterv szerint azonban, ha terelőútnak használnák a hídépítés idején a batidai kastélyhoz vezető 4413-as utat, akkor ahhoz előbb egy aluljárót kell majd építeni, hogy át tudják vezetni rajta a 47. sz. főút forgalmát.
Lázár János 2022. március 9-i Facebook-bejegyzése
A batidai kastélyhoz vezető, már felújított 4413-as utat több kilométernyi botrányos minőségű szakasz választja el a 47-es főúttól. A burkolat a 2000-es rekordárvíz idején ment tönkre, és azóta sem újították fel.
A Magyar Közút erről azt írta az Átlátszónak, hogy „a felújítási munkák a jövőben tovább folytatódhatnak a 4413-as jelű úton, a 47-es főút és a Nagyfai Országos Büntetés-végrehajtási Intézethez vezető bekötőút közötti szakasz felújítására is
már kiviteli tervvel rendelkezünk.
A 4413-as jelű út Tisza árvízvédelmi töltésen haladó szakaszára kiegyenlítőréteg és aszfaltrács terítése után kopóréteg lett előirányozva a tervekben. Az árvízvédelmi töltés utáni szakasz és a Nagyfai Országos Büntetés-végrehajtási Intézethez vezető bekötőút között a térfogatváltozó altalaj miatt pedig ugyanazon technológia lett tervezve, mint a jelenleg folyó útfelújításnál, mely várhatóan év végéig befejeződhet. A 4413-as jelű út további szakaszainak felújítása a projekthez szükséges források biztosítása és rendelkezésre állása esetén indulhatnak el”.
A nagyfai bekötőút 2025 márciusában (fotó: Átlátszó/Pápai Gergely)
„Az ön személyes hasznán kívül mi indokolja, hogy a batidai kastélyhoz vezető útra 3,3 milliárd forintot költsenek?” – kérdezte írásban tavaly ősszel a Parlamentben Vadai Ágnes (DK) Lázár Jánostól az útfelújításról szóló cikkünket idézve. Az építési és közlekedési miniszter helyett Ágh Péter államtitkár válaszolt, aki azt írta, hogy „A Képviselő Asszony által idézett, csúsztatásokkal tarkított cikk természetesen elsiklik a fölött, hogy a Szegedi Fegyház és Börtön nagyfai objektumát gépjárművel a 4413. sz. közútról lehet megközelíteni. Annak a költői kérdésnek az eldöntését, hogy ez a nem elhanyagolható információ szándékosan, vagy véletlenül nem jelenik meg hangsúlyosabban a cikkben, azt Önre bízom.
A tényeknél maradva, tájékoztatom, hogy
az említett útszakasz már évek óta rossz állapotban van, az úton történő közlekedés jelentősen károsíthatja a gépjárműveket,
a személyi állomány közlekedéséhez használt buszokat, és a fogvatartottak szállítását végző járműveket. Éppen ezért a büntetés-végrehajtási szervezet már többször kérte az útszakasz felújítását, amelyre most kerül sor.”
Az nem derül ki, hogy Ágh Péter olvasta-e a cikkünket vagy sem, és az általa vélt csúsztatásokat sem nevezte meg. Lehet, nem mondták neki, hogy a nagyfai börtönt két irányból lehet megközelíteni, évtizedek óta. Mindenesetre segítünk az államtitkárnak azzal kapcsolatban, hogy mi jelent meg hangsúlyosan a cikkben, ami összesen 6293 karakterből állt. Ebből:
Talán olvasóink pontosabban értik a szöveget, mint az államtitkár.
Ágh Péter azonban csak Vadai Ágnessel volt bátor, közadatigénylésünkre néma maradt Lázár minisztériumával együtt. Ágh parlamenti válasza után, tavaly szeptember végén ugyanis kikértük az ÉKM-től azokat a levelezéseket, melyek azt igazolják, hogy a „büntetés-végrehajtási szervezet már többször kérte az útszakasz felújítását, amelyre most kerül sor.” De az adatigénylésre nem válaszoltak.
Közben a Magyar Közút a 4413-assal párhuzamosan futó utat is felújította. Erről azt írták, hogy „a 4414-es jelű mellékút M43-as autópályától induló, több mint 7 kilométeres szakaszának kivitelezése a Magyar Falu Program támogatási forrásainak köszönhetően, cégünk saját mérnökségi szakembereinek kivitelezésében zajlik, közel 8600 tonna aszfalt felhasználásával.
A szakasz Hódmezővásárhelyhez közelebbi szakaszának felújítására vonatkozóan a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program »Fenntartható versenyképes városfejlesztés« pályázati felhívásának keretében Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata jelezte korábban pályázati szándékát. Így az útfelújítás folytatásával kapcsolatosan további információkat az önkormányzat adhat.”
A Google a most milliárdokból félig felújított út felé nem is visz. Ha kerülni kellene a híd miatt, a másik úton egyszerűbb.
Erre is lehetne egyébként kerülni az algyői Tisza-híd építése idején: a Google szerint ezen az úton 36,7 kilométer a Szeged-Hódmezővásárhely távolság, a 4413-ason pedig 39 kilométer lenne.
Segesvári Csaba
A cikk elkészítéséhez az archív anyagokat az Arcanum adatbázisa szolgáltatta. A címlapkép Átlátszó-montázs.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
A Vajda Mélyépítő Kft. azt állította, nem éri el a bevételük az 1 milliárd forintot, ez azonban nem volt igaz. A Közbeszerzési Döntőbizottság bírságot szabott ki a cégre.
Az új elnökség négy nagy létszámú, patinás régi tagszervezetet a szövetségből, sőt a hazai és nemzetközi versenyekről is kizárt, perek indultak, versenyzők szerződtek át külföldi csapatokhoz.
2019-ben fedezték fel az ólom jelenlétét a csapvízben, ezért megtiltották a fogyasztását. Azóta ballonos vizet biztosítottak a tanároknak és diákoknak.
Egy SUV-ot és egy felső-középkategóriás autót bérel a HUN-REN Mészáros Lőrincék cégétől, összesen 32 millió forintért.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!