Csökkenő bevételek a Leisztinger Tamástól vásárolt állami bányacégeknél

A 2022 végén állami tulajdonba került két bányacég, az Ormosszén Zrt., valamint a Meliorációs, Rekultivációs és Környezetrendező Kft. nemrég közzétette a 2023-as évre vonatkozó pénzügyi beszámolóját. A dokumentumokból kiderül, hogy az előző évhez képest az Ormosszénnek tavaly közel 100 millió forinttal csökkent a bevétele, a vesztesége pedig majdnem félmilliárd forint lett. A Meliorációs Kft. forgalma is csökkent, de azért minimális, 4 millió forintnyi nyereséget termelt. A vállalatokban közös, hogy korábban a kormánymédia által „a baloldal legbefolyásosabb vörösbárójaként” emlegetett Leisztinger Tamás is feltűnt a hátterükben.

„Az elhúzódó háború és a brüsszeli szankciók” okozta energiaválság miatt 2022-ben a Fidesz-kormány hétpontos energia-veszélyhelyzeti csomagról döntött, amelynek része volt a szénbányászat- és lignitkitermelés fokozása is. Emellett barnakőszén-program is indult, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter pedig a Belügyminisztérium alá rendelt két szénbányászattal foglalkozó céget – Ormosszén Zrt., Meliorációs Kft. – is.

Tavaly közérdekű adatigénylésben kérdeztük az államot képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t (MNV) az Ormosszén állami tulajdonba kerülésének részleteiről. Az MNV válaszában azt írta, hogy az általunk kért szerződés üzleti titkot képez, ezért nem áll módjukban rendelkezésünkre bocsátani.

Az MNV álláspontjával nem értettünk egyet, hiszen az Ormosszén Zrt.-t az állam közpénzből vette meg, ezért pert indítottunk. A bíróság kötelezte az MNV-t arra, hogy küldjék el részünkre az Ormosszén megvásárlása kapcsán kötött adásvételi szerződést. De nem teljes egészében, hanem azon adatok kitakarásával, amelyek egy bizonyos „Társaság2” megnevezésű céggel kapcsolatos jogügyletről szólnak.

Idén március elején végül elküldték a szerződést (PDF-ben itt érhető el), amiből kiderül, hogy az állam 3,958 milliárdért vásárolta meg az Ormosszén Zrt.-t.

A teljes összeg, amelyet az állam az adásvétel során kifizetett, ugyanakkor ennél magasabb, mivel a szerződésben szereplő „Vételár4”-et nem ismerjük. Mint azt áprilisi cikkünkben megírtuk, ez az a pénz, amiért a másik, meg nem nevezett vállalkozást vásárolta meg az állam.

A„Társaság2” elnevezés valószínűleg a Meliorációs, Rekultivációs és Környezetrendező Kft.-t takarja, ugyanis ez a cég is pont ugyanakkor került állami tulajdonba, mint az Ormosszén. A főtevékenysége szerint szintén barnaszén- és lignitbányászattal foglalkozó vállalat ügyvezetője az Ormosszén élén is álló Huszti Béla, ráadásul a kft.-nek is ugyanaz a miskolci cím a székhelye, mint az Ormosszén Zrt.-nek.

Hogy kiderüljön, valóban ez a cég szerepel-e az adásvételi szerződésben, és egyáltalán, mennyit fizetett érte az állam, újabb közérdekű adatigénylést adtunk be az MNV részére, amelyben a Meliorációs, Rekultivációs és Környezetrendező Kft. állami tulajdonba kerülése kapcsán kötött szerződést és a vételárat kértük ki.

Az MNV azonban ezúttal sem adta ki a kért adatokat, ismét üzleti titokra hivatkozva.

A közérdekű adatigénylésre az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.

Veszteséges az Ormosszén

Bár azt nem sikerült eddig megtudnunk, mennyit fizetett összesen az állam a két bányászattal foglalkozó cégért, azt lehet látni, hogy futott a szekerük az elmúlt évben. Idén május végéig kellett ugyanis leadnia a cégeknek a tavalyi évre vonatkozó beszámolójukat.

Az Ormosszén esetében 2023-ban a nettó árbevétel közel 100 millió forinttal csökkent: 1,24 milliárd forintról 1,14 milliárdra. Ennek jelentős részét szén értékesítéséből szerezték meg, ami több mint 990 millió forintot tett ki.

Az adózott eredmény (azaz a profit) sem érte el a korábbi év számait: 2021-ben még 61,2 milliós nyereséget könyvelhetett el a barnaszén- és lignitbányászattal foglalkozó cég, 2022 óta azonban stabilan veszteséges a működése.

Két éve 104 milliós, tavaly pedig 415 milliós veszteséget könyvelt el az Ormosszén.

Mint írják a 2023-as évre vonatkozó kiegészítő mellékletben, ez „az előkészítés jelentős költségvonzatának és a csapadékos időjárás következményeként alakult ki”, emellett említi a szöveg a kapott támogatás kamatainak elszámolását is.

Ugyanis mint azt tavaly ilyenkor megírtuk, nem sokkal állami tulajdonba kerülése után az Ormosszén 1,45 milliárd forintos visszatérítendő támogatást is kapott az államtól. Ezt a pénzt az állam tulajdonosi jogának gyakorlója, azaz a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) adta a cégnek a barnaszén termelésének fokozása céljából.

A másik cégnél minimális nyereség

A másik bányacégnek, a Meliorációs, Rekultivációs és Környezetrendező Kft.-nek az állami tulajdonba kerülése évében, 2022-ben 11 millió volt a nettó árbevétele. Az adózott eredménye pedig akkor az Ormosszénhez hasonlóan veszteséges működést mutatott, hiszen -7 millió forint volt.

Tavaly ez megváltozott: a cég bevétele több mint felére, csupán 4,5 millió forintra csökkent, de abból

majdnem 4,4 millió forintot már nyereségként tudtak elkönyvelni.

A 2023-as kiegészítő melléklet arról ír, hogy a nettó árbevétel a Felsőnyárád III. bányatelek bérlésével kapcsolatban keletkezett, az ugyanis a cég tulajdonában van, ám az Ormosszén üzemelteti, bérleti konstrukcióban.

A cégek az állami tulajdonba kerülésük előtt sem működtek túl fényesen, de azért érezhető egy romló tendencia. Az Ormosszén forgalma korábban 600 millió és 1 milliárd forint között mozgott (akárcsak 2022-ben és 2023-ban), de minden évben nyereséges volt, és 20-60 millió forint közötti hasznot termelt.

A Meliorációs, Rekultivációs és Környezetrendező Kft.-nek sosem volt eget verő bevétele, de mindig 10-30 millió forint között mozgott a forgalma az elmúlt években, így a 2023-as 4 millió példátlanul alacsony. A cég tavalyi 4 milliós profit egyfajta középértéknek tekinthető, mert termelt már 6-8 millió hasznot és 6-8 milliós veszteséget is az elmúlt években.

 

Sok a probléma a vadnai bányával

Az Ormosszén Zrt. több borsodi településen is működtet bányát, telephelyei vannak Szuhakállón, Felsőnyárádon, Sajókazán és Vadnán is.

A megyeszékhelytől, Miskolctól nagyjából 30 kilométerre található, Natura 2000 területen működő vadnai szén- és kavicsbányáról tavaly májusban írtunk az Átlátszón, és a témáról videóriportot is készítettünk. A bánya a lakóházaktól kevesebb mint 100 méterre helyezkedik el, a helyi lakosok porra és zajra, valamint az ingatlanok elértéktelenedésére panaszkodtak.

 

Cikkünkben bemutattuk, hogy az üzemeltető Ormosszén Zrt. a Vadna bányaüzemmel összefüggésben másfél év alatt közel 2,5 milliós bírságot kapott, többek között légszennyezésért és zajszennyezésért, de természetvédelmi bírságot is kellett fizetniük.

Az Ormosszén tavalyi évre vonatkozó kiegészítő mellékletében 1,7 millió forintos tétel van felsorolva a bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok sorában.

 

A baloldal vörösbárója a korábbi tulajdonos

A közelmúltban állami kézbe került Ormosszénben korábban Leisztinger Tamás volt a többségi tulajdonos (az A2 IT ARAGO Zrt.-n keresztül). Leisztinger Magyarország egyik leggazdagabb embere. A kormánymédia által a „baloldal legbefolyásosabb vörösbárójának” nevezett milliárdos korábban a szocialistákkal ápolt jó kapcsolatokat, az elmúlt tíz évben azonban számos alkalommal együttműködött az Orbán-kormánnyal.

Legutóbb a szociális tüzelő program kapcsán, amiről 2020-ban azt írtuk, hogy a lakosság és több önkormányzat is panaszkodik a minőségre – sőt, egy vizsgálat szerint rákkeltő anyagokban dús lignit is juthatott a legszegényebbeknek.

Ciprusi offshore-cég a háttérben

A cégbírósági dokumentumok között elérhető, 2022 júliusi tagjegyzék alapján a Meliorációs, Rekultivációs és Környezetrendező Kft. állami tulajdonba kerülése előtt nagyjából fél éven keresztül az Ormosszén Zrt. kapcsán is említett A2 IT ARAGO Zrt.-hez tartozott, amelynek tulajdonosa Leisztinger Tamás.

A 2022-es évre vonatkozó beszámolójuk kiegészítő mellékletében a korábbi tagok között a CRATIS Ingatlanbefektető és Szolgáltató Zrt. és a Nógrádszén Kft. is szerepelt. Előbbi cég neve az Mfor cikkében tűnt fel: 2020-ban arról írt a lap, hogy a BKV buszbérlési tenderén nyertes zrt.-t három vállalat alapította, köztük a budapesti székhelyű Cratis Ingatlanbefektető Zrt. is, ami egy ciprusi székhellyel bíró offshore-céghez, az Agrina Holdingshoz kötődik.

Ennek tulajdonosi hátterében a lap beszámolója szerint Leisztinger Tamás cégbirodalmához szorosan kötődő személyek is megtalálhatóak.

A Nógrádszén többségi tulajdonosa szintén a ciprusi Agrina Holdings, 2022 közepéig pedig a pár hónappal később állami tulajdonba került Ormosszén Zrt. is a tagjai között volt.

Szopkó Zita

Címlapkép: Szénosztályozó a felsőnyárádi barnakőszénbányában 2023. február 7-én.  (fotó: MTI/Vajda János)