„Kijátszott minket a Trükkös” – 40 évig robbanthatnak a falu melletti bányában

Kevés bánya üzemelhet Magyarországon olyan közel a lakóházakhoz, mint a fideszes Kósa Lajos ügyvédjéhez köthető cég által frissen megkezdett recski beruházás. A Hunyadi utcában lévő cigánysor lakói a portól és a leomló hegytől félnek, miközben a népnyelvben csak „Trükkösnek” nevezett polgármester adóbevételt és munkahelyeket remél. A bánya művelése novemberben kezdődött meg, már az első robbantás is halálra rémítette a lakosokat.

A lakóházaktól csak néhány száz méterre nyit andezitbányát Recsk és Mátraderecske között egy NER-hez köthető bányászcég. A Mátra északi oldalán fekvő hevesi településeken a beruházás igencsak megkeseríti az ott lakók életét. Azt, hogy mennyire közel van a kőbánya, leginkább Recsken a Hunyadi utcai cigánysor lakói tudják, a legközelebbi ház mindössze 250 méterre található.

Ottjártunkkor elmondták, hogy leginkább attól tartanak, hogy a hegyről egy nagyobb vihar miatt megindul a föld, és akkor a házaikat maga alá temeti. A külszíni bánya beindítását ugyanis azzal kezdték, hogy a munkagépek a felszínről félretolták a földet, hogy hozzá tudjanak férni az andezithez. Ezenkívül a helyiek a működéssel járó zaj és a leszálló por miatt sem örülnek a beruházásnak.

De nem csak a Hunyadi utcai cigánysor lakóit érinti a bánya; a területtől 650 méterre, Mátraderecskén, az Arany János utca mellett falusias lakóterület van, körülbelül 100 méter távolságra pedig a Háromhányás tanya épületei állnak.

Felháborodott lakosság, sokat ígérő polgármester

A helyiek a volt jobbikos, jelenleg független polgármesterre csak „Trükkösként” hivatkoznak. A lakosok felrótták, hogy a második ciklusát töltő városvezető nem értesítette őket időben a bányanyitási tervről, a lakók akkor tudták meg, mi történik, amikor elindult a munka a területen.

Nagy Sándor polgármester még 2020-ban, a veszélyhelyzet miatt egy személyben döntött arról, hogy az érintett ingatlanokat bányaterületté nyilvánítja. A módosításhoz csatolt dokumentumban leírják, hogy a terület szinte teljes egészét erdő borítja, amik megszűnnek. A bányászati tevékenység pedig az élőhelyek teljes pusztulásával jár. Ez a korai dokumentum is arról árulkodik, hogy a lakosok életminőségének a változása sem igazán számít:

„A tervezett fejlesztések nem segítik elő a jó életminőség és az egészséges élet közvetlen környezeti feltételeinek biztosítását, de a terv kísérletet tesz ezek mérséklésére.”

2020 szeptemberében tartottak ugyan egy lakossági fórumot, azonban ezt csak a hivatalban és a hivatal oldalán hozták nyilvánosságra. Nem is igen tudott róla senki, mindössze 7 lakos jelent meg.

Megkerestük a polgármestert is a sajtóban nagy port kavart beruházás miatt. Nagy Sándor szerint ő a jogszabályoknak megfelelően cselekedett, azaz kiírták a település honlapjára és kifüggesztették a hivatalban a fórum helyét, idejét és témáját. Úgy véli, ha minden postaládába dobott volna egy értesítőt, akkor is csak 15-en vettek volna részt az eseményen. „Pontosan ennyi embert érdekelt volna a bányászati tevékenység” – mondta megkeresésünkre.

„A testület tudott az egy személyben hozott döntésemről, jó előre megkapták az anyagokat, és a Covid után elfogadták, száz százalékosan támogatva azt. Ez a terv megegyezik az önkormányzat hosszú távú fejlesztési politikájával, hogy befektetők jöjjenek a településre, növeljük az iparűzési adó bevételt. Sajnos, a jelen gazdasági helyzetben nem tudjuk megvalósítani a fejlesztéseket csak állami támogatásból, örülünk, ha tudjuk működtetni a település dolgait “ –mondta el érdeklődésünkre.

A polgármester szerint nem lesz zaj- és porhatás, de ha mégis, akkor mindent meg fog tenni, hogy azt megszüntesse. „Ha ez olyan volumenű lesz, akkor minden hatóságot értesíteni fogunk. Bízom a szakemberek véleményében, akik azt mondták, hogy nem lesz zavaró.” Bár a helyiek szerint nem segít a dolgon, hogy az uralkodó északi, északnyugati széljárás a falu irányába fújja a port.

„Nagyon komolyan fogjuk ellenőrizni a folyamatokat, felkértünk egy geológust, aki megnézi az engedélyezési folyamatokat, és egy másik szerződés keretén belül rendszeresen ellenőrzi a munkálatokat szakmai szemszögből“ – tette hozzá.

A polgármester azzal érvelt, hogy az évente mintegy 450 millió forintból gazdálkodó település számára munkahelyeket teremt a bánya, valamint a tervezett 80-100 millió forintos iparűzési adóból származó bevétel is nagyon sokat számítana a kistelepülés életében. Ezzel nehéz is vitatkozni.

A polgármester szerint a már működő, falutól távolabb lévő bányánál, melyet a Colas cég által üzemeltet, 15-16 fő dolgozik. Ez ugyan nem sok,  köszönhetően a magas fokú gépesítésnek, ám véleménye szerint ha kevesen fognak is az új helyen dolgozni, akkor is munkát ad a bánya.

Arra a kérdésre, hogy mi lesz, ha az előzetes tervekkel ellentétben a bányavállalkozó alig fog a településre iparűzési adót fizetni, így felelt: „Erre nem is gondoltam, nem ezt kaptuk előzetesen, nem erről kaptam tájékoztatást, hisz most is van olyan bánya, ahonnan nincs adóbevételünk. Bízom benne, hogy nem az fog megvalósulni, hogy nem fizetnek.”

Elmondása szerint külön fórumot szervezett a bányavállalkozóval és a helyben lakókkal, ami után lecsillapodtak a kedélyek, ám, mint fogalmazott: „egy politikai erőnek köszönhetően szították fel az aggodalmat a lakosságban”. Azt azonban elismerte, hogy nem számítottak arra, hogy ilyen közel lesz a házakhoz a bánya, a volt TSZ területén működő bánya ugyanis jóval messzebb volt a településtől. „Mi sem gondoltuk, hogy ilyen közel lesz a település határához, minket is megrémített a látvány, amikor elkezdték kialakítani a készülő védművet.”

Feltűnik az Andezit-Bau és Kósa ügyvédje

A (03/12-es helyrajzi számú) bányatelek tulajdonosa 2019 óta Nagy István. A vállalkozó már 2002 óta a tulajdonosa az Andezit-Bau Kft.-nek, – ez az a cég, ami végül megnyitotta a bányát.

A telken az előzetes vizsgálati eljárást 2020-ban mégsem ez a cég, hanem a Searching4Good Kft. megbízásából eljáró FTV Zrt. kezdeményezte. Az Andezit-Bau csak később lépett be a képbe. A kötelezően előírt környezeti hatásvizsgálatot 2021-ben már az Andezit-Bau kezdeményezte, és a környezetvédelmi engedélyt is ez a cég kapta meg.

Az Andezit-Bau tulajdonosi szerkezete 2020-ban vált izgalmassá. Márciusban került a cégbe a Fiák ügyvédi iroda és dr. Fiák István. A résztulajdonost Kósa Lajos barátjaként és ügyvédjeként tartják számon, több szálon kötődik hozzá.

A jelenleg se bevétellel, se munkavállalóval nem rendelkező cég a jelek szerint rendelkezik a szükséges anyagi forrásokkal a bányanyitáshoz, hisz a munkagépek már dolgoznak a területen.

Az Andezit-Baut is megkerestük, akik egy közleményt küldtek, ahelyett, hogy a konkrét kérdéseinkre válaszoltak volna. Ebből kiderül, hogy hat évig dolgoztak azon, hogy 2022-ben lezáruljon az engedélyezési eljárás. Novemberben a kitermelési műszaki üzemi terv alapján kezdődött el a bányaművelés, melynek során minden környezetvédelmi engedélyben rögzített előírást betartanak. Emellett támogatják a helyi civil szervezeteket és a gyerek sportegyesületeket Recsken, és várhatóan 80-100 millió forintos bevétele lesz Recsknek az iparűzési adóból, valamint egyéb módon is tervezik támogatni a települést. A tervek szerint 20-25 fő fog a bányában dolgozni.

40 évre terveznek

A környezeti hatásvizsgálat szerint a tervezett maximális nyersanyag kitermelés 800 000 tonna lesz évente. A bányászati kőkitermelés (úgynevezett jövesztés) robbantással történik, évi 10 robbantást terveznek. Kiemelten fontos termék a vasúti ágyazati kő. A település vezetője egy testületi ülésen arról beszélt, hogy „a tervek szerint Paks II.-höz, a Belgrád–Budapest vasútvonalhoz szállítják a követ állami megrendelés keretében, vasúti szállítással”.

A bányatelek területe 56 hektár, de ebből tényleges kitermeléssel (bányaüzemi területtel) csak 33 hektár érintett. A bányatelek teljes ásványvagyonát körülbelül 40 év alatt tervezik kibányászni. Évente 250 munkanapon keresztül, hetente öt üzemnappal, napi nyolc órában (8-tól 16 óráig) fog folyni a kitermelés.

Bár vasúti személyszállítás nincs Recsken, az egykori síneket mostanában a kitermelt fák elszállítására használja a helyi erdőgazdaság. A bányaterülettől délre található a vasúti rakodóhely. A fát hamarosan a kő válthatja fel; naponta két szerelvény 15, kővel megrakodott vagonnal suhanna el a faluból, naponta 3040 tonnát húzva.

Ezzel párhuzamosan 25 tonnás teherautókkal fordulnának naponta maximum 7 alkalommal. A kővel megrakott teherautók a közeli Háromhányás tanyához vezető földúton jutnának ki az autóútra, ahol 10 százalékban Mátraderecske, 90 százalékban pedig Recsk irányában haladnának el, naponta 160 tonnával. A kiszállításra kerülő anyagok 5 százalékát közúton, 95 százalékát vasúton szállítanák.

A térségben évtizedek óta zajlik bányászati tevékenység, azonban egyik működő bánya sincs ilyen közel a településhez. A Mátra legjelentősebb tájsebének tekinthető a Colas-féle Csákánykő-bánya. A falu másik oldalán a nem üzemelő Baj-pataki bánya okozta tájseb látható az út mellett. A Colas által feltöltött videó segít elképzelni, hogyan is zajlik az andezit bányászata az egyik borsodi bányájukban.

Nesze neked wellness központ

A Kanázsvári rom alig 330 méterre van a létesülő új bányától, az egykori földvár maradéka ugyan ex lege védett terület, de a környezeti hatástanulmány szerint mégsem számít védendő épületnek.

A bányától nem messze található a Barkóczy Kastély, melyet egy magánszemély vásárolt meg. Ő jelezte is 2021 októberében a kormányhivatalnak, hogy „a tervezett bányatelek határától keletre kb. 205 m-re található a Barkóczy Kastély, amely jelenleg felújítás alatt van, és amelyből kastélyszálló és turisztikai központ készül. Az épület gazdag történelmi háttérrel rendelkezik, 1900-ban épült, és műemlék jellegű. Továbbá a bányatelek határától keletre kb. 100 méterre található a Barkóczy tanya, ahol több állat, illetve család tartózkodik”. Dr. Gáll Szabolcs, a kastély tulajdonosa 2022 januárjában pert is indított a környezeti hatásvizsgálati eljárással szemben.

Az első bányaművelet 2023 februárjában rázta meg a települést, háromszor szólalt meg a duda a Hunyadi utcában, majd egy robbanás rázta meg a környéket. A házaikból kiszaladtak a lakók. Az Andezit-Bau közleményében azt írta a HEOL-nak, hogy a robbantásról Recsk település polgármesterét is előre értesítették. A hirdetményt a település több pontján, az önkormányzat irodájában kihelyezve, illetve online formában is megosztották. Azonban az esetből okulva ígérik, elővigyázatosabban járnak el a jövőben.

Lapunk egy nappal az első próbarobbantás előtt interjúzott a polgármesterrel, aki valóban rászolgált a becenevére, ugyanis elfelejtette megemlíteni, hogy másnap robbantást tervez a bányavállalkozó.

Jelenleg még mindig előkészítő munka folyik a településen, információink szerint őszre fog beindulni a teljes körű működés, de már ez is zajjal jár. A bányához vezető utat lezárták, vélhetően azért, hogy ne a házak felé menjenek a teherautók, amelyek így egy rossz állapotú földúton közlekednek Háromhányás tanya felé, hogy onnan forduljanak rá az aszfaltos útra.

Zimre Zsuzsa

A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A recski andezitbánya 2023-ban. Fotók, videó: olvasónktól.