Folynak a gödi akkumulátorgyár víziközműveinek építési munkálatai. A beruházás miatt – melyet a Mészáros és Mészáros Zrt. végez – fákat vágtak ki a Duna-parton, valamint másfél kilométer hosszan Natura 2000 besorolású területeken is megbolygatják a növényzetet. A 32 milliárd forint közpénzt felemésztő víziközmű-építést „kiemelten közérdekű” beruházássá nyilvánította a magyar kormány, bár az új vezetékek nem a lakossági igényeket, csupán az akkumulátorgyár óriási vízfogyasztásának kielégítését és az ipari szennyvíz Vácig való elvezetését szolgálják.
A Samsungtól távolabb lakó sződligeti és váci lakosok közül sokan csupán mostanában szembesültek azzal, hogy a gödi akkugyár bővítése őket is érinti. A gyár óriási vízigényét ugyanis ki kell elégíteni valahogy. Emiatt a Duna vizét 8,5 kilométer hosszú csatornarendszerrel szállítják majd Vácról a gödi iparterületre, az akkugyár szennyvizét pedig 13 kilométer hosszan lefektetett vezetékek viszik egy új szennyvíztelepre (ami a vízkivétel helyétől északra található). Az építkezés részben természetvédelmi területek érintésével zajlik.
Tavaly szeptemberben számoltunk be arról, hogy a két gödi Samsung-gyár vízellátását napi 27 ezer köbméter ipari víz és ivóvíz fogja biztosítani. A kiadott engedély szerint a gyár ipari vízzel való ellátása érdekében újra üzembe állítják a váci déli vízbázis 40 évvel ezelőtt elszennyezett és lezárt parti szűrési kútjait. A gigaüzem kb. 10 ezer dolgozóját ellátó ivóvízmennyiséget pedig újonnan létesülő felszíni vízkivételi művek szolgálják majd. A 32 milliárdos közmű-építést az állam finanszírozza, és Mészáros Lőrinc érdekeltsége, a Mészáros és Mészáros Zrt. végzi.
A vezeték nyomvonala a Samsung gödi gyárából (forrás: előzetes vizsgálati dokumentáció)
Az új víziközművek engedélyezése kiemelt beruházásként gyorsított tempóban zajlott, ám a kormányzat így is lassúnak ítélte a folyamatot. Ezért tavaly novemberben egy kormányrendelet „kiemelten közérdekűvé” tette az építkezést, és tovább rövidítette a gödi – valamint a komáromi és iváncsai – akkugyár víziközmű-beruházásainak engedélyezési határidejét.
Annyi víz kell a gödi Samsung-gyárnak, amennyi egy százezres lakosú városnak is elegendő lenne | atlatszo.hu
„Távlatosan kell gondolkodnunk, mert a gödi ipari parkba a Samsung mellett még további szereplők betelepülése is várható” – mondta el a műszaki igazgató. Mindezt megütközve hallgatták a fórum résztvevői, hiszen mind a Samsung bővítésére, mind a gödi különleges gazdasági övezetre vonatkozó tervek teljesen titkosak: az iparosítás mértékéről és arányairól szóló információkat elhallgatják az érintett lakosság elől.
A késlekedést az is magyarázhatja, hogy – amint azt szintén megírtuk – a gödi gyár vízvezetékeinek nyomvonala többször változott. A lakosok és az érintett önkormányzatok ugyanis tiltakoztak az ellen, hogy a napi 8 ezer köbméter ipari szennyvizet lakott területeken vezessék el. Tuzson Bence fideszes országgyűlési képviselő pedig a 2022-es választások előtti kampány idején megígérte, hogy a csatornázás el fogja kerülni a lakóövezeteket.
Ám a többször módosított nyomvonal így sem tudja elkerülni a lakóházakat. A Göd, Sződliget, Sződ és Vác városszéli utcáiban lakók nyelik a port és tűrik a munkagépek keltette zajt. A nyomvonal-módosításokat az is indokolta, hogy az építkezés minél kisebb szakaszon érintsen természetvédelmi területeket. Csakhogy ezt nehéz megoldani: a Duna melletti ártéri rész védett természetvédelmi terület és Natura 2000 besorolású a gödi Debegió-hegy. Másfél kilométer hosszan a nyomvonal ezeken a természetvédelmi területeken halad át vagy érinti őket; emellett három erdőrészletben is fákat kell kivágni a csatornázási munkák miatt.
A csatornázás nyomvonala 1,5 kilométer hosszan a Duna-Ipoly Nemzeti Park (pirossal) területét is érinti. (Forrás: Előzetes Vizsgálati Dokumentáció)
A munkálatok néhány hónapja indultak meg. Az építkezés miatt a Duna-parti szakaszon, természetvédelmi területen rengeteg fát kellett kivágni, ottjártunkkor a kivágott fákat már elszállították a bicikliút mellől.
A sződligeti Duna-parton zajló erdőirtás egy részlete: a kerékpárút út mellett a csatornázás miatt kivágták a fákat. (A szerző felvétele)
A nyomvonallal érintett területek között van a Natura 2000 besorolású Debegió-hegy is. Kinéztünk erre a helyszínre, ahol nagyban zajlanak a munkálatok: itt a Duna-Ipoly Nemzeti Park területét jelző táblát is kivették a helyéről.
Az engedély kiadásához készült Natura 2000 hatásbecslési dokumentum szerint ez a terület kiemelendő, ugyanis ez a térség a Duna mentén megmaradt utolsó homokdűne (128 méter), ami 20 méterre emelkedik ki a Gödi-síkságból. Itt az úgynevezett szárazgyepek dominálnak; jelenleg főként a kunkorgó árvalányhaj uralja a gyepeket. (Az árvalányhajnak ez a fajtája nem áll védelem alatt.)
A helyszínen azt láttuk, hogy alaposan megbolygatták a Natura 2000 területet.
A munkagépekkel az árvalányhajas mezőkre hajtottak, és a területre földhalmokat pakoltak.
A gödi iparterület víz- és szennyvízvezetékének építése a Natura 2000 besorolású Debegió-hegyet is érinti, ahol több védett növény található. (A szerző felvétele)
A terület legértékesebb faja a fokozottan védett Natura 2000 jelölő faj, a homoki kikerics, aminek állományát a területen 2000 tőre becsülik. Az Előzetes Vizsgálati Dokumentáció azt is előírta, hogy a Göd külterületén lévő védett homoki kikerics 432 példányát át kell telepíteni. A terület egyértelmű lehatárolását azonban nem láttuk, miközben a csatornázási munkálatok már javában folynak.
Szerettük volna megismerni a védett növények áttelepítésére vonatkozó természetvédelmi engedélyt, valamint a környezetvédelmi hatóság, a beruházó cég és a DINPI (Duna-Ipoly Nemzeti Park) által lefolytatott egyeztetések és átültetések dokumentumait is. Ezért írásban fordultunk a Mészáros és Mészáros Zrt.-hez és a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz, hogy megtudjuk: az Előzetes Vizsgálati Dokumentációban előírt áttelepítések, köztük a fokozottan védett homoki kikerics példányainak áttelepítése valamint a védett növények területének elkerítése ügyében milyen egyeztetések és milyen tevékenységek történtek. Mivel egyik féltől sem kaptunk választ, közadatigényléseket küldtünk a Pest Megyei Kormányhivatalhoz és a DINPI-hez.
Ezekben kértük a Gödi ipari-innovációs fejlesztési terület vízi-közmű fejlesztése projekt kapcsán keletkezett dokumentumokat, azaz
A zöldhatóságtól viszont csak az a válasz érkezett, hogy ők nem adtak engedélyt védett növények áttelepítésére, és semmilyen egyeztetést nem folytattak le a beruházó céggel.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága a 15 napos válaszadási határidő leteltével ezt a választ küldte: „Tekintettel arra, hogy adatigénylése jelentős terjedelmű, nagyszámú adatra vonatkozik, amelynek teljesítése igazgatóságunk alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár, (…) a válaszadási határidő 15 nappal meghosszabbításra kerül.”
A gödi Samsung-gyár csatornázási munkálatainak előkészületei Sződön. (A szerző felvétele.)
A hosszabbítás leteltével, 30 nap után küldött válaszuk azonban egyáltalán nem tartalmazott jelentős terjedelmű és nagy számú adatot. Ugyanis figyelmen kívül hagyták, hogy az adatigénylésben a teljes víziközmű-beruházáshoz kapcsolódóan kértük a védett növényekre vonatkozó összes dokumentumot. Válaszukban csupán az adatigénylésünkben említett vízügyi létesítési engedélyre hivatkozva közölték, hogy az engedéllyel érintett beruházási területen – azaz a váci déli vízmű területén – „tevékenységet nem folytattak”, s azt ezt igazoló két jegyzőkönyvet küldték meg.
Arról, hogy a gödi iparterület víziközmű-fejlesztésének beruházási területén milyen egyéb, a védett növények védelmét szolgáló vizsgálatok és tevékenységek történtek, sem a Környezetvédelmi Hatóság, sem a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága nem nyilatkozott. De nem adtuk fel: újabb két adatigénylést nyújtottunk be, melyekben kimondottan a víz- és szennyvízvezetékek nyomvonalán zajló, természetvédelmi területeket is érintő munkálatokról kértünk dokumentumokat a Nemzeti Parktól és a Pest Megyei Kormányhivataltól – ha választ kapunk, azokat is ismertetni fogjuk.
Bodnár Zsuzsa
Nyitókép: A csatornázási munkákat akadályozó, természetvédelmi területet jelző táblát „félreállították”. (Fotó: Bodnár Zsuzsa)
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
A Szent László által alapított somogyvári apátsági romoknál feltárt, királysírnak vélt kőaknának méretei és elhelyezkedése alapján Kristóf Zoltán tanulmányában egészen más rendeltetést tulajdonít.
A 160 milliárd forintos projektben nem gyorsult a vonat a tervezett sebességre, a miértekről hallgat a Lázár János vezette minisztérium.
1 milliós budik a puszta közepén és egyéb finomságok. Nem spóroltak semmin.
A közbeszerzési eljárás során mindössze egy ajánlat érkezett egy osztrák cégtől, de az is érvénytelen volt.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!