választás 2022

A választásra megváltoztatta a nevét, hogy egy ellenzéki névrokonaként indulhasson

Egy somogyi férfi, Horváth Attiláról Horváth Ákosra változtatta a nevét röviddel a tavalyi országgyűlési választás előtt, amit pár hónappal a választás lezajlása után vissza is változtatott – derítette ki az Átlátszó. A férfi a frissen szerzett Horváth Ákos névvel a kaposvári központú választókerületben indult el független jelöltként. Az eredeti Horváth Ákos neve még az ellenzéki előválasztás miatt csenghetett ismerősen a helyieknek az ikszelésnél. A magyar jogszabályok mindezt engedik, sőt Horváth automatikusan különös méltánylást érdemelt ki a kormányhivataltól, amikor visszaváltoztatta a nevét. Az ilyen trükközéssel nehéz lebukni, a magyar választások történetében most először sikerült ilyen esetet találni.

Kaposvár és környékének választókerülete, illetve a magyar sajtó a 2022-es országgyűlési választás időszakában attól volt hangos, hogy függetlennek mondott névrokonokat vetettek be az ellenzék ellen. Az Átlátszó most viszont azt is kiderítette, hogy az egyik ilyen névrokon, Horváth Ákos éppen a választások előtt változtatta meg a nevét – amit pár hónapon belül vissza is változtatott.

Az újdonsült Horváth Ákos Somogy megye 1-es választókerületében indult el a választáson, függetlennek mondott jelöltként. Az „eredeti” Horváth Ákos vállalkozó 2019-ben az ellenzéki összefogás polgármester-jelöltje volt a településen, és az előválasztáson is indult. A 2022-es választás előtt ugyanis az ellenzék az összefogás érdekében előválasztáson döntötte el, hogy egyes választási kerületekben kit indít.

Somogy 1-ben a 2021-es ellenzéki előválasztáson Varga István (DK) győzött, Horváth Ákos – ő gyakran Horváth Ákos Ervinként is szerepelt – lett a második. Másodikként ő már nem játszott szerepet a 2022-es országgyűlési választáson, azonban a kaposváriaknak ismerősen csengett a név. A választáson Varga István névrokona is elindult, az ellenzéki összefogás jelöltje a dr címmel próbálta magát megkülönböztetni.

forrás: valasztás.hu

Attilából a választások idejére Ákos lett

A névváltoztatásos esetre a cégadatbázisban való kutakodás során bukkantunk rá. Egy bizonyos Horváth Attila ugyanis a Somogy megyei Karád községben működő, autójavító főtevékenységű Hata és társa Bt. egyik tulajdonosa.

forrás: Opten

A férfi az adatbázis szerint a választások előtt (2022. február 2-ával jegyzett adatváltozás során) először átjelentkezett Kaposvárra – ugyanazzal a születési idővel, hellyel, azonos adószámmal. Egy nap múlva, újabb adatváltozás nyomán, már Horváth Ákos néven szerepel, s a kaposvári lakcíme ugyanaz, mint a választáson induló, függetlennek mondott Horváth Ákosé.

forrás: helyi választási bizottság határozata

A választások után viszont rövid idővel a fordítottja játszódik le: 2022. június 10-én a cégadatbázisban Horváth Ákos visszakapja az eredeti nevét, a Horváth Attilát, majd 2022. szeptember 28-ával állandó lakhelye ismét Karád.

Ezzel a karádi lakcímmel viszont már többet is tudhatunk Horváthról, s ez lehet a magyarázat a trükkre. Egy Horváth Attila nevű férfi kétszer is indult Fidesz-színekben az önkormányzati választáson Karádon: 2010-ben és 2014-ben.

Szállásadójának, Kovács Balázs Lajosnak – aki 2022-ben befogadta kaposvári, Balaton utcai ingatlanába Horváthot – kimutatható a kapcsolata a Fidesszel. Kovács 2019-ben negyvenötödikként szerepelt a Fidesz Somogy megyei listáján.

Időközben ő szintén megváltoztatta a nevét (ez a civil szervezetek névjegyzékében követhető nyomon a Széles Út Egyesületnél, amit ő elnököl), s ma már Tisza-Kovács Balázs néven szerepel. 2016-tól a Szövetség Somogy Jövőjéért Alapítvány kuratóriumának és az irredenta szimbólumokkal gazdagon kidekorált Széles Út nevű motoros egyesületnek is elnöke, utóbbinak a a székhelye szintén a Balaton utcai ingatlanba van bejelentve.

Mindkettőjüknek, Horváth Attilának és Tisza-Kovács Balázsnak is feltettük részletesen, írásban kérdéseinket az üggyel kapcsolatban, de választ egyiküktől sem kaptunk.

Különös méltánylással változtathatta vissza a nevét

Közérdekű adatigényléssel fordultunk továbbá Budapest Főváros Kormányhivatalának Állampolgársági és Anyakönyvi Főosztályához, a névváltoztatási ügyek illetékeséhez. A 2010. évi, az anyakönyvi eljárásról szóló I. törvény 49. § (5) kimondja, hogy csak „különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén engedélyezhető … (b) az előző névváltoztatás hatálybalépésétől számított 5 éven belül újabb névváltoztatás”. A konkrét eset leírása kapcsán megkérdeztük, hogy mi volt pontosan az a „különös méltánylást érdemlő körülmény”, ami miatt Horváth Ákosnak öt hónapon belül engedélyezték az ismételt névváltoztatást.

A kormányhivatal első körben nem válaszolt határidőn belül a kérdésünkre, csak miután ismételt közérdekű adatigénylést nyújtottunk be „közérdekű adatigénylésre adandó válasz elmaradása miatt”, azt válaszolták, hogy „a jogelőd szervek által kialakított joggyakorlatot követve Budapest Főváros Kormányhivatala automatikusan különös méltánylást érdemlő körülményként értékeli, ha az ügyfél kérelme a névváltoztatása engedélyezését megelőzően viselt születési név ismételt viselésének engedélyezésére irányul”.

A válaszban hivatkozott „jogelőd szervek által kialakított joggyakorlatra” semmiféle írásos forrást nem találtunk, ezért ismételt adatigényléssel fordultunk a kormányhivatalhoz annak kiderítésére, hogy az elmúlt tizenhárom évben hány egy éven belüli név-visszaváltoztatási kérelmet engedélyeztek „különös méltánylást érdemlő körülmények” miatt. (Erre még nem érkezett válasz.)

A módszerrel könnyen manipulálhatóak az eredmények

A tavalyi országgyűlési választáson végül az újdonsült Horváth Ákos csupán 369 szavazatot kapott, ami a voksok 0,88 százaléka, tehát az általa begyűjtött szavazatok nem játszottak különösebb szerepet a végső döntésben. A fideszes Gelencsér Attila 47,63 százalékkal győzött, a második az ellenzéki összefogás jelöltje, dr. Varga István lett 34,83 százalékkal.

A két névazonosságra hajtó jelölt közül a függetlennek mondott Varga István – aki a szavazólapon legfelül szerepelt – meglepően sok szavazatot, 1849-et gyűjtött be (4,3 százalék) ezzel negyedik lett. Az ellenzéki összefogás pechjére a  szavazólap sorrendjének sorsolásán a függetlennek mondott Varga István került az élre, a DK-Jobbik-Momentum-MSZP-LMP-Párbeszéd támogatással induló dr. Varga csak a kilencedik lett szavazólapon.

Azonban az, hogy ez a névváltoztatósdi legálisan zajlik Magyarországon, és hogy a résztvevők csak nagyon ritka esetben tudnak egyáltalán lebukni, már aggodalomra ad okot. A fentiekből egyenesen következik, hogy a magyar hatóságok közreműködésével minden további nélkül előállítható egy múlt és arc nélküli, csupán a szavazók megtévesztésre szolgáló virtuális személyiség, amivel akár befolyásolható a választás.

A névrokonok indulásának már a kampány idején élénk sajtóvisszhangja volt: ugyanis elég abszurd, hogy úgy indulhat egy személy a választáson, hogy róla sem fotó, sem legalább egy rövid életrajz nem kerül nyilvánosságra, tehát praktikusan semmit nem lehet tudni róla.

Egy arra kapható személy megváltoztathatja a nevét, bejelentkezhet átmenetileg egy másik szimpatizáns lakásába, s ha ez utóbbi csupán fiktív lakcím, már az sem számít büntetendőnek, majd mindez nyom nélkül visszacsinálható. Ha nincs pl. cégtulajdona, vállalkozása, ahol a rendszer automatikusan rögzíti az adatváltozásokat, csupán a személyes adatokhoz hozzáférő hatóságok tudnák leleplezni.

Miközben a Büntető Törvénykönyv 350. § (1) e) pontja kimondja: „aki a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó választás során arra jogosultat a választásban akadályoz, vagy erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel, vagy anyagi juttatással befolyásolni törekszik … bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

Egy évvel a választás után: befagyott közélet, sorvadó független médiatér | atlatszo.hu

Márciusra bőven a háború előtti szint alá esett a kőolaj nemzetközi ára, miközben az Egyesült Államok Európa legnagyobb olajbeszállítójává és a világ egyik legnagyobb olajexportőrévé vált.

Huszka Imre

A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Szavazólap Békéscsabán, az országgyűlési választáson és gyermekvédelmi népszavazáson 2022. április 3-án. A Békés megyei 1-es számú választókerületben a legtöbb, 11 jelölt indult, itt használják a legnagyobb szavazólapot. Fotó: MTI/Lehoczky Péter

Megosztás