Szálka: kövek helyett 120 millióért fapalló lesz a tóparton, megvan a kivitelező

Tavaly nyáron indítottak petíciót helyi civilek a strandon tervezett betonozás ellen, amiről a helyi polgármester állítja: szó sem volt arról, ami ellen a civilek tiltakoztak. A közbeszerzést végül módosítással írták ki, facölöpök lesznek, aminek pedig a lakosok nem örülnek, hiszen ilyen már volt. A tiltakozást vezető civilek vezetője szerint ők „más filmet néznek”, mint a 20 éve regnáló polgármester, és szükségesnek tartanák a lakosok bevonását a döntésekbe.

Szerpentin vezet a Tolna megyei Szálkára – a település a környék egyik ékköve. Hírét a 70-es években kialakított mesterséges tó öregbíti, illetve az elmúlt két évben éppen az ide tervezett átépítés miatt került az országos hírekbe. Helyi civilek aláírásgyűjtésbe kezdtek az interneten, ahol azt írták „362 méter hosszan és 3 méter szélességben fedné be terméskővel és betonnal a strand partját”. Az „Állítsák le a szálkai-tó strandjának lebetonozását” elnevezésű tiltakozáshoz közel 9 ezren csatlakoztak. Az átépítésre kiírt közbeszerzésnek nemrég lett eredménye. Eszerint 356 méter partvédelem készül akácfa égetett cölöpsorból, amelynek a tetején fapallók lesznek, a kivitelező a Geotechnika ’84 Víz- és Csatornaépítő Kft. Ez a megoldás alapjaiban más, mint ami ellen a civilek tiltakoztak.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Beton helyett facölöpök

„2010-ben volt egy óriási eső, ami lejött az égből és elmosta a töltést. És ezt a töltést bemosta erre a területre. Ezért van itt ilyen vastag iszap, mert a töltés maradványai ott vannak. És akkor kiöntött a tó, úgyhogy kint volt az úton a víz. Tocsogott az egész, a terület víz alatt volt, és mosódott befele a vízpart. Ezt akarjuk ezzel az átépítéssel megoldani” – ezt már Szálka polgármestere mondta az Átlátszónak. A 69 éves Pálfi Jánossal az irodájában találkoztunk. Arról kérdeztük, végül miért nem az eredeti, civilek által kifogásolt terv valósul meg a strandon.

A szálkai tó partja, egy igencsak elöregedett lépcsővel – ezt is kicserélik (forrás: Segesvári Csaba/Átlátszó)

„Volt az eredeti, ugye a kő, akkor volt az a cölöpös változat. Hát, még volt valami, már nem emlékszem. Ötféle változatot vázoltam fel, hogy akkor szerintük mi lenne az, ami kedvező lenne, és mindenkinek jó, hogy itt békesség és nyugalom legyen. Akkor a cölöpös megoldás mellett tettük le mi is a voksunkat. Jó, akkor legyen. Átdolgozzuk, és a Kincstár felé engedélyeztettük, meg vízügyi igazgatóság felé, mindenfelé, és hát a végén ez a megoldás született” – magyarázta.

Ugyanakkor azt is megjegyezte,

cölöpökkel korábban is próbálkoztak, sikertelenül. Szerinte a terméskő tartósabb lett volna, beton csak a lépcsők alá került volna.

„A szárazon rakott köveket sokan nem értik. A szárazon rakott kő azt jelenti, hogy hézagok vannak a kő körül, és följön a nád. Ugye a nád az mindenhol följön, ahol kis helye van, magyarul a követ nem is lehetett volna látni, csak a bejáróknál, ahol a biztonsági bejárót biztosítani kell a víz fölött. De ezt nem értették meg” – tette hozzá.

A polgármester szerint a tiltakozó civileknek semmi sem jó. „A strand vízfelülete az önkormányzaté, a mellette lévő területet, a szabadidőközpontot a Szálka Kft. üzemelteti. Az előtörténet az, hogy 1994-ben az akkori képviselő-testület és polgármester fölkérte a Szálka Kft.-t, hogy Szálka turizmusának fejlesztése érdekében alakítsunk ki egy fürdőhelyet, egy szabadidőközpontot a tó mellett. Ez ’94-ben volt.

A polgármesteré lett a strand, de ez 1994-ben történt – a falut 20 éve igazgatja Pálfi János (forrás: Segesvári Csaba/Átlátszó)

Ezt a területet akkor értékesítette a Szálka Kft. részére. A Kft. saját költségén csinált mindent. A stranddal kapcsolatos költsége az önkormányzatnak egy forint sem merült idáig fel, és ezután sem merül fel, mert ez egy 100 százalékos pályázat. Tulajdonképpen itt minden, azt gondolom, hogy rendben van, de hát csak föl van fújva” – mondja Pálfi János.

Ő ugyan nem említi, de a Szálka Kft. az ő és lánya tulajdona. 

Amikor a tömegturizmusról kérdezem, azt válaszolja: a strand 1000 fős, még sosem voltak ennyien. Nem is tervezik ezt bővíteni. Azt már a helyszínen mutatja meg, milyen lesz a partvédelem. A tavaszi időben jól látszik az iszapos tóalj, ezt homokszórással javítják fel, beljebb pedig iszapbontó baktériumokat vetnek be. „A kivitelezés a szezon után, szeptemberben indulhat. Az első tervek erre 14 éve készültek el, akkor még benne voltunk ezekben az atomerőmű környezeti támogatásában. Bár oda egyszer be lett adva, csak akkor nem nyert” – magyarázza.

Négycsillagos szálloda nem lesz

„140 ágy van Szálkán, ami folyamatosan tele van, hogy az ember tudjon helyet foglalni, több hónappal kell foglalni. Ide a környék településéről járnak sétálni, biciklizni itt a tó körül. Úgyhogy igazából ez egy turisztikailag nagyon keresett település. A tópart viszont nem lesz beépítve. Kerékpárutat tervezünk, hogy körbe lehessen kerékpározni, és egy hidat a félszigetre. De ez sem tetszik mindenkinek” – teszi hozzá. Pálfi János két fejlesztési területről beszél a közeli völgyekben – azt már a civilek említik, hogy ezek közül az egyik egyébként a polgármester tulajdona.

A 120 millió partfelújítás mellé újabb pénzek érkezhetnek a strandra (forrás: Segesvári Csaba/Átlátszó)

Miközben a hivatalhoz megyünk vissza, az úton kisebb árvíz fogad. Pedig süt a nap. A nyomok a Napfény utcára vezetnek. Az emelkedőn hol jobb, hol bal oldalt ömlik a víz. A dombos környéken ilyen egy felhőszakadás, most viszont az egyik építkezés okozta a villámárvizet: átvágták az ivóvízcsövet.

„Az egyik környékbeli utcában – ami még földes – szintén így folyik le a víz. Azt szeretnénk most megcsináltatni. Ahogy a Grábócra vezető utat is, ami egyben csatorna is. A falu szélétől induló betonútra mutat, ami a közeli Glamping mellett egy völgybe vezet, ott látszik, hogy tényleg csatornaként tud működni.”

A 69 éves polgármester többször említi, ő nem főállású, ahogy a képviselők sem. Ez az utolsó ciklusa, nem akarja a falut tovább vezetni.

„Ha beton lett volna, én is aláírom”

Pálfi János több helyi lakost is bemutatott, akik támogatják az önkormányzat eddigi döntéseit. „Hogyha ez valóban így lett volna, akkor én lettem volna a 9001-ik, aki ezt aláírom. Ha le akarják betonozni a strandot, akkor én is aláírtam volna, mert azzal én sem értenék egyet. Bejöttem a polgármesteri hivatalba és megkérdeztem, hogy ez most micsoda? És a polgármester úr nagyon készségesen elém rakott mindent, elém rakta a terveket, a kiviteli terveket. Egyértelműen kiderült a számomra, hogy itt sehol egy darab beton nem látott volna senkit. Beton egyedül a bejárók alatt lett volna, terméskővel, ha jól emlékszem” – ezt már Horváth Tamás mondja.

Gyorsan szóba került, hogy a tiltakozók nem őslakosok.

„Alapvetően az a problémájuk, hogy ez a Jánosé. Tulajdonképpen egy az egyben kijelenthetjük, hogy csupa irigység”

– véli Nagy Éva, aki gyerekkorában is a strandra járt, emlékezett a faoszlopos megoldásra. Ugyanakkor úgy látja, a falu fejlődése miatt költöztek sokan a településre, és nem csak a tiltakozók, hanem a polgármester támogatói közül is sokan. Vagyis nem csak a kritikus civilek, hanem a támogatók között is sok a „gyüttment”.

„Itt Szálkán egy 800 négyzetméteres üres telek, mondjuk legyen rajta közmű, rajta legyen a gáz vagy bármi, az körülbelül olyan 12-13 millió forint körül van most. A környéken nincsenek ilyen árak. Az ingatlanjaink attól lettek értékesebbek, hogy fejlődünk. És körül kell nézni, szó sincs betontengerről, azt mi sem szeretnénk” – mondja Gergely Tamás. Azzal is érvel, hogy a település lakossága csak azért nem fogy, mert a falu egy igazi ékkő.

„Más filmet néznek”

„Sétáljunk egyet” – Nemes Richárddal a Napfény utca végén találkozom. Ő a Szálkai Civil Összefogás egyik alapítója, a köves-betonos strandátépítés elleni küzdelem arca. A közeli domboldalig baktatunk, közben az új telkeket mutatja. Szerinte a vízelvezetőnek „eladott” betonútra azért volt szükség, hogy el lehessen jutni az újabb telkekig.

„Ez valójában egy előközművesítés, amire egyébként a pályázati pénzt nem is lehetne felhasználni.

Az út maga vízgyűjtésre nem igazán alkalmas, hiszen jórészt egy dombgerincen fut, így legfeljebb azt a vizet gyűjti össze, ami ráesik.”

A helyiek közül szerinte sokan azért akadtak ki, mert egyrészt nem voltak rendesen tájékoztatva erről, másrészt mert nem tudják, milyen ingatlanfejlesztésekre lehet számítani ezen a területen. „Erre a beruházásra is úgy adta ki az engedélyt a hatóság, hogy előtte nem jöttek ki megnézni. Ez így valójában nem környezeti infrastuktúra, hanem ingatlanfejlesztéshez szükséges infrastuktúra- és közlekedés-fejlesztés, persze ez már itt van, ezzel nem tudunk mit csinálni. A nagyobbik gond a folytatás, az erdőbe tervezett újabb betonút” – magyarázza.

A csatornaként görbülő betonút: mindenre is jó (forrás: Segesvári Csaba/Átlátszó)

A betonutas séta után a völgy felé indulunk az erdőn át. Ahogy egyre beljebb érünk, erős hagymaszag terít be mindent. A löszös talaj közepén minikanyon, erre folyik le a víz felhőszakadás után. Az út egy idő után összeszűkül, majd egy két méter mély völgyben folytatódik, a Lajvér patak irányába. Ezt az utat is betonozzák, legalábbis a tervek szerint.

„Nemrég bejártuk ezt az utat 20 milliméter eső után, és nagyon csekély hordalékkal találkoztunk csak, ami igen kevés ahhoz, hogy itt indokolt legyen egy négy méter széles, közlekedésre is alkalmas beton vízelvezető. Itt is arról van szó, hogy az út nem fog jelentős csapadékot gyűjteni,

ez a beruházás ebben a formában túlméretezett, és több környezeti kárt okoz majd, mint amennyi hasznot hoz.

Ezt az erdőt védeni kellene, nem pedig fejleszteni, főleg nem betonnal” – érvel a beruházás ellen, majd azt mondja, a medvehagymás és az élővilág szerinte megsínyli majd az építkezést, nem beszélve arról, ha ezen az úton autós közlekedés is lesz.

Medvehagyma, ameddig a szem ellát (forrás: Segesvári Csaba/Átlátszó)

A medvehagymamező a tervezett úttól alig 50 méterre, hosszan nyúlik az erdőbe. Nemes Richárd szerint tanösvény kellene ide, vagy egyfajta kijelölt erdei sétány, hogy a medvehagymást úgy látogathassák a turisták, hogy minél kisebb kárt okozzanak a falu egyetlen megmaradt belterületi erdejében.

Amikor az önkormányzati fejlesztésekről kérdezem, azt mondja, szerinte több beleszólás kellene a civileknek.

„Senki nem vitatja a polgármester érdemeit, hogy 20 év alatt mit tett a faluért, de a világ megváltozott.

Ma már nem lehet autoriter módon vezetni egy ekkora települést, főleg ha fejlesztésekről van szó. Biztosítani kell a nyilvánosságot, és meg kell szervezni, hogy az itt élők, legyenek vállalkozók vagy civilek, részt vehessenek a település sorsának irányításában. Ennek hogyanjáról jelenleg nincs egyetértés, generációs, kulturális szakadék van közöttünk, teljesen más filmet nézünk” – magyarázza a Szálkai Civil Összefogás vezetője.

Legyen fejlesztés, de másként

Nemes Richárd azt mondja, a 2021–2027-es fejlesztésekhez konkrét javaslatokat is megfogalmaztak. A reprezentatív felmérésüket 84-en töltötték ki a falu közel 500 fős lakosából. A megszerkesztett és a hivatalnak átadott anyagból például kiderül, hogy a válaszadók közül 47-en nem tartják jó ötletnek, hogy a tavon kerékpáros híd épüljön, a strand további, mintegy 220 milliós fejlesztése kapcsán a többség úgy vélekedik, hogy azt a tulajdonosnak, azaz a polgármester cégének kellene finanszíroznia.

Újabb szálláshelyeket nem szeretnének, ahogy 40 milliót sem költenének az őshonos állatokat bemutató vadasparkra sem. Utóbbi szintén a polgármesterhez köthető projekt. 2011-ben írt a teol.hu arról, hogy „Pálfi János, Szálka polgármesterének állatfarmján többek között gím- és dámszarvasok, vaddisznók, teve, láma és őshonos magyar háziállatok is élnek”, a farm akkor még a közeli Mőcsényben volt. Pálfi a cikk szerint azt mondta, „az ötlet nem más, mint egy »vadaspark« kialakítása Szálka mellett, ami újabb kínálatot jelent majd a község már eddig is meglehetősen színes turisztikai palettáján”.

Ez az ösvényt betonoznák le (forrás: Segesvári Csaba/Átlátszó)

De vissza a civilek javaslataira. A kerékpárutakat a települések között egyértelműen támogatják, a tó körüli bicikliút megint csak megosztó kérdés. Az út egyébként magánterületen át vezetne.

„Szerintem ennél egy turizmusra építő, ilyen gyönyörű, jó adottságú településnek nagyobb fantáziával kellene bírnia. Jelenleg nincs turisztikai koncepciója a településnek, csak kapkodás és improvizálás, attól függően, hogy mire van pályázati pénz. Szerintem ez nem sok jóra vezet” – magyarázza.

Hozzáteszi, a 2,2 milliárdos fejlesztési terv nagy része az épített környezet fejlesztésére és a tömegturizmust célzó beruházásokra megy el a következő időszakban, miközben a helyi igényeket alig veszik figyelembe: nincs orvosi rendelő, nincs falubusz és közlekedés-biztonság a fő utcán, a focipálya az enyészeté lett és nincsen játszótérfejlesztés sem.

„Szerintem ennél egy turizmusra építő, ilyen gyönyörű, jó adottságú településnek nagyobb fantáziával kellene bírni” – mondja a civilek vezetője (forrás: Segesvári Csaba/Átlátszó)

A kifogásolt beruházások már a falu 2011-es fejlesztési terveiben megjelentek, többek között „Új szálláshelyek kialakítása, a gasztronómiai értékek feltárása, éttermek és vendéglátóhelyek megépítése, a meglévők fejlesztése. A borturizmus fejlesztése. Strand fejlesztése, camping, vadaspark kialakítása”. Nemes szerint ezeket a tervezéskor, de legkésőbb a megvalósításuk előtt társadalmiasítani kellene, azaz el kellene fogadtatni a helyiekkel. Véleménye szerint ez rendre elmarad.

Nemes Richárd szerint ugyan megosztó a működésük, de hiszi, a helyieknek is joguk van beleszólni, hogy milyen legyen egy település 10 év múlva.

„Vannak olyan hangok is, hogy ebben a faluban egyáltalán nem kellene fejleszteni, ezt a véleményt is értem, de ma már úgy látom, hogy egy arany középutat kell találnunk, amelyben olyan közös jövőkép alakulhat ki, ami az itt élőknek civileknek, az itt működő vállalkozásoknak és az ide látogató turistáknak is nyertes helyzetet hoz.

És hogy egy pozitívummal zárjam: a strandfejlesztés kivitelezésének megváltoztatása, azaz, hogy végül beton és terméskő helyett fából lesz a partvédelem, pont erre jó példa!”

Segesvári Csaba

Nyitókép: 

Ez a cikk hat szerkesztőség közös projektje, a Helyközi Járat keretében, a Partizán támogatásával készült. Tarts velünk, szállj fel a Helyközi Járatra! Ha van egy jó sztorid, oszd meg velünk, és ha teheted, támogasd munkánkat, hogy hosszú távon, kiszámíthatóan és magas színvonalon tudjunk dolgozni. Támogatással és ötletekkel kapcsolatban írj nekünk a [email protected] címre.