koronavírus

Több mint egy éve várnak a táppénzükre a COVID-dal megfertőződött tanárok

Máig nem kapta meg az igényelt táppénz-kiegészítést a pécsi tankerület számos tanára, akik még a koronavírus 2020-as hulláma alatt kerültek karanténba – mondták az Átlátszónak a pedagógus-szakszervezetek. Az egészségügyi törvény szerint elvileg 100 százalékos táppénz járna annak, aki a járvány alatt karanténba kerül, azonban a gyakorlatban ezt legfeljebb akkor kaphatnák meg, ha egyenként kiperlik a magyar államtól.

„2020. december elején lettem covidos, két hétig voltam táppénzen. Kitöltöttem egy csomó papírt, felhívta a munkaügyi jogász az igazgatónőnket, hogy tényleg elkaphattam-e a munkahelyen (válasz: igen), aztán felhívták rá a figyelmemet, hogy akár egy évig is eltarthat, amíg megítélik és megkapom. A mai napig nem kaptam meg” – ilyen és ehhez hasonló beszámolókból több is eljutott az Átlátszóhoz a pécsi tankerületből.

Általános és középiskolai tanárok is arra panaszkodtak, hogy bár azt a tájékoztatást kapták, hogy ha munkahelyi koronavírus-fertőzés miatt karanténba kerülnek, 100 százalékos baleseti táppénzre jogosultak a kimaradt időszakra vonatkozóan, a járadékot még mindig nem kapták meg, és az intézményfenntartóhoz, a Pécsi Tankerületi Központhoz hiába fordulnak segítségért.

Egy tankerületben 1100 tanár volt karanténban

Az Átlátszó kérdésére mindkét nagy pedagógus-szakszervezet megerősítette, hogy a baranyai tankerület számos tanára számolt be elmaradó táppénzről. Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) pécsi munkatársa azt mondta, tudomása szerint mintegy 1100 pedagógus kérte, hogy miután koronavírus-fertőzés miatt szüneteltetniük kellett a munkát, az adott időszakra a táppénz 100 százalékát megkapják. „2022 januárjáig csak egy kis részük jelezte, hogy már megkapta a táppénz-kiegészítést,

sokan vannak, akik még a járvány első hulláma alatt kerültek karanténba, azaz több mint egy éve várakoznak”

– mondta Nagy Erzsébet.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) sajtószóvivője azt írta: szakszervezeti tagok közlése szerint a pécsi tankerülethez tartozó két intézményből az egyikben minimum 7 fő, a másikban minimum 3 fő nem kapta meg a megígért 100 százalékos táppénzt, pedig 2020 novemberében-decemberében voltak koronavírus-fertőzöttek.

„Nehézkes bizonyítani”

A TB-törvény szerint, aki biztosítottként keresőképtelenné válik, táppénzre jogosult a betegsége idejére – keresőképtelennek számít az is, „akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek”. A bér 100 százalékának megfelelő baleseti táppénzre azok jogosultak, akik munkavégzés közben betegedtek meg, vagyis például az iskolában kapták el a koronavírust, amit azonban elvileg bizonyítani is kellene – ez az egyik fő oka annak, hogy sok tanár elesett a juttatástól.

Diákok a matematika írásbeli érettségi vizsga előtt a fővárosi Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnáziumban 2021. május 4-én (forrás: MTI/Balogh Zoltán)

„Én novemberben lettem covidos és egy tanuló által kontakt személyként kerültem karanténba” – számolt be az Átlátszónak egy pécsi pedagógus, aki ugyanúgy, mint összes többi kollégája, csak névtelenül volt hajlandó nyilatkozni, tartva a lehetséges retorzióktól.

„Nagyon beteg lettem és 4 hétig voltam táppénzen. De a háziorvosom nem azt a kódot írta rá, amivel jogosult lehettem volna a 100 százalékos táppénzre.

Mikor utólag kértem, hogy szeretném megfellebbezni, azt mondta, hogy nem vagyok rá jogosult egy új rendelet miatt. Ezért elálltam a kérelemtől.”

Egy, a pedagógiai szakszolgálat pécsi tagintézményben dolgozó kollégája azt írta: „december végén estem át a COVID-on. Nem is próbáltam 100 százalékos táppénzt igényelni, mivel a főnököm szerint olyan nehézkes bizonyítani, hogy a munkahelyen kaptam el. Korábban csak két kolléga volt covidos, akik fejenként több, mint 1 hónapot hiányoztak. Szeptemberben voltak ők betegek, és azóta vagy visszautasították a táppénzigényüket, vagy azóta sem kapták meg a 100 százalékot.”

Kontaktszemélyeknek esélyük sem volt a teljes táppénzre

Az oktatásban dolgozók táppénz-igényeivel a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) is foglalkozik a COVID-járvány óta, a szervezet egyik munkatársa, Takács Ádám szintén arról számolt be, hogy komoly problémákat okoznak a bürokratikus akadályok.

„A jogszabályok alapján, ha az érintett beteg és a háziorvos vagy hatóság karanténba helyezi betegszabadságot kell kivenni, ez maximum 15 nap lehet és a bér 70 százaléka jár. Érdemes tudni, hogy ez nem táppénz, és nem az egészségbiztosító fizeti, hanem a munkáltató. Aki kontaktként került karanténba, vagy elfogyott az adott évben a 15 nap betegszabadsága, a bér 60 százalékának megfelelő táppénzt tud igénybe venni.

Egy pedagógus matematika órát tart egy diáknak a miskolci Szabó Lőrinc Általános Iskolában koronavírus-járvány idején, 2020. április 22-én. MTI/Vajda János

Ha foglalkozás körében történik a megbetegedés, baleseti táppénz t lehet igényelni a munkáltatótól, a tanárok esetében a helyi tankerületi központtól. Ami a COVID-ot illeti, ilyenkor az állam által elfogadott vizsgálattal kell bizonyítani a fertőzést. Ez azt jelenti, hogy például otthoni teszt eredményét nem fogadják el, csak olyan laborvizsgálatét, ami bekerül az EESZT-be is. Az eredmény alapján a háziorvos rendel el karantént, de itt már problémát jelent, különösen a járvány első és második hulláma idején, hogy sok háziorvos a leterheltség miatt egyáltalán nem volt elérhető, számos fertőzés miatt egyáltalán nem rendeltek el karantént, így az elkülönítésről a betegeknek semmilyen irat nem állt rendelkezésre.”

Hozzátette: az, hogy a 100 százalékos táppénzt munkahelyi megbetegedés igazolásához kötik, azt is jelenti, hogy azok,

akik kontaktszemélyként kerültek karanténba, de a COVID-tesztjük negatív lett, egyáltalán nem jogosultak a teljes ellátásra,

annak ellenére, hogy ugyanúgy keresőképtelenné váltak akkor, amikor nem volt távoktatás (például jelenleg).

További probléma, mondta Takács Ádám, hogy a baleseti táppénzhez a háziorvosnak azt is kell igazolnia egy hivatalos iratban, hogy munkahelyi megbetegedés történt. „Az erről szóló iratnak ezután még át kell mennie a helyi munkaügyi hatóságon, majd az NNK egyik főosztályán, és ha a kérelem végigmegy ezen a bürokratikus labirintuson, csak akkor indulhat el az egyébként jellemzően maximum 50 ezres nagyságrendű pénz fizetése.”

Hallgat a tankerületi központ

Ezt mutatja egy, az Átlátszóhoz érkezett tanári beszámoló is: „2020. 11. 23-án lettem covidos, leadtam egy csomó papírt, azóta sem kaptam meg a 100 százalékos táppénzt. Annyit tudok, hogy dr. Gáspár Jenőhöz (tankerületi vezető) került, felhívtam, ő azt mondta, Pestre kellett elküldenie, nem tudja mikor lesz ebből pénz, kritikán aluli a helyzet. Nálunk senki eddig nem kapta meg a 100 százalékos táppénzt.”

Út a közoktatás teljes centralizációja felé – a KLIK rövid története 2010-től napjainkig | aoktatas.atlatszo.hu

Az utóbbi évtizedben jelentős változások mentek végbe Magyarország különböző szektoraiban, amelyek közül kiemelkedik a közoktatás, amit a 2010 óta regnáló Orbán-kormány nagy terveket előkészítve kívánt átalakítani. És valóban, a közoktatást sikerült állami kézbe összpontosítani, vagyis megvalósult a fő cél, a centralizáció.

A kérelem elbírálására és kifizetésére elvileg 6 hónap áll rendelkezésre, de ebből az időintervallumból bőven kicsúsztak  sokszor azok is, akik végül kaptak táppénz. „Hosszúhetényben a 2020 végén covidos kollégák mindegyike megkapta a 100 százalékos táppénzt (üzemorvosi és igazgatóhelyettesi segítséggel) egy évi levelezgetés után 2021. októberi-novemberi utalással” – írta egy pedagógus.

Többen arról számoltak be, hogy ellentmondásos tájékoztatást kaptak a táppénz-igénylésről, voltak, akik a különböző állami szervektől azt a tájékoztatást kapták, hogy a háziorvos helyett az üzemorvosnak vagy a munkaalkalmasságit végző orvosnak kell igazolásokat kiállítania. Egy tanár, aki a neki járó táppénz megszerzésére tett számos sikertelen próbálkozása után idén újrafertőződött, most azt mondja, az újabb karantén után már nem próbálja kérelmezni a baleseti táppénzt.

„Jelenleg is, három oltás után covidos vagyok. Emiatt nem láttam értelmét annak, hogy igényeljem a 100 százalékos táppénzt, azt sem tudom, hogy jelenleg kinél kellene ezt megtennem.”

Az ügyben megkerestük a Pécsi Tankerületi Központot, azt kérdeztük tőlük, eddig hány pedagógus igényelt, és mennyien kaptak közülük 100%-os táppénzt COVID-fertőzés miatt. A tankerület egyelőre nem reagált az Átlátszó megkeresésére sem – Nagy Erzsébet elmondása szerint hasonlóan hallgatás fogadja a szakszervezetek minden megkeresését is.

Jár a pénz, de nincs, aki kifizesse

Takács Ádám (TASZ) felhívta a figyelmet arra is, hogy az Egészségügyi törvény 70. paragrafusa alapján az államnak elvileg minden, a társadalombiztosítási jogviszony alapján meg nem térülő kiesett munkajövedelmet meg kellene téríteni – vagyis elvileg a ki nem fizetett tanárok mindenképpen jogosultak lennének állami kártalanításra.

Csakhogy, mondta Takács,

nem létezik semmilyen mechanizmus, ami ennek a jogszabálynak a betartását lehetővé tenné.

„A TASZ az állami kártalanítás ügyében fordult már a kormányhivatalokhoz, az EMMI-hez és más szervekhez, de mindenhol azt mondták, nem ők az illetékesek. Egyszerűen nincs olyan intézmény, ami hatósági úton eljárhatna, hogy a karanténba került emberek megkaphassák a juttatásukat. A törvény létezik, de semmilyen intézmény nincs, ami végrehajthatná.”

A TASZ végül a Kúriától kért állásfoglalást, ahol azt a tájékoztatást kapták, hogy csak polgári peres eljárásban követelhető ki a hiányzó táppénz.

Ez azt jelenti, hogy minden érintettnek egyenként kellene az állam felé fizetési meghagyást készíttetni egy közjegyzővel. „A meghagyásokat valószínűleg a nemzeti vagyonért felelős tárca nélküli miniszter kapná kézhez” – mondta Takács Ádám. „Ha a magyar állam 15 napon belül vitatja az igényt, akkor az érintettnek kellene polgári pert a bíróságon indítani. Ez a gyakorlatban elég életszerűtlen, mivel alapvetően alacsony összegekről, maximum 50–100 ezer forintról beszélünk, a jogi költségek többe kerülnének, mint a várható kártérítés. Mi továbbra is azért dolgozunk, hogy ennek legyen egy egyszerűbb módja.”

Nem sok helyen alacsonyabbak a fizetések a közoktatásban, mint nálunk, nem csoda, hogy egyre kevesebb a tanár | atlatszo.hu

Közismert tény, hogy pedagógusként nem lehet magas fizetésekre számítani Magyarországon, ugyanakkor a tanári fizetések nemzetközi összevetésben is aggasztóan alacsonyak, különösen, ha a diplomás átlagbérhez hasonlítjuk őket. Hazánk így az utolsó helyen áll a ranglistán, egy tanár átlagosan a diplomás bérek alig több mint 60%-át százalékát viheti haza.

Zubor Zalán

Címlapkép: Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke (b), Hajnis Éva tankerületi igazgató (b2) és Karacs Zsuzsanna, a gimnázium igazgatója (j) fogadja a látogatóba érkező Kásler Miklóst, az emberi erõforrások miniszterét (b3) valamint Maruzsa Zoltán köznevelésért felelõs államtitkárt (j2) a Tamási Áron Általános Iskola, Gimnázium és Német Nemzetiségi Gimnáziumban a német nemzetiségi nyelv és irodalom érettségi vizsga napján, 2020. május 11-én (forrás: MTI/Szigetváry Zsolt)

Adj szja 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka! Átlátszónet Alapítvány: 18516641-1-42 from atlatszo.hu on Vimeo.

Megosztás