Mégis lehet „érdi” az Érdi Közéleti Kerekasztal, nyomtatott lapot indítottak a kormánypropaganda ellensúlyozására

A másodfokként eljáró érdi közgyűlés úgy döntött, hogy a csaknem egy éve megalakult Érdi Közéleti Kerekasztal nevű társaság mégis használhatja az “érdi” jelzőt. A kerekasztal újságot indított, és a tagság egyesületté szeretne alakulni.

A terveknek megfelelően a hétvégén megkezdték a szeptemberben indult Kerekasztal című lap postaládás terjesztését Érden. A négy oldalas kiadványt az Érdi Közéleti Kerekasztal indította útjára.

„Célunk olyan folyamatos fórum biztosítása, ahol érdemi és konstruktív párbeszéd útján keressük a választ a közélet – elsősorban városunkat érintő – nyomasztó kérdéseire” – írják a címlapon a beköszönő írásban.

„A Kerekasztal nem kampányfelület kíván lenni, annál sokkal több: az állampárt által megszállt közmédia ellensúlyozásaként alternatíva megjelenítését, megismertetését tűzzük ki célul.” A Kerekasztal működése a „Nyomtass te is”- mozgaloméhoz hasonló: aktivisták nyomtatják és terjesztik, a finanszírozására támogatókat keresnek.

A lap foglalkozik az egyesületté átalakuló Érdi Közéleti Kerekasztal névviselési ügyével, de a lapzárta miatt nem számolhattak be az ügyben beállt fordulatról.

Érd város közgyűlése ugyanis időközben megváltoztatta a polgármester döntését, és engedélyezte, hogy a Kerekasztal viselhesse nevében az “érdi” jelzőt.

Az ügy azért került a közgyűlés elé, mert T. Mészáros András korábban megtiltotta a kerekasztalnak az “érdi” jelző használatát – ők ezt a döntést megfellebbezték.

Az ügyet tárgyaló zárt ülésről kiszivárgott információk szerint T. Mészáros szerint a fellebbezést el kellett volna utasítani.

.A mostanra kialakult helyzet meglehetősen bizarr. A közgyűlés ugyanis mint másodfokú hatóság éppen a polgármester előterjesztésére változtatta meg a polgármester által első fokon meghozott döntést.

Az ügy legújabb fejleményét az eljárást megindító Varga Illés Levente nem kívánta kommentálni, de megjegyezte, hogy ez a névviselési eljárás több szempontból felhívta a figyelmet a közigazgatási rendtartás és az önkormányzati törvény néhány rendelkezése közötti ellentmondásra.

Az egyik ezek közül, hogy az első fokú döntés meghozója és a másodfokú határozati javaslat előterjesztője ugyanaz a személy, azaz a polgármester – emlékeztetett Varga.

Továbbra is megválaszolatlan a kérdés: egy asztaltársaság miként és milyen korlátozásokkal vehet fel nevet. Milyen szabályok vonatkoznak rá, ha sehová nem jegyezték be őket, nincs székhelyük. Az sem tisztázott, hogy a kerekasztal ügyében ki tekinthető ügyfélnek, ha a kerekasztal jogilag nem létezik. Ki képviselhet egy nem formalizált civil csoportosulást? – tette fel a kérdést Varga Illés Levente.

Kis Zoltán (Érd)