A tudományos autonómiát féltik a kutatóhálózat újabb átszervezésétől

2024 decemberében fogadta el az Országgyűlés a HUN-REN törvényt, melynek értelmében a korábban a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó kutatóhálózatokat egy egységes, önálló jogi személlyé formálták át. Az átalakítás ellen a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete és az Akadémiai Dolgozók Fóruma többször fellépett. Az érdekvédelmi szervek több dolgot nehezményeztek, kifogásolták az átalakítás szükségességét is. A tegnap este megtartott panelbeszélgetésen – mely egyben az ADF születésnapi rendezvénye volt – a kutatóhálózatban dolgozók mondták el véleményüket az átalakítás egyes aspektusairól.

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma 2025. január 20-án panelbeszélgetést szervezett a Magyar Tudományos Akadémiától elcsatolt kutatóközpontok és intézetek kapcsán. A beszélgetésben Bán-Forgács Nóra jogász, az Akadémiai Dolgozók Fórumának elnökségi tagja, Kamarás Katalin fizikus vegyész, az MTA rendes tagja, Miklós Dezső matematikus és Pálné Kovács Ilona jogász, az MTA rendes tagja vett részt. A beszélgetést Lőrincz Viktor, az Akadémiai Dolgozók Fórumának alelnöke vezette.

Régen minden jobb volt

A beszélgetés során szó esett a kutatóhálózat eddigi átalakításairól, az elmúlt években végbemenő változásokról. A résztvevők kifejtették, hogy mit tapasztaltak kutatóként az intézetükben a 2010-es évek elején, amikor még a kutatóhálózat a Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt működött. Pálné Kovács Ilona szerint nagyfokú szabadság jellemezte a munkájukat ebben az időszakban, az MTA nem szólt bele tartalmilag abba, hogy milyen munka folyik az intézetekben. Beszámolási kötelezettséggel rendelkeztek ugyan az Akadémia felé, de a kutatói autonómia széleskörű volt. Szerinte a kutatóhálózat HUN-REN-né alakítása ezt megváltoztatta:

„Oda lettünk dobva olyanoknak, akik az autonómiát nem ismerik, és nem is szeretik. A hatékonyság érdekében lépésről-lépésre felszámolták az autonómiát.”

Miklós Dezső matematikus, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet tudományos igazgatóhelyettese szerint az MTA irányítása alatt komoly korlátozások nem voltak, de a pénzért akkor is küzdeni kellett. Most sincs egységes vélemény az intézetigazgatók között az átalakításról, ugyanakkor ők pragmatikusabban közelítik meg ezt a folyamatot, mert több emberért felelnek.

Bán-Forgács Nóra jogász szerint a HUN-REN törvény egy politikailag erősen átalakított struktúrát nyom le a kutatóhálózat tagjainak torkán, amelyről őket nem kérdezték meg, de ha megkérdezték volna, akkor nem szavazták volna meg.

A beszélgetés során a kutatóhálózat 2019-es átalakításáról is szó esett. A jelenlévők szerint ezt az időszakot a nagyfokú adminisztrációs teher jellemezte, nagyobb beszámolási kötelezettség mellett kellett a kutatói feladataikat ellátni. Egyes intézetekben fizetésemelés is megvalósult. Bán-Forgács Nóra szerint ugyanakkor a Jogtudományi Intézetben az emelések hatására sem változott sok minden.

A kollégái közül sokan másodállást vállalnak annak érdekében, hogy a hónap végén tisztességes fizetést vigyenek haza. A szakmai autonómia kapcsán szerinte egy folyamatosan nehezedő helyzettel szembesülnek az intézetben, kutatóként a belső cenzúra is felmerült benne, mint fogalmaz: „nem biztos, hogy minden témát megírok, vagy úgy írom meg, ahogyan én azt szeretném. Van egy olyan érzésem, hogy ez a helyzet a mostani átalakítással sem lesz jobb.”

Alulfinanszírozott kutatóintézetek

A kutatók a teljesítményértékelés rendszeréről is szót ejtettek. Szerintük egyre nagyobb a nyomás arra vonatkozóan, hogy publikáljanak, és mindezt idegen nyelven tegyék. Bán-Forgács Nóra szerint ez a jogtudományokat hátrányosan érinti, mivel a jogtudományokban értelmes diskurzust a magyar jogszabályokról, azok színvonaláról legfőképpen magyarul tudnak folytatni, ez pedig ellentétes az idegennyelvű publikációs elvárással. Pálné Kovács Ilona szerint a jelenlegi teljesítményértékelés mennyiségcentrikus és formalista.

„Állandóan arról beszélünk, hogy hol publikálunk, de arról nem igazán esik szó, hogy mi az, amit kutatunk, és ebből mi alkalmazható.” – tette hozzá a kutató.

A HUN-REN törvény megalkotása előtt a kutatóintézetek nemzetközi átvilágításon estek át. A HUN-REN vezetése szerint az erről készült jelentések alapozták meg az új, önálló jogi személy létrehozását és a kutatóhálózat újbóli átalakítását. A beszélgetés résztvevői szerint a jelentésekből főként az derült ki, hogy a kutatóhálózat jelentősen alulfinanszírozott. Arra az elérhető jelentéseken nem találtak utalást, hogy ezért szükséges volna a kutatóhálózat újbóli átalakítása. Bán-Forgács Nóra szerint sok pénz ment el a nemzetközi átvilágításra, amelyet legfőképp pr-fogásnak lehet tekinteni.

A kutatóhálózat átalakítása során annak finanszírozása is változott. Pálné Kovács Ilona szerint kutatóként a munkájuk egy jelentős része a pályázatok útján való pénzszerzésről szól.

„Ezeken a pályázatokon 10 százalékos nyerési esélyek vannak, azaz a pályázatok 90 százaléka felesleges munka volt.”

A kutató kiemeli, sokszor a pályázati forrás útján valósul meg egy-egy konferencia, könyvmegjelenés vagy adatszerzés a kutatáshoz. Szerinte szükség volna egy alapfinanszírozásra, hogy a működési költségeket ne a pályázati pénzekből kelljen biztosítani.

TudoLeaks – szivárogtass az Akadémiai Dolgozók Fórumának! A TudoLeaks az Akadémiai Dolgozók Fóruma és az Átlátszó közös kiszivárogtató platformja. Az anonim bejelentő felületen fogadjuk a tudományos és felsőoktatás területeit érintő anyagokat, amelyeket az ADF szakértői és az Átlátszó újságírói közösen dolgoznak fel és hoznak nyilvánosságra. Hova kerülnek a kutatásra és felsőoktatásra szánt pénzek? Hogyan osztják szét a támogatásokat? Milyen visszásságokat tapasztalnak az egyetemeken és a kutatóintézetekben dolgozók, oktatók, kutatók? A felületről itt olvashatsz bővebben.

Nem vonzó pálya a fiataloknak

A résztvevők szót ejtettek az egyetemek átszervezésének hatásáról is. Kiemelték, hogy az utóbbi időben csökkent felsőoktatásban a színvonal, ahogyan a tudományos munka presztízse és a hallgatók érdeklődése is. Bán-Forgács Nóra a kutatók utánpótlása kapcsán megjegyezte, hogy a kutatóközpontba „lasszóval sem tudnak már leigazolni fiatal kutatót.”

Az eseményt az Akadémiai Dolgozók Fórumának elnöke, Péter László így zárta: „ A legutóbbi ilyen eseményünk zárszavában azt említettem, hogy az akadémiai autonómia kapcsán még sok dolgunk lesz. Azt nem hittem, hogy 2025-ben ilyen helyzet előtt állunk, nevezetesen, hogy egykor a nemzeti vagyont képező akadémiai kutatóhálózat átkerül egy tulajdonosában meghatározatlan, privát entitásnak a birtokába, amit egy igen szűk és nem is választott testület fog felügyelni, ami saját magát újítja meg. Mi azt gondoljuk, hogy ez szembemegy azzal az értékvilággal, amit mi képviselünk. Erre a fórumra invitáltuk a HUN-REN képviselőjét, hogy szembesüljön ezekkel a véleményekkel és valódi vita alakuljon ki, ám ezt a törekvésünket hárították.”

Az esemény az ADF Youtube csatornáján itt visszanézhető.

Segíts nekünk megtervezni az évet, töltsd ki ezt a rövid és anonim kérdőívet!

Szabó-Gödri Rita

Címlapkép: ADF születésnapi panelbeszélgetés (Forrás: Szabó-Gödri Rita)