Visszamenőleges törvényhozás és egyre szigorodó feltételek nehezítik az egyetemisták életét

2016 óta évről-évre szigorúbbak az állami ösztöndíjas képzés feltételei. Rendszeres törvénymódosításokkal várhatóan a hallgatók egyre nagyobb százalékát fogják átsorolni önköltséges képzésre. 2020 szeptemberétől már legalább 3-as átlagot kell produkálni ahhoz, hogy továbbra is az állam finanszírozza a hallgató tanulmányait.

Támogasd az Átlátszót szja 1% felajánlásával! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A legtöbb egyetemi képzésben a hallgatók tanulhatnak önköltséges, illetve állami ösztöndíjas formában. Általában az állami ösztöndíjas képzés követelményeit elérők ezt a formát választják, hiszen a legtöbben nem tudják kifizetni a képzés költségét. Emiatt jelent nagy problémát a hallgatók számára az államilag finanszírozott képzések követelményeinek szigorítása.

Az önköltséges és az államilag finanszírozott képzési forma között mindkét irányba van átjárás, így az önköltséges formában tanuló hallgatókat is átsorolhatják állami ösztöndíjas helyekre, amennyiben jól teljesítenek.

Kép forrása: http://www.kvikhok.hu/

A Nemzeti Felsőoktatási Törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet tartalmazza, hogy az egyes képzési területeken, hogyan növekszik évről évre az állami ösztöndíjhoz szükséges minimális tanulmányi átlag.

2016-ban még elég volt 2,25-ös, illetve 2,5-ös átlagot teljesíteni a hallgatóknak a megszabott kreditérték teljesítése mellett, hogy állami ösztöndíjas képzésen maradhassanak. Ez az átlag 2016. szeptember 1-től szinte minden évben 0,25 századdal növekszik, és a 2020 szeptemberi félévre már 3-as, illetve egyes képzéseken 3,5-ös tanulmányi átlagot jelent.

Forrás: https://kth.bme.hu oldalon található kép alapján

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem által kiadott tájékoztató ábráján is látszik, hogyan módosultak az államilag finanszírozott képzés feltételei az elmúlt években.

Talán a legszembetűnőbb változás, hogy egészen a 2016/2017-es tanév kezdetéig az intézmény saját maga dönthette el és Tanulmányi és vizsgaszabályzatában rögzítette a minimális tanulmányi átlagot az államilag finanszírozott képzéshez. Ez az átlag a 2016/2017-es tanévtől már rendeleti szinten, központilag szabályozott.

Ahogy az megírtuk, a 2017. szeptember 1-én hatályba lépett törvénymódosítással a jogállami normákat semmibe véve változtatták meg a Nemzeti Felsőoktatási Törvényt. Visszamenőleg változtatták a 2016/2017-ben beiratkozott hallgatók állami ösztöndíjas tanulmányi feltételeit. Több kreditet és magasabb tanulmányi átlagot írtak elő az évfolyam hallgatóinak, mint amit elfogadtak beiratkozáskor.

Az Alapvető Jogok Biztosa is élesen kritizálta a törvénymódosítást:

„A fenti jogszabály módosítása kapcsán tájékoztatom, hogy számos jelentésemben kifejtettem, hogy az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint jogállami követelmény, hogy a jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy kellő idő maradjon a jogszabály alkalmazására való felkészülésre.”

Az ombudsman kifejtette levelében, hogy az oktatás területén azért is szokás felmenő rendszerben alkalmazni a jogszabályokat, hiszen ez „jogbiztonsági garanciaként szolgál”.

A rendeleti szinten megszabott, állami ösztöndíjas képzéshez szükséges minimális tanulmányi átlag emelkedése és a szükséges kreditek számának növekedése is azt eredményezheti, hogy a következőkben is tovább fog csökkenni az állami ösztöndíjas képzésben résztvevők száma. Az itt található statisztikákból látszik, hogy a 2015/2016-os tanévben 170 ezren kaptak állami ösztöndíjat. Ez a 2016/2017-es tanévre 167 500-ra csökkent, majd egy évre rá újabb 3000 hallgató esett ki az állami finanszírozású rendszerből.

Cikk szerzője: Uzonyi Ádám

Kép forrása: MTI Fotó: Bruzák Noémi

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!