Kartellezés gyanúja miatt nyomoznak egy 280 millió forintos érdi óvoda-közbeszerzés ügyében
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A Civitas Intézet A magyar oktatás jelene és lehetséges jövői címmel rendezett konferenciát, amely az országgyűlési választásokat előkészítő sorozatának egyik állomása volt. A konferencián részt vett több oktatással foglalkozó civil szervezet képviselője, valamint a pártok szakpolitikusai. Az előadók az közoktatásban, a szakképzésben és a felsőoktatásban jelenlévő problémákról beszéltek, a politikusok a szakpolitikai elképzeléseiket ismertették.
A konferencia megnyitásaként Dr. Vértesy László, a Civitas Intézet vezérigazgatója és a NKE docense az oktatásba fektetett tőke megtérüléséről beszélt. Kiemelte, hogy az oktatás minősége mérhető a gazdasági fejlődés mértékével, hiszen hosszú távon a gazdasági fejlődést segíti az oktatás fejlesztése.
Az első előadást a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter tartotta, aki a közoktatás kihívásait taglalta, részben kitérve a januári tüntetésre, melyet a Független Diákparlament szervezett. Véleménye szerint valóban túl magas a diákok óraszáma, viszont rávilágított arra, hogy a szülők szívesebben íratják olyan iskolába a gyerekeket, amelyik első osztálytól biztosítja az informatika- és nyelvoktatást. A túlterheltséghez kapcsolódó mindennapos testnevelésről valamint a hit- és erkölcstan oktatásról nem esett szó. Horváth előadásából kiderült, hogy azzal az irreális elvárással néznek szembe a diákok, hogy a túlzott terhelés alatt végig koncentráljanak, ezért nem is tud hatékony lenni a mai rendszer. Azzal is érvelt, hogy fontos lenne hangsúlyt fektetni a tanulás minőségére a tananyag mennyisége helyett, hiszen így válhat a fiatalok sajátjává a tudás. Rávilágított arra is, hogy
a munkaadók ma már nem a konkrét tudást várják, hanem a kompetenciákat, mint például a kommunikáció, a kreativitás, a kritikus gondolkodás és a hatékony problémamegoldás.
Véleménye szerint a közoktatás korszerűsítéséhez az is hozzátartozik, hogy a Nemzeti Alaptanterv kialakításának minden fázisában széleskörű, elsőként szakmai, majd társadalmi egyeztetés szükséges. Horváth azt is hozzátette, hogy a kerettanterveknek sokkal kevésbé kellene szabályoznia a helyi tanterveket, hiszen csak az adott gyermekeket és osztályokat ismerve lehet olyan oktatást biztosítani, ami helyi szinten is megfelelő.
A második felszólaló Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke volt. Többek között arról beszélt, hogy az állami fenntartásba vett intézmények szenvednek, ezért a szülők mindent megtesznek azért, hogy kimenekítsék gyermekeiket ezekből az iskolákból. Erre azonban csak a tehetősebbeknek van lehetőségük a tandíjas magánfenntartású középiskolákkal és a 6-8 osztályos szerkezetváltó iskolákkal. Foglalkozott még a szakképzés helyzetével is, ahol a legfőbb problémák között említette a tanulók nagyfokú motiválatlanságát és alulképzettségét, a kiégett és elfáradt tanárokat, valamint azt is, hogy a technikai fejlesztéseket a politika irányítja a szakma helyett. Mendrey ugyancsak lényeges mulasztásként említette, hogy a szakképzésben a 60-as években gyártott gépeken folyik a gyakorlati oktatás. Egyetértett Horváth Péterrel többek között abban, hogy kevesebb, de strukturáltabb tananyagot kellene a gyerekek elé tenni, amit sokkal jobban megértenének és könnyebben megtanulnának.
A harmadik előadáson Dr. Seifert Tibor, az ELTE korábbi rektori megbízottja a felsőoktatás helyzetéről beszélt. Problémaként értékelte, hogy kettős vezetési rendszer került bevezetésre az egyetemeken, ahol rektorok és kancellárok egymáshoz fűződő felelőssége nincsen jogilag tisztázva. Ugyan hivatalosan a rektor az egyetemen a működésért, a kancellár pedig az egyetem működtetéséért felelős, ennek a gyakorlatban egymásra mutogatás a vége. Seifert azt is hozzátette, hogy szerinte hibás a rendszer, hiszen az egyetemi vezetőségekben jogilag nem lehet senkit a rossz döntésekért felelősségre vonni, ráadásul a kancellári tisztségekhez fűződő pályázatokat sem köteles az intézmény nyilvánosságra hozni, így teljesen átláthatatlan a kinevezés. Megemlítésre került a magyar hallgatók nehéz helyzete abból a szempontból, hogy az Erasmus ösztöndíjjal külföldön szerzett kreditek mindössze 31%-át ismeri el a felsőoktatási rendszer, míg ez az arány Németországban 80% körüli.
A program kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott, ahol a pártok szakpolitikusai az oktatási rendszer problémáira reagálva ismertették saját terveiket. A rendezvényen megjelent Orosz Anna, a Momentum elnökségi tagja, Szabó Szabolcs, az Együtt országgyűlési képviselője, az MSZP részéről Hiller István volt oktatási és kulturális miniszter, Dúró Dóra, az Országgyűlés Kulturális Bizottságának jobbikos elnöke, a DK-s Arató Gergely, aki korábban oktatásért felelős államtitkár volt, illetve Kanász-Nagy Máté, az LMP szóvivője.
A kormánypártok részéről a szervező nem kapott visszajelzést a meghívásra, így a Fidesz és a KDNP nem ismertette az álláspontját.
Orosz Anna ismertette pártja oktatáspolitikával kapcsolatos programját. Ennek lényege a tudásalapú társadalom megalapozása, a magas színvonalú köz- és felsőoktatás megteremtése, ami a lehető legszélesebb réteg számára elérhető, valamint a felsőoktatás autonómiájának visszaállítása. Súlyos problémaként említette a szegregációt, illetve azt, hogy az OECD tagállamok között a magyar iskolarendszer az egyik legkevésbé képes kompenzálni a családi és szociális hátteret. Ezen kívül kihangsúlyozta a 21. századi, digitális eszközökhöz kapcsolódó készségek fejlesztésének szükségességét. Orosz Anna végül azt is elmondta, hogy véleménye szerint pénzügyi ösztönzőkkel kell segíteni a pedagógusokat, hogy elmenjenek a szegényebb településekre is tanítani.
Szabó Szabolcs elmondta az Együtt oktatással kapcsolatos terveit, melyek között az ingyenes első diploma lehetősége és az egyetemi oktatók bérének rendezése szerepelt, illetve a pedagógusok autonóm szakmai döntésekhez való jogát visszaadná, így például szabad tankönyvválasztást tenne lehetővé. Az Együtt az intézményekre bízná a gazdasági kérdéseket, így a felelősség is az egyetemek vezetésénél lenne. Azt is megemlítette, hogy jelenleg a társadalmi mobilitás útjait elvágja az oktatás ahelyett, hogy segítené, ezért a társadalom alsóbb rétegeiből származó fiatalok nem tudnak diplomát szerezni.
A sorban Hiller István következett, aki úgy gondolja hogy ma Magyarországon nem létezik kormányzati oktatáspolitika, helyette hatalompolitika van. Ezért véleménye szerint a közoktatási törvény helyét átvevő köznevelési törvény elnevezése magáért beszél, hiszen az oktatás célja ma a legfiatalabb generáció agyának átmosása. Az egész rendszeren belül a legrosszabb állapotban a középfokú szakképzés van, ahol álláspontja szerint
“katasztrófa készül, nem hiba történik”.
Meglátása szerint törvényben kellene rögzíteni, hogy az oktatás kérdésében ne lehessen a szülők és pedagógusok nélkül dönteni.
Dúró Dóra Balog Zoltán szavait idézve kezdte mondanivalóját, miszerint az emberminiszter egy bizottsági ülésen letagadta a funkcionális analfabetizmus létezését. Dúró Dóra szerint az oktatás céljának a társadalmi mobilitás megteremtése kellene hogy legyen, tekintve, hogy ezen a területen a sereghajtók vagyunk az EU-ban. Itt merül fel a szakképzés hibája, ami nem ad esélyt a felemelkedésre, hiszen az itt végzett diákok nincsenek felkészítve arra, hogy meg kell tudniuk újulni, hogy boldogulni tudjanak a munkaerőpiacon. A Jobbik azonnali intézkedései között lenne, hogy az egyetemi felvételinek ne legyen feltétele a nyelvvizsga, hogy annak is legyen lehetősége egyetemre menni, aki gyengébb középiskolába járt. A párt képviselője hozzátette, hogy véleménye szerint a pedagógusbéreknek legalább a diplomás átlagbért el kellene érnie.
Arató Gergely egyetértett Hiller Istvánnal abban, hogy a kormány hibás oktatáspolitikájával nem az a probléma, hogy nem értenek hozzá, hanem hogy szándékosan rosszul csinálják. Állítása szerint a kormány célja, hogy
A szakképzésben azon kívül, hogy nincsenek biztosítva a megfelelő technikai körülmények, hibás a rendszer is, ahol “egyszerhasználatos munkássá képezik ki a gyerekeket”. Ezzel szemben fel kellene készíteni a fiatalokat arra, hogy még 40 év múlva is dolgozni fognak. Meglátása szerint az oktatás rendkívül szelektív és nagyon kevés a mobilizációs lehetőség, melynek hatására erősödik a szegregáció.
A többi felszólalóhoz hasonlóan Kanász-Nagy Máté is hangsúlyozta az esélyegyenlőség fontosságát és ismertette, hogy az LMP mit képvisel az oktatásban. Itt a résztvevők, vagyis a tanárok, szülők és diákok közötti közös nevező megtalálását hangsúlyozta. Pártja programja szerint a jelenlegi finanszírozást meg kellene duplázni, a pályakezdő pedagógusok bérét pedig háromszorosára kellene növelni. Elmondta továbbá, hogy a szakképzésnek a leszakítás helyett a felnőttképzésbe való dobbantónak kellene lennie.
Bár a Jobbik nem írta alá, konszenzus alakult ki a politikusok között a Tanítanék Mozgalom Oktatási Minimumjához kapcsolódva az iskolakötelezettség korhatárának 18 évre történő visszaállításában és az oktatásra fordított kiadások növelésében. Egyetértettek abban is, hogy a közoktatásban pillanatnyilag tapasztalható központosítást vissza kell fordítani és sokkal nagyobb autonómia biztosítására van szükség mind a közoktatásban, mind a felsőoktatásban.
Szőke Ádám
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatásNégymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
Telex: Mostantól akár hatszor annyi idő alatt adja ki az állam a közérdekű adatokat Mostantól 15 nap helyett újra 45 napjuk,...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!