Itt az idő, hogy megvédjük a hallgatói önkormányzatokat

Névtelen cikkben támadja az Origo a Momentum Mozgalmat az Átlátszó Oktatásra is hivatkozva. Írásuk szerint a politikai formáció vezető személyei a hallgatói önkormányzatokhoz köthetők, ahol nyilván lopnak, loptak, és hökös mivoltukból közük volt a gólyatábori erőszakokhoz is. Az Átlátszó Oktatás nem azért dolgozik, hogy ócska politikai revolverezés lövedéke legyen. Mi nem a hallgatói önkormányzatok ellen, hanem az átláthatóságért küzdünk. A hallgatói önkormányzatok – melyek prominens vezetői a politikai szélrózsa minden irányába szétszélednek – nem professzionális műhelyek, ahol közpénzt lopni tanítanak. Sőt.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Május közepén az Origo újabb lejáratócikkében az Átlátszó Oktatás által létrehozott közéletiösztöndíj-adatbázisra, vagyis a HÖKmonitorra hivatkozott. Az Origo szerint a

„hallgatói szervezetre a szellemi kiüresedés, az individualista szemléletmód, a féktelen bulizás (elég a gólyatábori botrányokra gondolni), annak tagjaira pedig az ügyeskedés, a meghosszabbodott egyetemi tanulmányok, a parti-Erasmus-lét a jellemző.”

A cikkben megemlítenek hat olyan momentumos vezetőt és aktivistát, akik összesen bő 16.000.000 forintot kaptak a hallgatói önkormányzati munkáikért. Az Origo cikke azt sugallja, hogy a hallgatói önkormányzatok világa „balliberális” aktivitást eredményez – miközben számtalan példát találunk fideszes vagy jobbikos kötődésekre is. Tisztázzuk a helyzetet.

Az Átlátszó Oktatás nem a hallgatói önkormányzatok ellen, hanem az átláthatóság mellett küzd.

Oldalunk célja a kezdetektől fogva az átláthatóság megteremtése volt. A bírói gyakorlat hiánya és az egyetemi transzparencia témájának ismeretlensége okán azonban ezt sokszor agresszívnek tűnő lépésekkel, perekkel, cikközönökkel érhettük csak el. Mára odáig jutottunk, hogy szinte nincs olyan egyetemi jogi referens, aki ne értené a közéleti ösztöndíjak nyilvánosságának kérdéskörét, és a legtöbb egyetem és hallgatói önkormányzat ugyan nem szünteti meg a létező, mulasztásos jogsértéseit, az új kéréseket azonban teljesíti. Vannak olyan egyetemi karok, amelyek szabályzatokat módosítottak, hogy azok megfeleljenek a törvényi követelményeknek, és ezt azután tették meg, miután konfrontálódtunk velük. Pont az Origo, majd a Lokál cikkében is említett Zaránd Péter szánta rá magát, hogy az ELTE berkein belül változások következzenek be.

A hallgatói önkormányzatok a legtöbb egyetemen kevés hallgatói felhatalmazással működnek, és már az 1990-es évek elején elvesztették az általuk képviseltek bizalmát. Ezért a hallgatói érdekképviselet minimális követelménye az átláthatóság, amit nem csupán azért kell betartani, mert a törvények megkövetelik, hanem azért is, mert ez a jogállami működés egyik alapfeltétele is.

A HÖKmonitor nem szégyenlista.

Nyilván a legtöbbet keresőknek megvannak a maga indokai az összeg mértékét illetően, azonban az adatbázisunk koncepciója abból indult ki, hogy törvényesen tágítsuk ki a kereteket, amik között jelenleg a a HÖK-ök nyilvánossága létezik.

Nem kívánunk politikai revolverezésben segédkezni.

Az Átlátszó Oktatásnak és a HÖKmonitornak nem célja, hogy azok adatait kontextus nélkül felhasználva napi politikai támadásoknak szolgáltasson muníciót. Az adatbázisunkban elérhető a szerepeltetett személyek mindegyik kifizetése, így azokat össze lehet vetni a tisztségeikkel, és az ezekben eltöltött idővel. Így jön ki az, hogy az Origo által megemlített hat személy havi ösztöndíja (akár több, párhuzamosan betöltött tisztség mellett is) 30-60.000 forint között mozgott. A HÖKmonitorban rendelkezésre álló adatok alapján ez nem kirívó az elnökök és alelnökök között. A párhuzamosan betöltött tisztségek kérdésére is válaszul szolgálnak a HÖKmonitor adatai, ezeket viszont nem tisztünk magyarázni.

A hallgatói önkormányzat intézménye nem egy profi tolvajképző, ahol ráadásul dívik az erőszak.

A hallgatói önkormányzatok ötlete a nyolcvanas évektől kezdve arra épül, hogy legyen egy alulról szerveződő képviselete a hallgatóknak. A magyar rendszer úgy fejlődött, hogy a HÖK-ök sokszor jelentős pénzek felett diszponálnak, ez az összeg a hallgatói normatívához van kötve. Ebből költhetnek a hallgatókra megpályázható juttatások formájában (ide tartoznak a közéleti ösztöndíjak is), illetve ezekből a pénzekből szervezhetnek rendezvényeket, kulturális programokat is.

Senki nem vitathatja el azt a célját a lelkes fiataloknak, hogy segítsenek közösségükön. Hogy begyűjtsék a hallgatói igényeket, jobb tanrendért lobbizzanak, számon kérjék a tanszékeket a kurzusok és vizsgák meghirdetése során. Sokszor ők a felelősek egyszemélyben egy évfolyamért, nekik kell foglalkozni csip-csup ügyekkel és rendszerszintű problémákkal egyaránt – miközben maguk is órára járnak, vizsgáznak. Az, hogy sokan inkább a pénz és pozíció ígéretével lépnek be, vagy benn ilyen felfogásúvá válnak, az részben rendszerszintű hiba, részben viszont belső kulturális hatások eredménye. A HÖK-ök történetük során számtalanszor kerültek olyan szituációba, ahol hajszálnyira voltak a teljes megsemmisüléstől. Egyetemi botrányokat is könnyű rájuk vagy partnerszervezeteikre kenni még akkor is, ha kevés közük van hozzá.

A HÖK-ből nemcsak baloldali és liberális pártoknál, de számos esetben a Fidesz, illetve a Jobbik berkein belül helyezkednek el a vezetők.

Az alábbi táblázat a teljesség igénye nélkül mutat be olyan embereket, akik a hallgatói önkormányzatok felső szintjein vállaltak tisztségeket, később pedig egyes politikai pártokhoz köthető munkát vállaltak. Ez csak azoknak a listája, akik vagy a HÖK-ben, vagy a pártéletben magasra jutottak, de természetesen szerte az országban tucatszámra lehetnek még hasonló nevek. (A táblázat ráadásul nem tartalmazza az MDF-hez köthető személyeket.)

A Fidesz részéről Baczkó Norbert (Miniszterelnökségi alkalmazott, Fidelitas-tag), Bubla Áron (gólyatábori erőszakért az egyetemről kirúgták, dolgozott Vattamány Zsolt aktivistájaként, majd az Átlátszó Oktatás cikkének és az Index érdeklődésének hatására felmondtak neki a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságon) ugranak elő friss nevekként, de kifejezetten magasra ívelő karrierje van Gál András Leventének, Maruzsa Zoltánnak, Rétvári Bencének és Wintermantel Zsoltnak is. A Fidesz és a KDNP jellemzően az ELTE jogi karáról, illetve Szegedről gyűjtött magának munkaerőt. A Jobbik elsősorban az ELTE Bölcsészkari HÖK-ösöket szívta fel, a listázós botrányban érintett Szávay István („Pistának jó lesz”) és Stummer János is innen került ki. A baloldali és liberális pártokhoz igazolt Oszkó Péter későbbi pénzügyminiszter, aki egy HÖK-választáson amúgy pont Gémesi Ferenccel szemben nyert.

A kép kattintásra nagyobb lesz.

Mint látható, az Origo állításaival ellentétben egyáltalán nem csak a balliberális oldalhoz köthető neveket találni, sőt a valóban komoly karriert befutók között inkább jobboldali a többség. Az első Orbán-kormány meghökkentő mennyiségben szívott fel korábbi HÖK-tisztségviselőket, akik (nem mellesleg hasonlóan a 2010 utáni időszakhoz) lényegi pozíciókban helyezkedtek el az oktatáspolitikában.

Kis György Márk

(A cikk szerzője nem áll kapcsolatban a Momentum Mozgalommal, nem támogatja azt, nem szimpatizál vele.)