Ingyen kell elárulnia a HÖK-ös adatokat a Debreceni Egyetemnek

A Debreceni Egyetem több, mint fél millió forintot kért tőlünk azokért a HÖK Monitorhoz igényelt adatokért, amiket elvileg ingyen kellene adniuk. Bepereltük őket, a bíróság pedig elsőfokon nekünk adott igazat.

2016 augusztusában közérdekű adatigénylést adtunk be húsz felsőoktatási intézményhez, többek közt a Debreceni Egyetemhez is, hogy megkapjuk a HÖK Monitorhoz szükséges adatokat: hogy melyik HÖK-ös tisztségviselő milyen jogcímen mennyi pénzt kapott 2010 óta.

77%

Év végéig még

23 909 991 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A Debreceni Egyetemtől többszöri felszólítás után sem kaptuk meg az adatokat, és mivel

azok kiadását előbb 575.564, majd 453.200 forint megfizetéséhez kötötték,

pert indítottunk a Debreceni Törvényszéken, hogy bírósági döntés kötelezze az egyetemet az igényelt adatok kiadására. Az ügy nem indult egyszerűen: a Törvényszék először áttette azt a Debreceni Járásbíróságra – mondván, nem az ő hatáskörük. Az áttétel ellen fellebbezést nyújtottunk be a Debreceni Ítélőtáblához, mely nekünk adott igazat, így a Debreceni Törvényszéknek kellett döntést hozni az ügyben.

Az egyetem ügyvédje azt akarta bebizonyítani, hogy:

1. a kérelmünk teljesítése az egyetem alaptevékenységét érinti, emellett csak két dolgozó jogosult ellátni ezt a feladatot, ezért kerül közel félmillió forintba az adatok kiadása,
2. a kivetett összeg a kormányrendelet tervezetén alapul – amit akkor még nem fogadtak el és nem volt hatályban,
3. készletező adatgyűjtést folytatunk, azaz meghatározott cél nélkül, jövőbeli felhasználásra gyűjtünk adatokat, ami az Alkotmánybíróság gyakorlata alapján jogellenes;
4. mi a bíróság megtévesztésére törekszünk azzal, hogy két újságíró a saját neve alatt perel egy egyetemet, majd erről cikket ír az Átlátszó.hu egyik blogjára.

Az egyetem azzal érvelt, hogy túl sok munkát jelentene számukra az adatok összegyűjtése, de ezt a bíróság nem fogadta el, hiszen több, mint 4000 nem oktatói munkakörben alkalmazott dolgozója van (ez több, mint ahány embert a magyar Suzuki Zrt. foglalkoztat). Ezért ennyi ember mellett kettő munkaerejének kiesése akár egy hónap terjedelemben sem okozhat olyan gondot, ami az egyetem alaptevékenységét érintené.

A kormányrendelet tervezetre hivatkozás mint érv azért nem fogadható el, mert az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) kimondja ugyan, hogy van lehetőség költségtérítés megállapítására, kifejezetten úgy rendelkezik, hogy „annak mértékét jogszabály állapítja meg”. Ez a kormányrendelet pedig 2016 augusztusában, amikor mi az adatokat kértük, még nem született meg. Tervezetre és jogalkotói szándékra pedig nem hivatkozhat az egyetem 575.564 forintos költségtérítés megállapításakor.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (melyhez az egyetem fordult időközben) és a Debreceni Törvényszék sem látta megalapozottnak, hogy készletező adatgyűjtést folytatnánk, hiszen célhoz kötötten gyűjtöttük az adatokat, az okát pontosan megjelöltük, és közérdekű adatokról volt szó. A célhoz kötöttség követelménye az Infotv. 4.§ (1) bekezdésében szerepel: “Személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető”.

Ez azt jelenti, hogy:

• csak az adatkezelés céljának megvalósulásához feltétlenül szükséges adatokat gyűjthetjük és kezelhetjük (tehát pl. a HÖK Monitor létrehozásához nincs szükségünk a HÖK-ösök lakcímére vagy telefonszámára, ezért ezeket az adatokat nem);
• és az adatkezelésnek alkalmasnak kell lenni a kívánt cél elérésére (a HÖK Monitor elkészítésére és fenntartására).

A tárgyalás csúcspontja számunkra az volt, amikor az egyetem ügyvédje azt próbálta bizonyítani, hogy

az Átlátszó rosszhiszeműen meg akarja téveszteni a bíróságot

azáltal, hogy az újságírók a saját nevükben perelnek, nem pedig az Átlátszó nyújtott be keresetet, mint jogi személy. Az érvelést a bíró sem találta megalapozottnak, hiszen teljesen bevett a bírói gyakorlatban is, hogy újságírók természetes személyenként fellépve perelnek adatok kiadása érdekében, majd ezeknek az adatoknak a felhasználásával készült cikkeket természetszerűen már valamely sajtótermék jelenteti meg.

A Debreceni Törvényszék döntése alapján az egyetemnek harminc napon belül, költségtérítés megállapítása nélkül ki kell adnia az adatokat. A döntés ellen azonban az egyetem jogi képviselője fellebbezést nyújtott be, így az ügy a Debreceni Ítélőtáblán folytatódik.

Tóth Mónika

A cikket Tóth Mónika írta, a perben közreműködött G. Szabó Dániel is.