„Az integráció sosem lesz sikeres, ha nem vonjuk be a magyarokat is”

 

Több szervezet is dolgozik azért, hogy nyelvtanítással segítsék a Magyarországra érkező menekültek és bevándorlók társadalmi, munkaerő-piaci beilleszkedését. Ettől függetlenül vannak olyan kezdeményezések is, melyek ingyenes nyelvoktatást kínálnak olyan magyar felnőtteknek, akik egyébként ezt nem engedhetnék meg maguknak. A MigHelp ezt a kettőt ötvözi azzal a céllal, hogy a nyelvtanuláson keresztül közelebb hozzák egymáshoz a külföldieket és a magyarokat.

 

A MigHelp nevű egyesület bevándorlóknak és menekülteknek szervez különböző kurzusokat, elsősorban nyelv és számítástechnika órákat. A magyar mellett tanítanak kezdő és középszintű angolt, németet, illetve kezdő franciát. Ezen kívül még a spanyol és a kínai oktatását is tervezik bevezetni. A kurzusok teljesen ingyenesek és azért különlegesek, mert az órák többségét megnyitották a magyarok előtt is. Elsősorban olyanok jöhetnek, akik használható idegennyelv ismeret nélkül kerültek ki az iskolából, és nem engedhetik meg maguknak, hogy kifizessék a több tízezres nyelvtanfolyamokat.

 

„Szeretnénk áthidalni a szakadékot a bevándorlók és a magyarok közt. Ezért gondoltuk, hogy jó lenne, ha a tanfolyamokra magyar embereket is beengednénk. Bárkit szívesen látunk, de a munkanélküliek előnyt élveznek. Az a célunk, hogy a nyelvtanítással mindenkinek javítsuk az esélyeit a munkaerőpiacon, legyen az magyar vagy külföldről ide érkezett. Szerintem az integráció sosem lesz sikeres, ha nem vonjuk be a magyarokat is. Azt gondolom, hogy ha szegregáltan integrálunk, az több gondot okozhat, mint amennyit megold.”

– mondja James Peter, a MigHelp egyik alapítója, aki Nyugat-Afrikából menekült Magyarországra. Még 2001-ben, a debreceni menekülttáborban döntötte el, hogy tanfolyamok szervezésével fogja segíteni a menekültek könnyebb elhelyezkedését.

 

Kezdetben ECDL kurzusokat szerveztek a bicskei menekülttáborban, ezek bővültek ki 2013-ban a nyelvtanfolyamokkal és tavaly az úgynevezett családi napközi működtető képzéssel. Nemrég pedig elindították az autóvezető oktatást, valamint egy nemek közötti egyenlőségről szóló foglalkozást is. A csoportok átlagosan 7-15 fősek, és összesen 8 különböző kurzust tartanak, a nyelvórákat heti kétszer. A legtöbb tanár önkéntesként dolgozik; van, aki hivatásos nyelvtanár, de olykor egyetemi diákok is jönnek tanítani.

 

James azt mondja, hogy amikor a nyelvoktatást elkezdték, még nem volt fix irodájuk. Néha barátok lakásán tartották az órákat; volt, hogy az egyesületi tagok – jobb híján – McDonald’s-ban vagy Burger Kingben találkoztak.

 

A kurzusok közül viszont nem mindegyikre jelentkezhetnek magyarok, ez pedig a támogatási rendszer miatt van így. Ugyanis a tanfolyamok egy részét EU-s pénzből, a Menekültügyi Migrációs és Integrációs Alap finanszírozza, és az ebből szervezett órákon kizárólag Európán kívülről érkező bevándorlók vehetnek részt. Ebbe tartozik a családi napközi működtető képzés, az ECDL tanfolyam, és az autóvezető oktatás. Azt, hogy ezeken az órákon kizárólag nem európai uniós állampolgárok vehetnek részt, nagyon szigorúan be kell tartani, így a magyarokkal közös kurzusokat más forrásokból, például jórészt adományokból fedezik. Tavaly a British Counciltól, az Egyesült Királyság nemzetközi kulturális és oktatási szervezetétől jöttek angolt tanítani, de több oktatási intézménnyel is kapcsolatban állnak. A Közép-európai Egyetem ad helyet a német óráknak, az Avicenna International College az ECDL kurzusoknak, és a McDaniel College is partnerük.

Ezen kívül a Budapesti Műszaki Egyetem, a Corvinus, a Semmelweis Egyetem és az ELTE is felajánlotta, hogy az úgynevezett „One Seat” ösztöndíj program keretein belül fogad egy-egy menekült hallgatót.

 

Egy fiatal magyar anyuka a kezdő német nyelvtanfolyamról azt mondja, nagyon motiváló, hogy vannak ilyen lehetőségek. Jelenleg a kisbabájával van otthon, a férje iráni, ő találta neki ezt a kurzust. Az édesanyja angol órákra jár ide, ő az elején tartott attól, hogy menekültekkel közösen lesznek az órák, de később, ahogy elkezdődött az oktatás, eloszlott a félelme. Azt mondja, hogy a férje révén látja, a bevándorlók sem egy homogén csoport. Nagyon zavarja őket a férjével, ha azt tapasztalják, hogy van olyan bevándorló, aki „ingyenélő”, ugyanakkor fontosnak tartják, hogy észrevegyük: rengetegen vannak, akik dolgozni akarnak és beilleszkedni.

 

Ugyanerre a kurzusra jár egy iráni lány is, aki azért tanul németet, mert szeretne minél előbb továbbmenni Magyarországról:

„Mikor ide érkeztem, azt gondoltam, hogy ez egy szuper jó hely lesz. Majd itt megyek férjhez, veszünk egy lakást, itt lesznek gyerekeink. Az elején nagyon jó is volt, de lassan elkezdtem azt érezni, hogy kinéznek az emberek azért, mert iráni vagyok. A munkahelyemen a magyar kollégák nincsenek tekintettel arra, hogy nem tudok magyarul, a meetingeken is csak magyarul beszélnek, holott tudnak angolul is. Először magyarul kezdtem tanulni, de az ilyen dolgok miatt már nem érzem jól magam itt, így most németre járok, és amint lehet, szeretnék továbbmenni.”

 

Bár a MigHelp hangsúlyozza, hogy elsődleges céljuk a bevándorlók és menekültek magyarországi integrációjának ösztönzése, mégis több diák szeretne a tanfolyam elvégzése után Európa más országaiban szerencsét próbálni. A diákok között vannak afgánok, irániak, palesztinok, irakiak, szírek, libanoniak, szomáliaiak, jemeniek és még sorolhatnánk. A magyarok az összlétszám 15-20%-át teszik ki, és a magyar nyelvű honlap is készülőben van. A szervezet azt mondja, hogy mindenképpen szeretnék ezt az irányt folytatni, még több magyar embert elérni és a közös tanulással megnyerni őket a Magyarországra érkezőknek.

Borsi Rebeka