Még 2 évbe telik egy roma tanulókat segítő milliárdos rendszer kiépítése, ami rosszul működik

Magyarországon nincs pontos statisztika, arról hány roma tanuló van. Erre a hiányosságra lenne megoldás az Emberi Erőforrások Minisztériuma által 2014-ben indított úgynevezett Integrált Nyomkövető Rendszer (INYR), amiből adatokat lehetne kapni a roma diákok helyzetéről 2018-ra. A CFCF (Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány) és az ERRC (European Roma Rights Centre) szerint az INYR több szempontból alkalmatlan a feladatára, több milliárdos projektből kiépített rendszer szakmailag nem megfelelő.

A főleg roma gyerekeket sújtó diszkriminációs gyakorlat, illetve az ehhez kapcsolódó kötelezettségszegési eljárás már bejárta a magyar sajtót: rendszerszinten minősítik fogyatékossággal élőnek a roma tanulókat. Horváth István és Kiss András emiatt beperelték a magyar államot és 2013-ban nyertek a strasburgi Emberi Jogok Európai Bíróságán.

Az elérhető adatok szerint 2012/13-ban ötvenháromezer roma gyerek tanult a magyar közoktatásban, bár ez csak közelítő becslés, mert a roma gyerekek hivatalos, iskolai regisztrációja elmaradt egy 2013-as rendelet miatt, amely szerint csak szülői hozzájárulással lehet az iskolában a gyerekeket romaként és/vagy halmozottan hátrányos helyzetűként regisztrálni. A Horváth és Kiss-üggyel összefüggésben, az adatok hiánya miatt a strasbourgi ítéletek végrehajtását felügyelő Miniszteri Bizottság is figyelmeztette Magyarországot.

A tavaly decemberi határozat felszólította az országot, hogy tegyen eleget a vállalt kötelezettségeinek és készítsen részletes statisztikát a roma tanulók helyzetéről, iskolatípusok szerinti megoszlásukról és a fogyatékosnak minősített tanulók arányairól.

Még mindig a diszkriminatív és elavult tesztet használják

A CFCF és az ERRC (European Roma Rights Centre) a heves megyei indokolatlan fogyatékossá nyilvánítás miatt az EMMI ellen is indított közérdekű perben a felek 2015-ben egyeztetéseket folytattak az egyezséggel történő lezárása érdekében. A per azért indult, mert Heves megyében évtizedek óta felülreprezentáltak az enyhe fokban értelmi fogyatékossággal élőnek minősített roma gyerekek.

Ennek oka a nem kultúra-semleges (roma gyerekek szociális helyzetét figyelmen kívül hagyó) mérési eljárások alkalmazása, mint például a Budapest Binet tesztté, ami ezért alkalmas a roma gyermekek indokolatlan fogyatékossá nyilvánítására. Az CFCF és az ERRC peren kívüli megegyezés feltételéül szabták az etnikai adatgyűjtését. Megegyezés végül mégsem volt, mert bár nemzetiségi kérdés bekerült a nyomtatványba, de az INYR-t mindkét szervezet alkalmatlannak találta.

Lesz valami, de direkt késleltetik?

Ennek hatására az EMMI 2014 novemberében indított el az úgynevezett Integrált Nyomkövető Rendszert (INYR) gyerekek monitorozására. Ebben a szülő hozzájárulásával nyilván lehet tartani a gyerek etnikai hovatartozását is. Az EMMI szerint a rendszer négy év alatt, tehát 2018-ra fog teljesen felállni, ekkora lehet statisztikákat kinyerni belőle. Az Átlátszó Oktatás kérdésére ezt az Oktatásért Felelős Államtitkárság is megerősítette.

Kegye Adél, CFCF ügyvédje szerint nem igaz, hogy a rendszer felfutásához négy év kellene. 2014 szeptemberétől minden vizsgált gyereknél nemzetiségi adatot is felvettek, ez bekerült az INYR-be. Kegye szerint, ha nem éveket várnak az adatok elektronikus feldolgozásával, a 2014-es adatfelvétel miatt már rendelkezésre kellene állnia az adatoknak.

Nem lehet a gyerek roma és magyar is egyszerre

Kegye szerint két dologgal késleltethetik az adatokhoz való hozzáférést: a nyomtatványon ezt a kérdést nem töltetik ki a szülőkkel (nem magyarázzák el, miért kell az adat, mi az adatgyűjtés célja, mire használják fel és mire nem, vagy egyenesen felszólítják őket, hogy hagyják ki), illetve nem festhetnek jó képet a szakértői bizottságok munkájáról a beérkezett adatok.

A hiányosságok kiküszöbölésére azt javasolták, hogy a 2011-es népszámlálás eredményeiből kiindulva tegyék lehetővé a többes számú identitás választást (egyszerre több nemzetiséghez tartozás bejelölésére legyen lehetőség, illetve a kérdés után több lehetőséget soroljanak fel (13 nemzetiséget) és szerepeljen cigány és beás válaszlehetőséget is a roma mellett.

INYR alkalmatlan a feladatára, ráadásul a szakértők képzetlenek

A CFCF szerint az INYR a jelenlegi formájában alkalmatlan annak monitorozására, hogy milyen arányban kerülnek roma gyerekek a szakértői bizottságok elé, és közülük hányan kapnak Sajátos Nevelési Igényű (SNI) minősítést (ami indokolhatja a fogyatékossággal élővé való nyilvánítást). Az ERRC szerint az is probléma, hogy nincs információ arról, hogy kaptak-e képzést adatfelvételben résztvevő pedagógiai szakszolgálati munkatársak arról, hogy mi a jelentősége és haszna az etnikai adatokról való nyilatkozásnak. Az ERRC képviselői mellett Kegye is hangsúlyozza, hogy az adatokat felvevő munkatársak nincsenek felkészítve, ezért nem tudják megfelelően tájékoztatni a szülőket, akik az adatokról valójában nyilatkozhatnak.

Hamis adatokat tárol az INYR

A CFCF szerint ellenőrizhetetlen az is, hogy az INYR-be bevitt egyéb adatok egyáltalán helytállóak-e. 2015 nyarán, Ercsiben az alapítvány több olyan szakértői véleménnyel találkozott, amely szerint a gyerekeket Budapest Binet intelligencia teszttel vizsgálták.

Ez azért aggályos, mert az INYR-ben rögzíteni kell a vizsgálati módszert is, az előre felsorolt lehetőségek közül kell választania a szakértőnek. Az EMMI szerint a Budapest Binet tesztet ki sem lehet választani. A CFCF szerint az INYR sem szab gátat annak, hogy a diszkriminatív Budapest Binet alkalmazásának, így a több milliárdos projektből kiépített rendszer önmagában kevés valós eredmények eléréséhez.

Még 2 évbe telik, hogy kiépüljön egy szakmailag hibás rendszer

Az ERRC-t képviselő Geller Judit és Szendrey Orsolya szerint a kormány részéről fontos rendszerszintű lépés az INYR bevezetése, ugyanakkor nem elégséges az etnikai adatgyűjtés szempontjából, hiszen több szempontból alkalmatlan a feladata betöltésére. Hiába van lehetőség formálisan a tanulók etnikai adatainak követésére és elemzésére, a valóságban a vizsgálatokat végző szakemberek képzetlenek, hamis adatok vihetők be a rendszerbe, ráadásul a válaszlehetőségek is limitáltak. Ennek következtében a jelenleg tanuló roma gyerekek helyzetéről nem rendelkezünk adatokkal diszkriminációjuk, szegregációjuk mértéke rejtve marad.

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Adj 1%-ot az Átlátszónak, hogy megtudd, mire megy el az adód 99%-a!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.