Ezt gondolják az ifjú politikusok a négyéves HÖK-korlátról

Csütörtökön írtuk meg, hogy Török Márkot, a Szegedi Tudományegyetem tizenkét éve kirobbanthatatlan HÖK-elnökének megbízatását megszüntette a rektor. Töröknek azért kell mennie, mert egy tavaly őszi törvénymódosítás óta legfeljebb négy évig lehet tisztséget viselni a hallgatói önkormányzatban. A négyéves HÖK-özési korlátról megkérdeztük Tóth Csaba politológust, valamint a nagyobb pártok ifjúsági szervezeteit: a Fidelitast, a Jobbik Ifjúsági Tagozatot, a Societast és a Lehet Más a Jövőt.

Van aki nyolcra növelné, van, aki két évre csökkentené a jelenlegi négyéves korlátot. Más szerint az ilyen “term-limitek” nem jók semmire, a Parlamentben pedig megélhetési HÖK-ösökről volt szó. Korábbi cikkünkben számba vettük a négyéves HÖK-özési korlát jogi vonatkozásait, ebben a cikkben a tágabb kontextusról írunk. (A megszólalókat még Török Márk tisztségétől való megfosztása előtt kérdeztük, általánosan, nem a konkrét ügyre vonatkozóan.)

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Tóth Csaba, a Repbulikon Intézet stratégiai igazgatója szerint nem jó, hogy megélhetési HÖK-ösöket termelt ki a jelenlegi rendszer, akik hosszú évekig látnak el tisztségeket a hallgatói önkormányzatokban. Abban viszont szkeptikus, hogy ez ellen a négyéves „term-limit” bevezetése a legjobb megoldás-e. Egy felülről bevezetett korlát az alapvető problémát nem oldja meg: ezeket a sokáig regnáló HÖK-elnököket nem váltják le, a HÖK-válsztások sokszor érdektelenségbe fulladnak, nagyon kevesen vesznek részt rajtuk és nagyon gyakran a hallgatókat nem érdekli az önkormányzat.

Formálisan minden rendben lehet, de ha a választáson 10-20 százalékos a részvétel, az súlyos hiányosságokról árulkodik és megkérdőjelezi a HÖK-ös tisztségviselők legitimációját. Tóth az ELTE jogi kar legutóbbi HÖK-választását hozta ellenpéldának, ahol két erős és népszerű jelölt versengett egymással, még elnökjelölti vitát is tartottak. A vitáról az Átlátszó Oktatás is tudósított.

A négyéves korlát Tóth szerint az állam túlzó beavatkozásának jele is lehet: kiveszi az irányitást a hallgatók kezéből és hasonló, látszólag semleges eszközökkel el lehet távolitani nemkivánatos szereplőket. Egy esetleges kormányváltás után például egy hasonló szabállyal el lehetne tüntetni a fideszes HÖK-elnököket, ami nyilvánvalóan sértené a hallgatói önkormányzatok önállóságát. Egy ilyen term-limitet meg is lehet kerülni: egy erős HÖK-elnök a négyéves ciklusának letelte után informálisan továbbra is befolyást gyakorolhat és képes lehet a valódi hatalom megtartására.

A legfőbb probléma Tóth szerint a HÖK-választásokon való alacsony részvétel. Erre nehéz kivülről befolyást gyakorolni, a Repbulikon Intézet egyik ötlete az volt, hogy országosan egységes napon kellen tartani a HÖK-választást. Igy ha egy-egy konkrét egyetemen a hallgatók nem is értesülnének a választás napjáról, az országos médián keresztül őket is el lehetne érni, vagy a dátum beivódhatna a köztudatba is. Az országosan egységes választási napnak természetesen hátrányai is lehetnének, hiszen a HÖK-választás igy át is politizálódhatna.

Örökös HÖK-tagságra berendezkedőkről beszéltek a parlamentben

A felsőoktatási törvény módosításáról szóló parlamenti vitában nem sokat beszéltek a négyéves korlátról. A módosítást előterjesztő Palkovics László szerint külön kell nézni a HÖK-ben és a HÖOK-ban eltöltött éveket: a maximum „mind a két funkcióban négy-négy év, tehát ezeket nem kell összeszámítani, [egy hallgató] négy évig lehet HÖOK, illetve négy évig lehet HÖK-képviselő.”

Pósán László fideszes képviselő így fogalmazott: “a hallgatói önkormányzatok működésével kapcsolatos törvényi jogszabályok szerintem nagyon helyesek; lehet, hogy már jóval hamarabb sem ártott volna, ha a felsőoktatási törvényben ilyenek vannak.

Az eddigi, bocsánat a kifejezésért, sok esetben szinte örökös HÖK-tagságra berendezkedők életpályája számára nyilvánvalóan teljesen más kilátások voltak korábban, mint ezen új szabályok mentén.

Én azt hiszem, hogy ez a szabályozás valóban abba az irányba viszi el a hallgatói érdekképviseleteknek a működését, hogy valóban a hallgatói érdekek mentén fognak majd tevékenykedni.”

Az LMP két évre húzná, a Societas nyolcra

Mivel a parlamenti vitából és egyéb megszólalásokból nem lehetett megismerni a pártok álláspontját, megkérdeztük a nagyobb pártok ifjúsági szervezeteit is arról, hogy mit gondolnak a négyéves korlát bevezetéséről. Legradikálisabban az LMP fiataljai, a Lehet Más a Jövő értett egyet a törvénymódosítással, sőt a négy évet szívesen levinnék két évre. “A számos felsőoktatási intézményben tapasztalható tisztségviselői visszaélések megállításában egyértelmű eszköz az ott eltölthető idő maximalizálása” – írta Cohen Áron, a Lehet Más a Jövő elnökségi tagja. A másik véglet a Societas, ami nem négy, hanem nyolc évben határozná csak meg a felső korlátot.

A Fidelitas, a Jobbik Ifjúsági Tagozata és a Societas is alapvetően egyetértett a korlátozás szükségességével, de indokolatlannak tartanák, ha a négyéves korlát nemcsak a vezetőkre, hanem minden HÖK-ös tisztségviselőre vonatkozna. Ellenkező esetben a szabály az ügyintézőkre vagy az apparátus más tagjaira is vonatkozna, ami “badarság lenne”, fogalmazott a societasos Torzsa Sándor. Farkas Gergely, a Jobbik Ifjúsági Tagozat elnöke szerint igazságtalan lenne egy 2-3 év alatt magát felküzdő elnöktől elvenni az újrázás lehetőségét: “túl gyakorivá válhat a vezetőváltás, és a jól tevékenykedő elnököknek sem ad lehetőséget a kibontakozásra. További hátrány, hogy kevesebb tapasztalattal, gyakorlattal kerül valaki elnöki, alelnöki tisztségbe, ami szintén a teljesítményt ronthatja”

A Fidelitas részletesen elemezte, hogy milyen értelmezési problémákat vet fel a törvény, ami további részletezés nélkül, egyszerűen csak “tisztségviselőt” említ. “Meglehetősen zavaros, hogy ebbe a körbe csak a választott tisztségeket értjük bele vagy a kinevezett pozíciókat is”, írta a Fidelitas Központi Irodája.

Kérdéses szerintük, hogy a kari és az egyetemi HÖK-ös tisztségeket is egybe kell-e számítani, illetve, hogy egyetemváltáskor újraindul-e a négy év számítása. “Álláspontunk szerint a törvény egy adott intézmény hallgatói önkormányzatában eltöltött időben értelmezi a szabályozást, aminek következménye, hogy egy másik intézményben létesített új jogviszony esetén a négy év újból számítandó.” A Fidelitas szerint ez a jó kapcsolatokkal rendelkező HÖK-ösök számára lehetővé teheti, hogy egy “egyszerű helycserével is pozícióban tartsák magukat”. A Fidelitas szerint kérdéses az is, hogy ha valaki új jogviszonyt létesít ugyanabban az intézményben, akkor újraindul-e a négy év számítása. A törvény szerint azonban “valamennyi hallgatói önkormányzati tisztséget” egybe kell számítani, így a Fidelitas észrevételeire a törvény alapján elméletileg nemleges válasz adható.

Ösztöndíjnak gúnyolt adómentes fizetés

“Abszurd és védhetetlen egy olyan rendszer, amelyben huszonéves hallgatók úgy dönthetnek tízmillió forintok sorsáról, vagy akár rektorok kinevezéséről, hogy a felelősségüket ellenőrző rendszerek hosszú évek óta romokban hevernek” – tette hozzá leveléhez a Lehet Más a Jövő. Az LMP ifjúsági szervezete támogatja azt is, hogy a HÖK-ös tisztségviselők ösztöndíjait havonta tegyék közzé, mert elfogadhatatlannak tartják, ”hogy a közpénzekkel gazdálkodó Hallgatói Önkormányzatok (közfeladatokat ellátó szervként) magukra nézve nem tartják kötelezőnek a modern jogállami alapelveket, és minimális szintű átláthatóságukért hosszas perekre van szükség.”

A hallgatói önkormányzatokban kifizetett pénzek nagysága a Fidelitasnak sem tetszik: a négyéves korlát szerintük “nem engedi a hallgatónak, hogy „örök hökösként” bennragadjanak a höközés világában és ötödik, tizedik, tizenötödik jubileumát töltse valaki egy részönkormányzati és/vagy egyetemi hallgatói önkormányzat _tisztségviselőjeként_ saját kis birodalmat kialakítva maga körül, esetleg busás megélhetési forrásként használva az egyetemet, a hallgatói normatívából származó, ösztöndíjnak gúnyolt adómentes fizetését és bebetonozottságából fakadó informális befolyását.”

Az ifjúsági szervezetek válaszai itt olvashatóak teljes terjedelmükben.

G. Szabó Dániel

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Adj 1%-ot az Átlátszónak, hogy megtudd, mire megy el az adód 99%-a!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.