Tizenkét év után robbanthatják ki a hatalomból a szegedi HÖK-elnököt

Véget érhet Török Márk szegedi HÖK-elnök több mint tizenkét éves pályafutása. Egy tavaly őszi törvénymódosítás szerint legfeljebb négy évig lehet HÖK-özni, és ebbe az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint a módosítás előtti időt is bele kell számolni. Az egyetem azt írta, hogy be fogják tartani, amit az EMMI mondott, jelenleg vizsgálják, hogy milyen jogi lépésekre van szükség.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A jogszabályi változásokat nehéz követni, de van, akinek ez a feladata: eddig senki nem vette észre, de egy módosítás miatt valójában már nem lehetne a szegedi egyetemi HÖK elnöke Török Márk, a 12 éve pozíciójából kirobbanthatatlan, botrányokkal terhelt, mémmé is vált egyetemista, aki már sokadik szakját végzi.

Mi történt pár hónapja, ami megváltoztathat mindent? A felsőoktatási törvény tavaly szeptember elseje óta maximalizálja a hallgatói önkormányzatban eltölthető időt: legfeljebb négy évig lehet HÖK-özni.

A HÖK-tisztségviselőjének “megbízatási ideje legfeljebb négy év lehet”

– fogalmaz a törvény.

Töröknek 2003. szeptember elseje óta van hallgatói jogviszonya, vagyis majdnem tizenhárom éve iratkozott be először egyetemre. Az elnök HÖK-ös életrajza szerint először 2004-ben, vagyis alig egy évvel beiratkozása után lett az egyik kari HÖK elnöke. Egy évvel később az egyetemi hallgatói önkormányzat alelnöke lett, 2007 óta pedig, egy év megszakítással folyamatosan az egyetemi hallgatói önkormányzat elnöke. Legutóbb tavaly szeptember 24-én választották meg az egyetemi hallgatói önkormányzat elnökének.

Töröknek mennie kell

Ez azt jelenti, hogy több mint tizenegy éve HÖK-ös tisztségviselő és legalább hét éve ő irányítja az egyetemi hallgatói önkormányzatot. (Török Márk pályájáról részletesen a cikk második felében írunk.)

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az EKINT nevű alkotmányjoggal foglalkozó think-tank szerint is a tavaly szeptemberben bevezetett négyéves maximumba bele kell számolni a korábbi éveket is, tehát tavaly ősz óta nem lehet olyan embert HÖK-ös tisztségivselővé megválasztani, aki már több mint négy éve HÖK-özik. A két szervezet egyetértett abban, hogy a szeptember elseje előtt megválasztott tisztségviselők kitölthetik mandátumukat, akkor is, ha összességében már több mint négy éve HÖK-ös tisztségviselők. A tavaly szeptember elseje óta történt választásoknál viszont már figyelembe kell venni a négyéves szabályt és csak az választható meg tisztségviselőnek, aki kevesebb mint négy éve vállal tisztséget a hallgatói önkormányzatban. Török Márk estében ez azt jelenti, hogy mennie kell.

Az EMMI így fogalmazott:

“A mandátumát mindenki kitölthette, de 2015. szeptember 1-jét követő választás esetén már figyelembe kell venni azt is, hogy az új tisztviselők mennyi időt töltöttek korábban tisztviselőként.”

Szó szerint ugyanezt az értelmezést az EKINT is megerősítette az Átlátszó Oktatásnak küldött állásfoglalásában.

A Szegedi Tudományegyetem pénteken azt mondta, hogy elfogadják az EMMI álláspontját, “amelyet intézményünkre nézve kötelező érvényűnek tekintünk”. Hozzátették, hogy jelenleg szakértők vizsgálják, hogy “milyen jogi lépések megtételére van szükség”, a szakértői vélemény elkészülése után “haladéktalanul megtesszük a szükséges intézkedéseket.”

Mivel az EMMI álláspontja szerint tavaly szeptemberben már nem lehetett volna olyan embert HÖK-vezetőnek választani, aki korábban több mint négy évet töltött el hasonló poszton, az egyetem válasza arra utal, hogy jelenleg Török Márk elmozdításának lehetőségeit vizsgálják.

Per dönthet

Megkerestük Török Márkot, aki azt írta, hogy a tavaly szeptemberi megválasztása “egyérteműen jogszerű volt”, illetve, hogy akkor tud bővebben nyilatkozni, ha “az egyetem leír valamit.” A megválasztása jogszerűségének alátámasztására egy EMMI-állásfoglalást is mellékelt, ami csakugyan őt erősíti meg. A tavaly decemberi keltezésű irat szerint “a megbízás négyéves időtartama a rendelkezés hatályba lépését követően számítandó”, vagyis a négyéves korlát csak majd valamikor 2019-ben lenne először alkalmazható.

Az EMMI az Átlátszó Oktatásnak ezzel szemben két megkeresésre két külön állásfoglalásban is (idén áprilisban és júniusban) azt válaszolta, hogy a négyéves korlát tavaly szeptember óta kötelező és az egyetem is ezt az értelmezést tekinti magára nézve kötelezőnek. Kérdésünkre az EMMI tisztázta, hogy “a június 14-én megküldött tájékoztatás tükrözi az Emberi Erőforrások Minisztériumának egységes és teljes álláspontját”, vagyis nem a Török-féle, hanem a későbbi állásfoglalás az irányadó a minisztérium szerint. A törvény szerint egyébként végső soron bíróság dönthet a kérdésben: a HÖK pert indíthat az egyetem ellen.

A törvény erősebb a HÖK alapszabályánál

A felsőoktatási törvény csak a “hallgatói önkormányzat tisztségviselőjét” említi, nem korlátozza, hogy a négyéves szabály csak az elnökre, alelnökökre, vagy más magasrangú tisztségiviselőkre vonatkozna. Az EKINT szerint annak eldöntése, hogy valaki HÖK-ös tisztségviselő-e vagy sem, “a törvény önálló, a HÖK alapszabálytól független értelmezését igényli” és az EMMI álláspontja is erre utal. Előfordult korábban ugyanis, hogy egy egyetem a köznapi, értelemszerű felfogástól eltérően sokkal szigorúbban értelemzte a “tisztségviselő” fogalmát. A Corvinustól kértük ki a “HÖK-ös tisztségviselők” ösztöndíját, de az egyetem csak a HÖK-elnököknek küldött pénzeket tették közzé, mondván, hogy a hallgatói önkormányzat alapszabálya szerint csak ők minősülnek tisztségviselőnek. Ugyanígy fogalmazva a HÖK-ös tisztségviselők kifizetéseit kértük más egyetemektől is, ahol a szó általános értelmét elfogadva, minden HÖK-ös tisztségviselő kifizetéseit közzétették. Ilyen volt például a Szegedi Tudományegyetem.

A Crvinus-féle és az ahhoz hasonló érvelés az EKINT szerint téves: “A lex superior derogat legi inferiori általánosan elfogadott elve szerint a magasabb szintű jogforrás lerontja az alacsonyabb szintűt” és az  EMMI válasza is az volt, hogy “tisztségviselő alatt az általános értelemben vett döntéshozói jogköröket értjük.” Az EKINT szerint nem lehetséges, hogy a törvény értelmezését szűkítse a HÖK alapszabálya, mivel a törvény sokkal magasabb rangú jogforrás, és a HÖK alapszabálya nem lehet ellentétes egy törvénnyel. Ez ugyanaz a logika, ahogy mondjuk törvények nem lehetnek Alaptörvény-ellenesek: a magyar jogszabályok hierarchikusan épülnek fel, legfelül az Alaptörvény van, az abban megfogalmazott szabályok felülírnak minden más jogszabályt. Ez érvényes, ahogy lépkedünk lefele a hierarchiában, így egy egyszerű HÖK-ös szabályzat nem lehet ellentétes a felsőoktatási törvénnyel.

A felsőoktatási törvény szűkszavú azzal kapcsolatban, hogy a HÖK esetlegesen szabálytalan működése esetén mit lehet tenni. A törvény szerint az egyetem “a hallgatói önkormányzat törvényes működését ellenőrizni köteles.” Az EKINT szerint a konkrét egyetem szabályzatait kell megnézni ahhoz, hogy el lehessen dönteni, hogy hogyan kényszeríthető ki a négyéves szabály. (Az EMMI-t és az EKINT-et is általánosan kérdeztük meg, nem konkrétan egy egyetemre vonatkozóan.) Az EMMI álláspontja teljes terjedelmében itt , itt és itt, az EKINT-é itt olvasható.

Korábban függesztettek már fel HÖK-öt

A 2013-as ELTE bölcsészkari listabotránynál az egyetem rektora úgy értelmezte az ellenőrzési jogosultságát, hogy fel is függeszthet egy kari HÖK-öt. Miután kiderült, hogy az ELTE bölcsészkar hallgatói önkormányzata évek óta dehonesztáló, rasszista és szexista megjegyzésekkel ellátott listát vezetett az elsőéves hallgatókról, az egyetem rektora felfüggesztette a kari HÖK működését. A listában olyan megjegyzések szerepeltek a hallgatók neve mellett, mint „Basznivaló egyiptológus”, „biztos, hogy ratyi”, „LMP-s pina, ne vigyük le”, „Pistának jó lesz”, „liberó buzigyerek” vagy az, hogy „koliba nem vesszük fel”.

A felfüggesztő döntését a rektor az ellenőrzési jogkörrel támasztotta alá, ami egy egyetemtől független szervezet (a HÖK) esetében legalább megkérdőjelezhető. A törvény szerint ha az egyetem megsérti a hallgatói önkormányzat jogait, a HÖK bírósághoz fordulhat, amire azonban nem került sor. Valószínűleg a HÖK is érezte, hogy ez nem az a helyzet, ahol jól venné ki magát ha bírósághoz fordulnának. Ennek következtében nem tudjuk, hogy pontosabban mit jelent a rektor törvényben rögzített ellenőrzési jogköre.

A fejedelem

Török Márk 1986-ban született Zircen, rendőr családban. Tíz évesen veszítette el édesapját, egy 2010-es egyetemi kiadványban megjelent interjúja szerint később is nehezen bírt vele az anyja. A “10 év a mozgalomban” című kiadványban Török elmondta azt is, hogy „elég nehéz ember vagyok, csapongó életmóddal, amit huszonévesen zülleni lehet, az nekem megvolt, többször rá is untam. Igazából nem voltam soha jó tanuló, ezt talán bánom is. Egyébként a HÖK-ösök nagy hibája, hogy bemagyarázzák maguknak, hogy a HÖK-özés elveszi az időt a tanulás elől. Ez egy fatális hülyeség.”

Török több szakot is elkezdett, mivel a hosszan tartó HÖK-özéshez folyamatosan hallgatói jogviszonyra volt szüksége: 2012-ben saját bevallása szerint történelem-társadalomtudományokból államvizsga előtt állt, jogászként levelező képzésben vett részt, emellett ifjúságsegítő diplomája volt.

Hogy jutott ehhez képest mégis több mint tizenkét éves HÖK-össéghez? Török 2003-ban, a központosítási folyamat közben lépett be a szegedi egyetem ajtaján. Az ezredfordulón megvalósult integrált egyetem a hallgatói önkormányzatra is komoly hatással volt, egy tucat kar hökjeinek működését kellett összehangolni. Mikor 2004-ben Török megkezdte első hökös évét, Mák Balázs akkori EHÖK-elnök az integráció elmélyítésén fáradozott. Ugyan a nagyobb karok sokszor megpróbálták érvényesíteni a lobbierejüket, ekkor még minden szereplő a közös útkeresésben látta a jövőt.

Történelem szakos hallgatóként már első évben találkozhatott Machiavelli A fejedelem című korszakalkotó államtudományi munkájával, amely a központosított uralkodói hatalom ötlettára évszázadok óta. A Török által kialakított önkormányzati rendszer nagy hasonlóságot mutat a művel. HÖK-ös pályája gyorsan ívelt felfelé, 2004-ben már a bölcsészkar HÖK-elnöke lehetett, egy évvel később az EHÖK alelnöki posztját is elérte.

Elbocsátották az egyetemről

A Hallgatói Önkormányzat elnökeként első ciklusát 2007-ben kezdte. Feszült volt Török viszonya az egyetemi vezetéssel: a “cigaretta-ügyben” többek között tiltott helyen dohányzás miatt indult ellene fegyelmi eljárás, majd egy időre kizárták az egyetemről. Míg Török a bíróságon kereste igazát, egyetemi jó barátja, Zelena András ült be helyette az elnöki székbe.

A 2007-es évhez tartozik egy különleges történet is. A bölcsészkari hök választásokon Török is bejutott a testületbe, ám ekkor már az EHÖK elnöke is volt, akinek feladata, hogy felterjessze a kar elnökjelöltjét. Török Márk pedig Török Márkot kérte fel a kari hök vezetésére. A képviselők kilenc igen mellett, ellenszavazat nélkül fogadták el az önjelölést.

Lemondott volna, aztán mégsem

“Nem szeretnék már olyan hosszan, olyan sokáig elnök lenni” – mondta Török egy online fogadóóra keretében a delmagyar.hu-n. Sokan gondoltak arra, hogy Mechler Ákos, Török korábbi közeli munkatársa követi majd őt az elnöki tisztségen. De nem ő jött. A szakadást a HVG által borított piramis-ügy jelenthette Török és Mechler között. 2010-ben láttak hozzá komoly erővel a HÖK tagjai, hogy a HÖK-ön kívüli, saját egyesületen keresztül szervezzék azokat a hallgatói munkákat, melyeket az EHÖK vagy a kari HÖK-ök fizettek – magyarul közpénzt forgattak volna az egyesületükbe. A magasabb fizetésűeknek kellett 5-5 embert maguk alá szervezni, a fizetés 10 százalékát pedig kézből kézbe felfelé adni. Aki nem lépett be, azzal fenyegették, hogy nem kap majd fizetést, illetve nem tarthatja meg állását.

2013-ban az ügy kipattanásakor egy hangfelvétel alapján kiderült, ahogy Mechler egy hallgatót győzköd a rendszerbe való belépésre, ekkor azt is elmondta, hogy ez “Márk üzlete”, de ő ügyelt arra, hogy papíron ne legyen részese a rendszernek. A fentebb említett Rosta Ádám és HÖK-ös körei még megpróbálták védeni egykori kari elnöküket, de a bukás után Mechler ölelése a nyilvánosság előtt kínos lehetett a hallgatói önkormányzatnak, így Mechler fokozatosan eltávolodott Szegedtől.

A szegedi HÖK alapítványi és céges hálózatot is működtetett. 2014-ben a városi önkormányzati választásokon is indult diplomázott HÖK-ös. 2009 óta soha nem veszélyeztették Török újraválasztását, kihívó nélkül maradt, illetve pályázatként beadott anyagait – egy ismert kivételtől leszámítva – 100 százalékban támogatták.

Frissítés: A HÖK szerda délután közleményt adott ki, szerintük a törvény alkalmazása a visszaható hatály tilalmát sértené, ezért szükség esetén jogorvoslati eljárást fognak indítani. „A rektori döntésre a jogorvoslati eljárás halasztó hatállyal van” – tették még hozzá.

G. Szabó Dániel – Unyatyinszki György

Rajz: Deák Dorottya

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Adj 1%-ot az Átlátszónak, hogy megtudd, mire megy el az adód 99%-a!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.