Plagizálta doktori disszertációját a tábornok – az Egyetem eljárást indít

Jelentős részeket emelt át szöveghűen a Debreceni Egyetemen megírt doktori disszertációjába Isaszegi János nyugalmazott vezérőrnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) címzetes egyetemi tanára, a HM Zrínyi Kiadó vezetője. A doktori fokozat megszerzéséhez szükséges értekezés felét korábbi szakirodalmi művekből és internetes cikkekből ollózta össze, a legtöbb esetben szöveghű átvétellel, hivatkozások nélkül. Az Egyetem megkeresésünkre megindította doktori címének felülvizsgálati eljárását.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Isaszegi János 2011-ben leadott doktori disszertációjának 143 tartalmi oldalából csupán a feléről nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy tartalmaz szóról-szóra, vagy apró átírásokkal átvett teljes bekezdéseket, oldalakat más szerzők műveiből. A Debreceni Egyetemen leadott, “A globális és a regionális biztonsági környezet változásainak hatásai” című értekezése nem csak nélkülözi a szabályos hivatkozásokat, de többségében témába vágó internetes cikkeket vagy szakirodalmi írások részeit másolja be és tünteti fel saját szellemi termékeként. Teszi ezt annak ellenére, hogy az egyetem Doktori Szabályzata szerint az alkotásnak önálló szellemi terméknek kell lennie, melyről a doktorjelöltön kívül a témavezető is nyilatkozik.

Isaszegi témavezetője Raffay Ernő volt, akinek tudományos munkássága főként Románia újkori történelmével kapcsolatos. Raffay 2010 óta jellemzően szabadkőművesekről jelenteti meg gondolatait, így szakterülete távol áll Isaszegi disszertációjának témájától. Raffay mint témavezető az értekezésről a leadáskor úgy nyilatkozott, hogy az “a jelölt önálló munkája”.

Isaszegi János nem teljesen ismeretlen az országos médiában sem. A kétezres évek folyamán többször is nyilatkozott honvédelmi témákban, 2010 tavaszán pedig a Magyar Nemzet és a Békés Megyei Hírlap is interjút készített vele kényszerű nyugalmazásának ürügyén. Előadásokat tart a migráció témakörében, katonai pályafutása pedig komoly karrierként könyvelhető el: okleveles szakmérnök és szakközgazdász, több magyar, amerikai és NATO-kitüntetést is kapott az Irakban végzett missziós tevékenységéért, ahol a Koalíciós Parancsnokságon a koalíciós hadműveletek főnöke..

A disszertáció törzsszövege mellékletekkel együtt 143 oldal. Csupán 37 szakirodalmi hivatkozást tartalmaz az irodalomjegyzékben, illetve 11 másikat lábjegyzetként feltüntetve. Ez tudományos igényű munkáknál feltűnően alacsony: a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) elfogadott, hadtudományi témájú disszertációk jellemzően 100-150 hivatkozást tartalmaznak, míg a Debreceni Egyetemen regionális témákban leadott értekezések 80-150 tételes irodalomjegyzékkel rendelkeznek – szövegközi hivatkozásból pedig ennek sokszorosát tartalmazzák. Több olyan pontja van Isaszegi disszertációjának ráadásul, melyen részletesen közöl eseményeket, adatokat, hivatkozások nélkül. (pl. 63., 65-67., 108-112. oldalak) Itt közvetlenül nem mutatható ki plágium, ennek ellenére nyilvánvaló a megfelelő hivatkozások hiánya.

forrás: honvedkorhaz.hu

Isaszegi jelentős részeket emelt át Kiss Zoltán László “Magyarok a békefenntartásban” című 2011-es munkájából, mely annál a Zrínyi kiadónál jelent meg, melynek vezetője Isaszegi.  2011. márciusában maga Isaszegi mutatta be ünnepélyesen a kötetet. Kiss Zoltán László munkája szerepel ugyan az irodalomjegyzékben, de itt csak egy oldal van hivatkozva, és az sincs kötve  a leírtakhoz. Isaszegi további bekezdéseket, oldalakat emelt át Boldizsár Gábor, az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara dékánjának 2008-as doktori értekezéséből, illetve különböző weblapok cikkeiből – elsősorban az Index, az Origo és a Wikipédia bejegyzései kerültek szöveghű átvételre. Kisebb részben szövegegyezés található Jónás János 2008-as disszertációjával is. Különösen feltűnő a webes cikkek átvételénél az átírás, átszerkesztés hiánya – az értekezést olvasva keresés nélkül is érezni a váltásokat a szövegezés stílusában.

Példaegyezések (a szövegek közötti eltérést vastagbetűs kiemeléssel jelezzük)

Isaszegi János 22-23.

A műveletek különbözőségéből adódó nemzetközi jogi problémák, a nemzetközi körülmények változása és a közvélemény nyomása arra indította az ENSZ-t, hogy kategóriákba sorolja a válságkezelő nem háborús műveleteket. Erre az első kísérlet Boutros Boutros-Ghali ENSZ főtitkár 1992-es Béketerve volt, ennek kategorizálásán alapszik az ENSZ békeműveleteinek jelenlegi csoportosítása. A békeműveletek minden formájánál megfigyelhető a politikai döntések primátusa. A békeműveletek az ENSZ jelenlegi állásfoglalása szerint a következőképpen csoportosíthatóak:- Konfliktus-megelőzés (Conflict Prevention): A válságok megelőzése, a már jelenlévő válságok feloldása, illetve az esetleges eszkaláció megakadályozásának érdekében a diplomáciai erőfeszítésektől a katonai erő megelőző bevetéséig terjedhet. Eszközei lehetnek még tényfeltáró missziók, konzultációk, figyelmeztetés, ellenőrzés és megfigyelés. A politika primátusa egyértelmű, a feladatok nagy része civil feladat, katonai részvételt csupán a legvégső esetben igényel.

– Békefenntartás (Peace-keeping): A válsághelyzet érintettjei közötti ellenségeskedés megfékezésére irányuló művelet. Célja, hogy a kialakult helyzetet stabilizálják, a válságot deeszkalálják, illetve felügyeljék a fegyverszünet betartását, szétválasszák az ellenséges csapatokat. Sajátossága, hogy valamennyi érintett fél hozzájárulásával valósul meg. A fegyveres erők általában csupán politikai eszközként jelennek meg, konkrét harci tevékenység elvben nem zajlik.

– Béketeremtés (Peace-making): Ezen műveletek akkor kezdődnek meg, amikor a már kirobbant konfliktushelyzetet kell kezelni diplomáciai és katonai lépésekkel, azok együttes alkalmazásával. A békéltetés diplomáciai eszköze lehet a közvetítés, tárgyalás, esetleges blokádok kialakítása. A katonai erők demonstratív felvonultatása, a konfliktusban résztvevők sakkban tartása (embargó, tenger- és légtérellenőrzés), végső esetben kényszerintézkedések végrehajtása jellemző. A béketeremtés békés eszközökkel való elérése kizárólag civil-katonai együttműködésben képzelhető el.

– Békekikényszerítés (Peace enforcement): Szintén lehet diplomáciai és gazdasági jellegű tevékenység is, de legjellemzőbben katonai eszközökre épít; a békés eszközök alkalmazásának sikertelensége esetén fegyveres akciókat is magába foglaló kényszerítő eszközöket alkalmaz, akár a szembenálló felek akaratával ellentétesen is. Szükség esetén fegyverrel állítja vissza a békét. A civil szerep itt a leggyengébb a békeműveletek között, de elmondható, hogy ez sem valósítható meg sikeresen a politikai célok pontos katonai követése és a civil társadalommal való együttműködés nélkül.

– Békeépítés (Peace-building): Azon politikai, gazdasági, szociális és katonai intézkedések összessége, amelyekkel egy válság sújtotta térség társadalma képessé válik arra, hogy visszatérjen a mindennapi élethez, illetve amelyek az állam működésének elősegítését, esetenként alapvető funkcióinak megteremtését/újrateremtését szolgálják. E tevékenység a polgári hatóságok támogatásától a fegyverzetellenőrzésig, a fegyveres erők ellenőrzéséig, kiképzéséig, sőt, akár demokratikus választások kiírásáig terjedhet. A békeépítés végrehajtásakor a nemzetközi szervezetek civil szakembereinek nagyobb szerepe van, mint a katonáknak, de természetesen a katonai jelenlét elkerülhetetlen annak érdekében, hogy hosszú távon megakadályozzák a konfliktus, a fegyveres cselekmények kiújulását.

– Humanitárius művelet (Humanitarian Relief): A válságkezelés, a békeműveletek keretén belül végrehajtott tevékenység, amely az emberi szenvedés csökkentése érdekében végrehajtott feladatokra irányul, azon esetekben és helyszíneken, ahol a helyi hatóságok nem, vagy csak korlátozottan képesek támogatást nyújtani a lakosságnak. A nemzetközi és helyi civil szerveződések kiemelt szerepet töltenek be.

Kiss Zoltán László 19-20.

A műveletek különbözőségéből adódó nemzetközi jogi problémák, a nemzetközi körülmények változása és a közvélemény nyomása arra indította az ENSZ-t, hogy kategóriákba sorolja a válságkezelő nem háborús műveleteket. Erre az első kísérlet Boutros Boutros-Ghali ENSZ főtitkár 1992-es Béketerve volt, ennek kategorizálásán alapszik az ENSZ békeműveleteinek jelenlegi csoportosítása. A békeműveletek minden formájánál megfigyelhető a politikai döntések primátusa, illetve egy olyan fontos elem, melyről már szó esett a dolgozatomban, de amire a következőkben fogok részletesen kitérni: a civil-katonai kapcsolatok szerepe. A békeműveletek az ENSZ jelenlegi állásfoglalása szerint a következőképpen csoportosíthatóak:- Konfliktus-megelőzés (Conflict Prevention): A válságok megelőzése, a már jelenlévő válságok feloldása, illetve az esetleges eszkaláció megakadályozásának érdekében a diplomáciai erőfeszítésektől a katonai erő megelőző bevetéséig terjedhet. Eszközei lehetnek még tényfeltáró missziók, konzultációk, figyelmeztetés, ellenőrzés és megfigyelés. A politika primátusa egyértelmű, a feladatok nagy része civil feladat, katonai részvételt csupán a legvégső esetben igényel.- Békefenntartás (Peace-keeping): A válsághelyzet érintettjei közötti ellenségeskedés megfékezésére irányuló művelet. Célja, hogy a kialakult helyzetet stabilizálják, a válságot deeszkalálják, illetve felügyeljék a fegyverszünet betartását, szétválasszák az ellenséges csapatokat. Sajátossága, hogy valamennyi érintett fél hozzájárulásával valósul meg. A fegyveres erők általában csupán politikai eszközként jelennek meg, konkrét harci tevékenység elvben nem zajlik.- Béketeremtés (Peace-making): Ezen műveletek akkor kezdődnek meg, amikor a már kirobbant konfliktushelyzetet kell kezelni diplomáciai és katonai lépésekkel, azok együttes alkalmazásával. A békéltetés diplomáciai eszköze lehet a közvetítés, tárgyalás, esetleges blokádok kialakítása. A katonai erők demonstratív felvonultatása, a konfliktusban résztvevők sakkban tartása (embargó, tenger- és légtérellenőrzés), végső esetben kényszerintézkedések végrehajtása jellemző. A béketeremtés békés eszközökkel való elérése kizárólag civil-katonai együttműködésben képzelhető el.

– Békekikényszerítés (Peace enforcement): Szintén lehet diplomáciai és gazdasági jellegű tevékenység is, de legjellemzőbben katonai eszközökre épít; a békés eszközök alkalmazásának sikertelensége esetén fegyveres akciókat is magába foglaló kényszerítő eszközöket alkalmaz, akár a szembenálló felek akaratával ellentétesen is. Szükség esetén fegyverrel állítja vissza a békét. A civil szerep itt a leggyengébb a békeműveletek között, de elmondható, hogy ez sem valósítható meg sikeresen a politikai célok pontos katonai követése és a civil társadalommal való együttműködés nélkül.

– Békeépítés (Peace-building): Azon politikai, gazdasági, szociális és katonai intézkedések összessége, amelyekkel egy válság sújtotta térség társadalma képessé válik arra, hogy visszatérjen a mindennapi élethez, illetve amelyek az állam működésének elősegítését, esetenként alapvető funkcióinak megteremtését/újrateremtését szolgálják. E tevékenység a polgári hatóságok támogatásától a fegyverzetellenőrzésig, a fegyveres erők ellenőrzéséig, kiképzéséig, sőt, akár demokratikus választások kiírásáig terjedhet. A békeépítés végrehajtásakor a nemzetközi szervezetek civil szakembereinek nagyobb szerepe van, mint a katonáknak, de természetesen a katonai jelenlét elkerülhetetlen annak érdekében, hogy hosszú távon megakadályozzák a konfliktus, a fegyveres cselekmények kiújulását.

– Humanitárius művelet (Humanitarian Relief): A válságkezelés, a békeműveletek keretén belül végrehajtott tevékenység, amely az emberi szenvedés csökkentése érdekében végrehajtott feladatokra irányul, azon esetekben és helyszíneken, ahol a helyi hatóságok nem, vagy csak korlátozottan képesek támogatást nyújtani a lakosságnak. A nemzetközi és helyi civil szerveződések kiemelt szerepet töltenek be.

A fenti szövegegyezések általános jelenségként fordulnak elő a disszertációban. A következő táblázatban részletezzük az eddig fellelt plágiumokat,a bekezdés után ezek jegyzékét letölthető formátumban csatoljuk is. Isaszegi azóta írt egy könyvet is, mely pozitív fogadtatásra talált.

forrás: szegedma.hu

Plágiumlista

(Kiss Zoltán László = KZL; Boldizsár Gábor = BG; Jónás János = JJ)

Letölthető plágiumlista

Isaszegi János disszertációja

Boldizsár Gábor disszertációja

Kiss Zoltán László könyve

Jónás János disszertációja

A plágiumüggyel kapcsolatban megkerestük Isaszegi Jánost, témavezetőjét, dr. Raffay Ernőt, a Doktori Iskola vezetőjét, dr. Nagy Jánost, a szigorlati bizottságának vezetőjét, dr. Sinóros-Szabó Botondot, a Debreceni Egyetem sajtóosztályát, illetve a fő forrásműként szolgáló könyv szerzőjét, dr. Kiss Zoltán Lászlót. Cikkünk megjelenéséig dr. Sinóros-Szabó, dr. Kiss és a Debreceni Egyetem válaszolt, dr. Nagy pedig későbbre ígért választ. A szigorlati bizottság vezetőjét az értekezés szakmaiságáról és a védésről kérdeztük, elmondása szerint a felmerülő problémák nem a bizottságának hatáskörébe tartoznak, eljárást nem tervez indítani Isaszegi ellen. Dr. Kiss Zoltán László szóban hozzájárult, hogy művét Isaszegi forrásként felhasználja, a helyzetet nyilvánosan viszont nem szeretné kommentálni.

A Debreceni Egyetem részéről dr. Csernoch László rektorhelyettes válaszolt kérdéseinkre. Nem volt tudomásuk a plágiumról, azonban a doktori szabályzat szerint eljárást indítanak, hogy megvizsgálják az értekezést.

Amennyiben érkeznek még válaszok a megkeresett személyektől, cikkünket frissítjük.

Letölthető plágiumjegyzék

Ha tetszett a cikk
Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!
Adj 1%-ot az Átlátszónak, hogy megtudd, mire megy el az adód 99%-a!
Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.