Megnéztük a gólyatábori erőszakról szóló filmet

Rövidfilm készült a gólyatábori erőszakokat eltussoló hallgatói önkormányzatokról. A film egy lányról szól, akivel valami történt, és nem sokan segítenek neki. A rendezővel készült interjúnkat alább olvashatjátok, a filmet március 30-án mutatják be.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Gólyatábor / Student Union – teaser from György Mór Kárpáti on Vimeo.

Vigyázat, a cikk és az interjú spoilereket tartalmaz, aki végig szeretné izgulni a történetet, az március 30-án 19:00 órakor, vagy április 1-jén 17:00 órakor a Friss Hús fesztiválon nézze meg. A filmnek van saját Facebook-oldala is.

A film a tábor utolsó napján játszódik, amikor a gólyák hazafelé indulnak, a HÖK-elnök pedig beszélni szeretne a lánnyal, akivel előző este történt valami. A készítők nem tagadják, hogy valós eseményeken alapul a film és több jelent is egyértelműen emlékeztet a valóságban történtekre.

Az Index írta meg 2014-ben, hogy két ELTE-s gólyatáborban is több embert megerőszakoltak.  A film inspirációját nyilvánvalóan ez a két eset adta: az áldozat egy fiatal lány, a HÖK elnöke egy fiú, aki nem segít kideríteni, hogy mi történt, inkább az események eltussolásában érdekelt. Az Index cikke leírja, hogyan terelték az áldozatot abba az irányba, hogy ne tegyen feljelentést és ne legyen „ügy”.

Ha ebből ügyet csinálunk, akkor senkinek nem lesz jó. Főleg neked.

– mondja a filmbeli HÖK-elnök.

A film rendezőjével, Kárpáti György Mórral csütörtökön beszélgettünk:

Átlátszó Oktatás: A film nézése közben arra gondoltam, hogy az események csak az előtörténet fényében, a korábbi valós események ismeretében érthető.

Kárpáti György Mór: Igen, azt hiszem, hogy nagyon kevés információból, egy-egy pillanatból rakhatja össze a néző, hogy mi történt. Több ilyen eset történt itthon is és külföldön is, ezek az ügyek egyre inkább kezdenek a köztudatba kerülni, így erre építettünk. Általában is az olyan filmeket szeretem, ahol kisebb jelekből rakható össze a teljes történet. Ha a néző figyel, és azt remélem, hogy egy ilyen rövid, kilenc perces filmnél minden pillanatra figyel, akkor kikövetkeztetheti, hogy mi történt.

Szeretek teret hagyni a filmjeimben a gondolkodásra, bízom abban, hogy a nézők elgondolkodnak egy ilyen történeten. Vannak filmek, ahol nagyon konkrét eseményekkel, világítós filccel emelik ki a lényeget – szerintem az ilyen jellegű nemi erőszak-esetekhez, amiket nagyon sokszor eltussolnak, és amelyek kapcsán a legtöbb részlet ködös és tisztázatlan marad, ez a fajta előadásmód jobban illik.

Ezért nem magát az erőszakot, hanem annak az utóhatását vettétek filmre?

Igen, ez érdekelt, ez a délutáni hangulat. Történik egy nagyon durva, megrázó eset és utána az ignorancia marad, sokan nem is gondolnak bele, hogy mi történt. Lehet, hogy a tábor résztvevői közül sokan nem is tudják meg, hogy mi történt.

A lány nem telefonál a film végén. Ezzel mit akartatok megmutatni?

Még ő sem tudja, hogy mit fog tenni, a megfélemlítés, amit a HÖK-elnök gyakorolt, részben sikeres volt.

Miért küzdött akkor annyira a telefonjáért?

A telefonokat elvették a tábor alatt. Egy cikkben olvastam, hogy volt olyan valódi gólyatábor, ahol a bulik idejére elvették a telefonokat, hogy ne készüljön semmilyen kép vagy videó. Ez egy fikciós film, de valós elemekből építkeztünk. Ezt a motívumot arra használtuk, hogy a gólyák kiszolgáltatottságát érzékeltessük. A kérlelhetetlen rendet akartuk megmutatni.

A lány határozottnak tűnt a filmben, ennek ellenére nem kér segítséget, nem hívja a rendőrséget, hanem csak elmegy.

Szeretem a nyitott befejezésű történeteket. Elképzelhető, hogy ebben a fiktív sztoriban lesz valamilyen következménye a táborban történteknek, de mi a történetet azon a ponton fejezzük be, amikor ő még tanácstalan, nem tudja, mit tegyen. Fegyelmezetten tartja magát, próbál nem összeomlani. Azt akartam bemutatni, amikor valakit súlyos megaláztatás ért, de fegyelmezett marad és nem borul ki. A megrázkódtatást belül éli meg.

Ki a film főszereplője? A lány vagy a HÖK-elnök?

Szerintem mindketten, nem emelném ki egyiküket sem. Nagyon fontosnak tartom azt az aspektust, ahogy a HÖK-elnök eljár ebben a történetben. Ő van a film végén, őt látjuk, azt hiszem az, hogy vele fejezzük be a filmet, szintén az ő viselkedésére hívja fel a figyelmet.

Tervezel még foglalkozni a nemi erőszakkal, vagy a hallgatói önkormányzatokkal?

Egyelőre biztosan nem, de később lehet, hogy igen. Szerintem ebben a témában sok van még, úgy tudom, hogy az Aranyélet HBO-s sorozatban lesz HÖK-ös szál, legalábbis az Origo filmklubos Varga Feri ezt írta a Twitteren.

A hallgatói önkormányzatot megkerestétek a film készítése során, vagy azt követően?

Nem. Ez egy fikciós történet, nem éreztük úgy, hogy bármiről konzultálnunk kellene.

Elérhető lesz nyilvánosan a film?

Először fesztiválokon és filmklubokon vetítjük, de később az internetre is fel fogjuk tenni.

Terveztek egyetemi filmklubokat?

Akár! Egyelőre az Országos Kriminológiai Intézet keresett meg minket: a szexuális erőszakkal kapcsolatos attitűdkutatásaikról szóló konferencián, bevezetőként fogják vetíteni a filmet. A bemutató után minden meghívásnak szívesen eleget teszünk. Örülnék, ha egyetemi filmklubokon is levetíthetnénk a Gólyatábort.

G. Szabó Dániel

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Adj 1%-ot az Átlátszónak, hogy megtudd, mire megy el az adód 99%-a!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.