Palkovics közbelép – Rektorválasztás a SOTE-n

Palkovics László államtitkár miután ellenőrizte a Semmelweis Orvostudományi Egyetem áprilisi rektorjelölt-választás körülményeit, az államtitkárság több szabálytalanságot tárt fel, így megsemmisítette a korábbi szenátusi döntést, meg kell ismételni a rektorjelöltről szóló szavazást. A korábbi szavazás során 19-17 arányban Dr. Szél Ágoston jelenlegi rektor nyerte el a szenátus bizalmát Dr. Merkely Bélával szemben.

Két kiváló orvos és szakember rektori pályázatáról döntött áprilisban a SOTE szenátusa, ahol mindössze két szavazat különbséggel nyert a jelenlegi rektor, Dr. Szél Ágoston. A szoros szavazás nagyrészt annak köszönhető, hogy mindkét jelölt kiváló, komoly szakmai életúttal rendelkezik, intézetvezetőként is bizonyítottak, jól ismerik az egyetem belső működését, pályázataik számos pontban hasonló megállapításokat tesznek, ezek közül talán a legfontosabbak az intézményi struktúrára vonatkoznak. Mindketten elutasítják, hogy az egyetemi képzéstől leválasszák a klinikákat (ez többször felmerült a kormány részéről), ami számos ponton akadályozná az orvosképzést, még ha látszólag letisztultabb gazdasági helyzetet eredményezne. Intézményi szóbeszéd szerint viszont Merkely hajlana arra, hogy összevonják a SOTE-t az ELTE-vel, ami egybecseng a kormány elképzeléseivel, ugyanis ez lehet a másik útja a klinikák és a képzés kormányzati racionalizálásának. Merkely megkeresésünkre válaszolva leszögezte, hogy programjában is szerepel ennek ellenkezője, szerinte a Semmelweis Egyetemen folyó nemzetközi hírű, magas szintű szakmai munka egy szuverén intézményben működhet csak ilyen színvonalon, elutasítja ezeket a pletykákat.

Forrásaink szerint a kormány eddig távolságot tartott a rektorválasztás körül, azonban mikor – valószínűleg Merkely hívei – elkezdték levelekkel bombázni a nyilvánosságot és az államtitkárságot a szenátus összetételének szabálytalanságával, már lépniük kellett. Az ellenőrzésről megkérdeztük az EMMI-t, szerintük „a szenátus szervezése során eljárásjogi hiba történt, mely a szenátus összetételét illetően állt fenn. Az egész eljárás megismétlése nem szükséges, elegendő a rektorjelöltek személyéről történő szavazás megismétlése”, ennek következtében május 28-án ismételten rektorjelöltet választ a SOTE szenátusa.
Arról egyelőre nincsenek megbízható információk, hogy mi volt pontosan a szabálytalanság, a SOTE csütörtökre, a választás napjára ígért részletesebb tájékoztatást.

Egy intézményi belharc során mindig tanácsos óvatosnak lenni, a háttérben rengeteg apró alkut köthetnek a felek, ami a nyilvánosság számára nem derül ki, vagy nem üti meg a nyilvánosság mércéjét. Mivel igen szoros eredmény született a legutóbbi választás során, így könnyen lehet, hogy Merkely juthat többséghez a szenátusi tagság kormány által elrendelt felülvizsgálatát és az átalakulását követően, hiszen az ő pártolói harcolták ki az eddig mellőzött tagok szavazati jogát a szenátusban, illetve az estlegesen jogtalanul szavazók távozását érhették el. Több verzió is kering, hogy pontosan mi lehetett a probléma a szenátus összetételében. Ezek közül a leghitelesebb, miszerint a Testnevelési Egyetem kiválásával 40-ről 36 főre csökkent a szenátus, így a szakszervezetek maximális 5 százalékos részvételi aránya, ami eddig 2 főt garantált, így 1-re kellett volna, hogy csökkenjen. Ehelyett 4 oktatót juttatnak szavazati joghoz a szenátusban, így maradhatott a szavazásig a 2 szakszervezeti tag, azonban a 4 új tag beiktatása csak júniusban történne meg, azaz továbbra is 36 fővel működik a testület, így felértékelődik az az 1 extra szavazat is. A választás titkos volt, így nehéz megállapítani, hogy valóban Szélre szavaztak-e a szakszervezetek.

Ezen túl inkább találgatások vannak az intézményen belül, hogy mi kedvezhetett Szél megválasztásának, ez főleg a Merkely pártolói között terjed. Lehetségesnek tartják, hogy jogellenes volt az a közelmúltban hozott szabály, miszerint a Közalkalmazotti Tanács 4 évvel ezelőtti választása alapján emelnek be tagokat a szenátusba, ami azért problémás, mert egy mandátum csak 3 évig élhetne, másrészről az akkori szavazás során még nem élt a mostani, azaz nem tudhatták akkor, hogy az ott megválasztott tisztségviselők később egyben szenátusi tagok is lesznek.

A legkevésbé alátámasztott ezek közül, hogy a HÖK túlzott szavazati jogát is kiemelték egyesek, miszerint 25 százalékos részvétellel eddig is szavazhattak a testületben, azonban mivel beleszólhattak egyes oktatói szenátusi tagok kinevezésébe is kari szinten (más intézményekben erre nincs joga a HÖK-nek, pont a garantált szenátusi tagságuk miatt), így könnyebben juttathattak olyan tagokat a szenátusba, akikkel együtt tudnak szavazni fontos kérdésekben, de a titkos szavazás miatt nem tudjuk, hogy ez kinek kedvezhetett.

Csütörtökön megismétlődik a szavazás az átstrukturált szenátussal, kiderül, hogy kinek kedvezett a kormány közbelépése. A jelenlegi rektori vezetés még nem tett érdemi nyilatkozatot (tájékoztatásuk szerint csütörtökre várhatjuk), így nem tudni, hogy fellebbeznek-e a szavazás megismételtetése miatt. Szél Ágoston mandátuma június 30-án jár le, az új rektorjelöltet az egyetem döntése alapján Balog Zoltán miniszter terjeszti fel a köztársasági elnökhöz, megbízatása július 1-vel veszi kezdetét.

 

Független ember vagy?

Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt.