Erasmus+ Hollandia – 1. rész

Mostani sorozatunk Hollandiáról fog szólni, vagyis inkább a holland felsőoktatásról, de ha nagyon konkrétak akarunk lenni, akkor annak is csak egy szeletéről, hiszen egyik bloggerünk jelenleg a nijmegeni Radboud Egyetemen tölti öt és félhónapos Erasmus+ félévét.

Az első részben szó lesz a jelentkezés mikéntjéről és arról, hogy mégis hogyan képes befolyásolni egy svájci belpolitikai kérdés egy magyar egyetemista külföldi tanulmányi ösztöndíját.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az ötlet még 2014 őszén fogant, hogy meg kellene próbálni egy Erasmus félévet valahol, most hogy már középfokú nyelvvizsgával is rendelkezem. Korábbi próbálkozásom a Pécsi Tudományegyetemen hamvában holt, mivel csak nyelvvizsgával lehet jelentkezni a nyelvtanulást segítő programra.

Jó diák módjára részt vettem az összes tájékoztatón és elolvastam minden ide vonatkozó tájékoztatást, ami sokak számára feleslegesnek tűnhet, de vigyázat, nem véletlenül van az a + jel az Erasmus után, ugyanis a 2014-ben újraszabták a csereprogramot. Ez egyben az is jelentette, hogy az egyetemeknek újra kellett kötniük egymással a megállapodásokat, így elég lassan töltődött fel az adatbázis a választható helyekről a Corvinuson. Szóval érdemes volt kivárni a jelentkezési határidő végét, mert aki gyorsan letudta, az lemaradhatott a később meghirdetett helyekről.

Eredetileg Észtországot céloztam meg, mert az ott megvalósított internetes szavazás kutatása erősen foglalkoztatott, de voltak mások is akik szerettek volna odamenni, így hogy mindenki lehetőséget kapjon, próbáltunk egyeztetni pár pályázóval, hogy minél kevesebben jelentkezzünk egy ugyanarra a helyre. Végül a választásom Svájcra és Hollandiára esett ebben a sorrendben. Szemeztem még egy németországi oktatási intézménnyel is, azonban végül a lustaság győzedelmeskedett, és csak ezt a kettőt pályáztam meg.

Miért fontos a lustaság kérdése? Mert a pályázás során motivációs leveleket kell írni, amikben nem elég pár PR mondat magadról, hanem minden egyes megpályázott hely esetében külön meg kell indokolni, hogy miért azt választottad, miért pont abban az országban, illetve fel kell sorolnod azokat az órákat is, amiket el kívánsz végezni. Természetesen a kurzusok esetében is indokolnod kell, hogy miért éppen ezt kívánod elvégezni. Nyilván a motivációs levél írásának még lehet számos más módja is, azonban erről biztosan tudom állítani, hogy maximális pontot eredményez. Ahogy az majd látni fogjátok, az egész program rendkívül bürokratikus. Nem, nem csak a magyar pályázás, hanem maga a program és a kinti egyetem működése is, de erről később.

Beadtam tehát a pályázatot és türelmesen vártam. Őszintén szólva eléggé negatívan álltam a dologhoz és a várakozási időben nem sok mindent intéztem a programmal kapcsolatban, mert minek törnie magát az embernek, ha nem biztos a győzelmében. Persze most azt hihetnétek, hogy a megszokott dramaturgia szerint a sikeres pályázat után kapkodva kellett elvégeznem a tennivalókat. Nos nem…nem kellett. Annak ellenére, hogy rengeteg feladat van és nagy a bürokrácia, minden szépen időben elvégezhetőm, nem kell kapkodni, vagy a hajunkat tépni. Már persze ha küldő és a fogadó egyetem is olyan laza, mint az én esetemben.

Na jó, azért volt egy pillanat, amikor azért eléggé stresszes pillanatokat éltem át. Hiába nyertem meg ugyanis a svájci pályázatot, a kihirdetés után a külföldiek munkavállalását korlátozók tömege győzött Svájcban egy népszavazáson. Hogy ez mégis hogyan érinti az én Erasmus+ ösztöndíjamat? Nos az Erasmus+ és a külföldiek svájci munkavállalása is része volt annak az Európai Unióval kötött megállapodásnak, amiben volt egy guillotine szabály. Azzal, hogy a svájciak felmondták a megállapodás egyik részét, ami a külföldiek munkavállalására vonatkozott, automatikusan megszűnt a megállapodás többi része is. Így az én Erasmus+ pályázatom is áldozatául esett ennek a referendumnak, amiről egyébként az egyetem készségesen tájékoztatott. Itt jegyezném meg, hogy Európa szerte az összes Svájcba pályázó elbukta a pályázatát, ahogy a több ezer svájci jelentkező is. Csak míg az országon kívüliek pályázhattak a másodiknak megjelölt helyre, addig a svájci diákok egyre se az Erasmus+ keretén belül 2014-ben.

Így lett végül győztes befutó a holland pályázatom az eredetileg megjelölt svájci helyett. Következő részben még határon belül maradunk és körbejárjuk a felkészülés időszakát. Addig is küldjetek nekünk levelet, vagy írjátok meg kommentben a saját sztoritokat az Erasmusról!