Kartellezés gyanúja miatt nyomoznak egy 280 millió forintos érdi óvoda-közbeszerzés ügyében
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
Saját magának is ellentmond a Belügyminisztérium egy titkosított, aztán mégsem titkosított kandidátusi dolgozatról. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem doktori iskoláját vezető, egyébként tűzoltó Bukovics István teológiából lett egyetemi tanár, noha egyetlen teológiai publikációt sem jegyzett a kinevezése előtt. Most a közigazgatáshoz ért a legjobban.*
Nyáron számoltunk be először dr. Bukovics István szövevényes tudományos pályafutásáról, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közigazgatás-tudományi doktori iskolájának vezetőjéről. Mint kiderült, az 1984-ben Moszkvában szerzett, majd itthon honosított kandidatúráját titkosította a Belügyminisztérium, így azt csak különleges körülmények között mutathatta be tudományos előmenetele során, ha bemutatta mindenhol. A tűzoltótisztként tevékenykedő Bukovics karrierje a rendszerváltás után is felfelé ívelt, később a Tűz- és Polgári Védelem parancsnoka lett, illetve Pintér Sándor miniszter főtanácsadója. A tudományos közegben szokatlan pályán mozgott, a Wesley János Lelkészképző Főiskola óraadójaként terjesztették fel a Köztársasági Elnöki Hivatalhoz egyetemi tanárnak, miközben az akkor hatályos jogszabályok szerint csak teológiai tudományterületen tehették volna ezt, Bukovics semmilyen teológiai tanulmányt, publikációt nem készített addig, a felterjesztést a Magyar Akkreditációs bizottság nem ellenőrizhette, így kiskaput találva átvehette a címet. Az MTA doktora lett egy meglehetősen furcsa, áltudományos elemekkel és hivatkozásokkal tarkított doktori disszertációja megvédésével. 2012-ben az NKE-re került a lelkészképzőről, ahol nem sokkal később a tudományos élet vezetését jelentő doktori iskola vezetője lett. A titkosított tudományos munkája miatt is megkérdőjelezett oktatót védelmébe vette az NKE, mely a tények elferdítését jelentett. Ebbe a körbe csatlakozott be a Belügyminisztérium, ami korábban azt a tájékoztatást adta, hogy nemcsak titkosított a dolgozat, hanem 2013-ban meg is hosszabbították.
A 2009. évi CLV. törvény 39. § (1) bekezdése átmeneti rendelkezésként 2013. június 30-ig szabott határidőt – a Mavtv. hatálybalépését követően – a felülvizsgálat végrehajtására, melynek során a minősítői jogkört gyakorló – feladatkörében eljárva a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ – arra a megállapításra jutott, hogy a kérdéses iratok tartalmát továbbra is minősítéssel védhető közérdeknek kell tekinteni […]
Üdvözlettel,
Belügyminisztérium Sajtófőosztály
Azóta mást mondanak.
Ismételt megkeresése alapján az MTA Titkárságán kezelt eredeti iratokat áttekintettük, amelynek során megállapítást nyert, hogy a disszertáció nem felelt meg a keletkezésekor hatályos hazai jogszabályokban meghatározott formai minősítési követelményeknek. A kísérő levélben szereplő – a tudományos munka tartalmára vonatkozó – tájékoztatás a disszertáció tekintetében minősített adatot nem keletkeztetett; az iraton fellelt alaki-formai kellékek nem utalnak nemzeti minősített adat létrejöttére.
A Belügyminisztérium Bukovics István 1985-ös kandidatúrájának titkosításról szóló cikk megjelenése után már azt a tájékoztatást adta, hogy megtekintették a titkosításhoz köthető iratokat, amiket anno eredetiben megküldtek az MTA-nak egy kísérőlevéllel egyetemben. A minősítés a legmagasabb rangsorolású, azaz „Szigorúan Bizalmas!” volt. Az iratok minősítésének megszüntetéséről nem rendelkeztek a belügyi szerveknél.
Az ellentmondás
A fentebbi levélidézetből is kiderül, hogy nem felelt meg a titkosítási feltételeknek Bukovics kandidatúrája. Ennek ellenére mégis meghosszabbították 2013-ig? Össze-vissza beszélnek:
Ezt követően ugyanis azzal folytatódik a levél, hogy 2013. június 30-ig nem került sor az érintett adatok minősítésének felülvizsgálatára, a jelzett időpontot követően az adatok védettsége automatikusan megszűnt, és ez akkor is így lenne, ha szabályszerű lett volna a titkosítás. Mindez szembemegy azzal, amit még tavasszal válaszolt a BM, hogy lefolytatták felülvizsgálatot és meghosszabbították további öt évre, méghozzá a KOK tette ezt. Mivel a KOK egy másik levelében határozottan cáfolta, hogy bármilyen felülvizsgálatot folytattak volna, így valaki értelemszerűen nem mond igazat. Kértük a BM-et, hogy ezt az ellentmondást tisztázza, erre vonatkozóan nem válaszoltak.
Az adatigényléseinkre a BM nem válaszolt, csakúgy, mint az a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, amely több ízben próbált helyreigazítással élni, bizonyos esetben a tények kicsavarásával. Az MTA továbbra sem engedhet betekintést a nála fellelhető eredeti dokumentumokba, mivel a BM hivatalosan még mindig nem tájékoztatta őket a titkosítás megszűntéről – ez egy ügyes trükk a BM-től, ezt elismerjük.
Eltussolná az ügyet az NKE
Mint korábban írtuk, közérdekű bejelentéssel éltek az NKE-nél (a bejelentő a tudományterület elismert oktatója – a Szerk.), de nem vizsgálja az egyetem az ügyet, a főtitkár szerint nem üti meg a mércéjüket, nem indul belső vizsgálat. Akkor megkerestük a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot (NAIH) az NKE titkolózó gyakorlata kapcsán, Péterfalvi Attila válaszában megerősített minket abban, hogy el kell árulnia az egyetemnek mindent a közérdekű bejelentésről, kivéve a bejelentő személyazonosságát. Péterfalvi Attila egyébként az NKE-n szerzett PhD fokozatot idén, Bukovics volt a témavezetője. A bejelentőt nem a főtitkár, hanem a Szenátus álláspontja érdekelte, nem Bukovics foglalkoztatása, hanem az egyetem véleményes jogkövető magatartásának kivizsgálására tett bejelentést. Például arról, hogy miképp hozták nyilvánosságra Bukovics dolgozatait, miközben az MTA-nál titkosítva voltak a BM által?
Az ügyben a titkosítás az egyik legérdekesebb, ám nem a legfontosabb pont, mindez azt mutatja meg (szerkesztői véleményem szerint), hogy a BM-es kapcsolat kifizetődő, a nyugdíjazottaknak is mindig akad egy hely. Az MTA doktorija és a habitusvizsgálat körülményein áll vagy bukik Bukovics, mindez következő cikkünkben lesz olvasható.
U.Gy.
*Gondunk akadt az oldal motorjával, ezért a lead többször átváltott az élesítés előtti állapotba, a módosításért elnézést kérünk!
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatásNégymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
Telex: Mostantól akár hatszor annyi idő alatt adja ki az állam a közérdekű adatokat Mostantól 15 nap helyett újra 45 napjuk,...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!