Bukovics-ügy: Ellentmondásba hozta magát a Belügyminisztérium

Saját magának is ellentmond a Belügyminisztérium egy titkosított, aztán mégsem titkosított kandidátusi dolgozatról. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem doktori iskoláját vezető, egyébként tűzoltó Bukovics István teológiából lett egyetemi tanár, noha egyetlen teológiai publikációt sem jegyzett a kinevezése előtt. Most a közigazgatáshoz ért a legjobban.*

Nyáron számoltunk be először dr. Bukovics István szövevényes tudományos pályafutásáról, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közigazgatás-tudományi doktori iskolájának vezetőjéről. Mint kiderült, az 1984-ben Moszkvában szerzett, majd itthon honosított kandidatúráját titkosította a Belügyminisztérium, így azt csak különleges körülmények között mutathatta be tudományos előmenetele során, ha bemutatta mindenhol. A tűzoltótisztként tevékenykedő Bukovics karrierje a rendszerváltás után is felfelé ívelt, később a Tűz- és Polgári Védelem parancsnoka lett, illetve Pintér Sándor miniszter főtanácsadója. A tudományos közegben szokatlan pályán mozgott, a Wesley János Lelkészképző Főiskola óraadójaként terjesztették fel a Köztársasági Elnöki Hivatalhoz egyetemi tanárnak, miközben az akkor hatályos jogszabályok szerint csak teológiai tudományterületen tehették volna ezt, Bukovics semmilyen teológiai tanulmányt, publikációt nem készített addig, a felterjesztést a Magyar Akkreditációs bizottság nem ellenőrizhette, így kiskaput találva átvehette a címet. Az MTA doktora lett egy meglehetősen furcsa, áltudományos elemekkel és hivatkozásokkal tarkított doktori disszertációja megvédésével. 2012-ben az NKE-re került a lelkészképzőről, ahol nem sokkal később a tudományos élet vezetését jelentő doktori iskola vezetője lett. A titkosított tudományos munkája miatt is megkérdőjelezett oktatót védelmébe vette az NKE, mely a tények elferdítését jelentett. Ebbe a körbe csatlakozott be a Belügyminisztérium, ami korábban azt a tájékoztatást adta, hogy nemcsak titkosított a dolgozat, hanem 2013-ban meg is hosszabbították.

A 2009. évi CLV. törvény 39. § (1) bekezdése átmeneti rendelkezésként 2013. június 30-ig szabott határidőt – a Mavtv. hatálybalépését követően – a felülvizsgálat végrehajtására, melynek során a minősítői jogkört gyakorló – feladatkörében eljárva a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ – arra a megállapításra jutott, hogy a kérdéses iratok tartalmát továbbra is minősítéssel védhető közérdeknek kell tekinteni […]

Üdvözlettel,
Belügyminisztérium Sajtófőosztály

Azóta mást mondanak.

Ismételt megkeresése alapján az MTA Titkárságán kezelt eredeti iratokat áttekintettük, amelynek során megállapítást nyert, hogy a disszertáció nem felelt meg a keletkezésekor hatályos hazai jogszabályokban meghatározott formai minősítési követelményeknek. A kísérő levélben szereplő – a tudományos munka tartalmára vonatkozó – tájékoztatás a disszertáció tekintetében minősített adatot nem keletkeztetett; az iraton fellelt alaki-formai kellékek nem utalnak nemzeti minősített adat létrejöttére.

A Belügyminisztérium Bukovics István 1985-ös kandidatúrájának titkosításról szóló cikk megjelenése után már azt a tájékoztatást adta, hogy megtekintették a titkosításhoz köthető iratokat, amiket anno eredetiben megküldtek az MTA-nak egy kísérőlevéllel egyetemben. A minősítés a legmagasabb rangsorolású, azaz „Szigorúan Bizalmas!” volt. Az iratok minősítésének megszüntetéséről nem rendelkeztek a belügyi szerveknél.

Az ellentmondás

A fentebbi levélidézetből is kiderül, hogy nem felelt meg a titkosítási feltételeknek Bukovics kandidatúrája. Ennek ellenére mégis meghosszabbították 2013-ig? Össze-vissza beszélnek:
Ezt követően ugyanis azzal folytatódik a levél, hogy 2013. június 30-ig nem került sor az érintett adatok minősítésének felülvizsgálatára, a jelzett időpontot követően az adatok védettsége automatikusan megszűnt, és ez akkor is így lenne, ha szabályszerű lett volna a titkosítás. Mindez szembemegy azzal, amit még tavasszal válaszolt a BM, hogy lefolytatták felülvizsgálatot és meghosszabbították további öt évre, méghozzá a KOK tette ezt. Mivel a KOK egy másik levelében határozottan cáfolta, hogy bármilyen felülvizsgálatot folytattak volna, így valaki értelemszerűen nem mond igazat. Kértük a BM-et, hogy ezt az ellentmondást tisztázza, erre vonatkozóan nem válaszoltak.

Az adatigényléseinkre a BM nem válaszolt, csakúgy, mint az a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, amely több ízben próbált helyreigazítással élni, bizonyos esetben a tények kicsavarásával. Az MTA továbbra sem engedhet betekintést a nála fellelhető eredeti dokumentumokba, mivel a BM hivatalosan még mindig nem tájékoztatta őket a titkosítás megszűntéről – ez egy ügyes trükk a BM-től, ezt elismerjük.

Eltussolná az ügyet az NKE

Mint korábban írtuk, közérdekű bejelentéssel éltek az NKE-nél (a bejelentő a tudományterület elismert oktatója – a Szerk.), de nem vizsgálja az egyetem az ügyet, a főtitkár szerint nem üti meg a mércéjüket, nem indul belső vizsgálat. Akkor megkerestük a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot (NAIH) az NKE titkolózó gyakorlata kapcsán, Péterfalvi Attila válaszában megerősített minket abban, hogy el kell árulnia az egyetemnek mindent a közérdekű bejelentésről, kivéve a bejelentő személyazonosságát. Péterfalvi Attila egyébként az NKE-n szerzett PhD fokozatot idén, Bukovics volt a témavezetője. A bejelentőt nem a főtitkár, hanem a Szenátus álláspontja érdekelte, nem Bukovics foglalkoztatása, hanem az egyetem véleményes jogkövető magatartásának kivizsgálására tett bejelentést. Például arról, hogy miképp hozták nyilvánosságra Bukovics dolgozatait, miközben az MTA-nál titkosítva voltak a BM által?

Az ügyben a titkosítás az egyik legérdekesebb, ám nem a legfontosabb pont, mindez azt mutatja meg (szerkesztői véleményem szerint), hogy a BM-es kapcsolat kifizetődő, a nyugdíjazottaknak is mindig akad egy hely. Az MTA doktorija és a habitusvizsgálat körülményein áll vagy bukik Bukovics, mindez következő cikkünkben lesz olvasható.

U.Gy.

*Gondunk akadt az oldal motorjával, ezért a lead többször átváltott az élesítés előtti állapotba, a módosításért elnézést kérünk!