Újra schmittelt pályázattal próbálkozik a tavaly a Kölcseyben sikertelen jelölt

Tavaly augusztusban nagy médiavisszhangot kapott az az először nálunk megjelent tény, hogy Bazsáné Dr. Szabó Marianne, a Vidékfejlesztési Minisztérium tisztviselője plagizált anyaggal jelentkezett az igazgatói pályázatra a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumban. Úgy tűnik, hogy a tavalyi botrány nem vette el Bazsáné kedvét a pályázástól. Idén ugyanis a XVIII. kerületi Vörösmarty Mihály Ének-zenei Nyelvi Általános Iskola és Gimnázium vezetését pályázta meg. Pályamunkája részben érthetetlen mondatokat tartalmaz, részben pedig plágiumra épül, mint a tavalyi anyag.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Érthetetlen mondatok

A harmincoldalas pályázat rengeteg érhetetlen mondatot, bekezdést tartalmaz. Ezekből szemezgetünk itt:

Ebben a feladattkörömben a szakmai tananyagok koordinálása, kapasolattartás a pedagógus kollégákkal és a szak oktatásában resztvevő egyéb szereplőkkel. Hivatásomnak vallom egy olyan intezményi szervezet irányítását, amely képes egy jól szakmailag jól együttműködő hálózatot minél gördülékenyebben fenntartani.

A legfontosabb feladata, mint általános iskola és gimnazium a tanulók az érdeklődésüknek, képességeiknek megfelelően felkészíteni a középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való minél zökkenő mentesebb a beilleszkedésre, illetve az érettségire és ezzel a tovább tanulásra.

Az iskola igazgatónak mindent meg kell tennie, hogy az intézményében dolgozó pedagógusoknak meg kell tanítani tanulóit tanulni és meg kell szeretteti a tudásvágyat. A szülőknek fontos, hogy gyermeke egy szakmailag jól felkészült pedagógus tantestülettel igényes környezetben, nyugodt körülmények között, szeretetteljes légkörben tudhassa gyermekét.

A tanulók felvétele jelentkezés alapján, elsősorban az alapító okiratban megjelölt körzetből, másodsorban a testvér tanulókat, vagy akiknek szülője a kerületben dolgozik.

A mai modem világban a tankerület minden intézményben el kell érni az erős, mindig elérhető Internet kapcsolatotés ezeket a szaktanári órákon való használtatását biztosítani kell, ez napjainkban alapfeltetel a jó pedagógus munkának.

Forrásunk a letölthető anyagban további részeket is kiemelt, amelyek szintén nyelvtani, fogalmazási hibákat tartalmaznak.

Újra plagizált

Mint azt tavaly augusztusi posztomban részletesen bemutattam, Bazsáné akkori pályázata Navrasics Endre balatönszentgyörgyi iskolaigazgató tavalyelőtti pályázatát schmittelte. Bazsáné valószínűleg most sem ment messzebb, bár pályázatában több forrásból is emelt át részleteket. A következő részletek újabb plágiumra utalnak (azért vannak lehetséges források felsorolva, mert a források is egymást plagizálták vagy valamilyen ősforrásból lettek átemelve, részletesebben itt foglalkoztunk a jelenséggel):

Egy intézményt vezetni a mai világban nem könnyű dolog, szerteágazó, sokszínű feladatok elé állítja az embert, felelősségteljes munka.

Lehetséges források: 

• Csepregi Dezsőné 2011-es pályázata a csepeli Kék Iskola vezetésére
• Desits Endre pályázata a sárvári Barabás Szakközépiskola és Szakiskola vezetésére

Lehetséges források: rengeteg iskola honlapja és pedagógiai programja.

Lehetséges források:

• Navracsics Endre 2012-es balatonszentgyörgyi pályázata
• Leléné Dobay Klára zákányszéki pályázata
• Illés Szabolcs csákvári pályázata

Lehetséges források:

• Navracsics Endre 2012-es balatonszentgyörgyi pályázata
• az I. Béla Gimnázium Pedagógiai Programja

Nagyon elterjedt a plágium az iskolaigazgatói pályázatokban

Az Átlátszó Oktatáson korábban több cikkben is bemutattuk, hogy rendkívül elterjedt a plágium a pályázatokban. Korábbi cikkeink:

• Budapesti KFG: Schmittelt és eredménytelen igazgatói pályázat

• Pilisen plágiumgyanús pályázattal nyert a népszerűtlen igazgató

• Schmittpálizmus az iskolaigazgatói pályázatokban

Utóbbi posztunk azt is bemutatta, hogy egyes bekezdések akár 5-6 pályázatban is megjelentek országszerte a tavalyi nagy pályázatdömping alatt.

Bazsáné nem csak pályázatokban plagizál

Bazsáné nevére keresve az egyik első megjelenő dokumentum a tájökológiával foglalkozik. Keltezése: ,,Szolnok, 2011. február 25.” Néhány kereséssel kideríthető, hogy ez a dokumentum bekezdésenként lett összeollózva az internetről. Például:

Nemzetközi és hazai viszonylatban egyaránt nő az érdeklődés a táj és az ember kapcsolatának tudományos elemzése iránt, a természetvédelem és a tájvédelem iránt. Ennek oka a környezetünk változása, a globális problémák kiterjedése és ezeknek hatása közvetlen környezetünkre. A fejlődéssel párhuzamosan megnőtt az a környezet és természetkárosító tényezők köre is, amiket kutatni, követni és kezelni is kell. A tájjal, a körülvevő természeti környezetünkkel való tudományos igényű problémafeltárás, kutatás ezért nagy felelősséget ró ránk, fennmaradásunk, természeti értékeink megőrzése érdekében is. Ez a terület ezért számos részterületet érint és mozgat meg az elméleti kutatástól a teljesen gyakorlat-orientált feladatukat ellátó kutatóig.

Forrás: Szent István Egyetem Környezettudományi Doktori Iskola bemutatása

Az ökológia szót 1866-ban Haeckel vezette be az élőlény és környezete közötti kölcsönhatások vizsgálatára (a fogalom akkori értelmezése a mai autökológia tudományterülettel azonos). Azökológiai szemléletmód kiterjesztője Möbius volt, aki 1877-ben nem csak az abiotikus tényezők szerinti függőséget, hanem az életközösségek tagjainak kapcsolatát is „ökológiai”-nak tekintette.

Az ökológia az élőlények és környezetük közötti kapcsolatokat vizsgálja. A kapcsolatok színtere a háromdimenziós környezeti rendszer, az ökoszisztéma. Az ökoszisz-téma a biotóp (élethely) és a biocönózis (növény- és állattársulás) meghatározott anyag- és energiaforgalommal rendelkező egysége, az adott biotóphoz kötött biocönózis hatásrendszere és ennek dinamikus változása. Az egyes ökoszisztémáknak sajátos szerkezete (struktúrája), működése (funkciója) és változása (dinamikája) van. Az emberi környezetet, a tájat az ökoszisztémák mozaikszerűen lehatárolható együttesei alkotják. Az ökoszisztémák létére a szabályozóképesség (folyamatos reakció a külső és a belső hatásokra a dinamikus „egyensúlyállapot” megőrzésével) a fejlődőképesség (más szervezetekkel való gyarapodás a konkurenciahatás következtében), valamint az anyagkörforgás (az anyagok és energiák ökorendszeren belüli cirkulációja) jellemző.

Forrás: Dömsödi János: Tájrendezés és tájvédelem 5.