Vélemény: Észrevehető-e a hoffmanni „haladás”?

Megpróbáljuk összehasonlítani Hoffmann Rózsa tanévzárását az elmúlt év fontosabb eseményeivel. Mik történtek az elmúlt tanévben? Elindult a KLIK, azaz az iskolák döntő többsége állami fenntartásba került, megtörtént az elsősök beiskolázása és kötelező tesiórák kezdődtek minden nap az iskolában. Mi nem történt? Életpályamodell bevezetése és béremelés.

„…a diákok, pedagógusok tízezrei semmit sem vettek észre a köznevelés jövőjét alapvetően meghatározó változásból, hogy az iskolák fenntartása az önkormányzatoktól az államhoz került”

Ezt hangsúlyozza az államtitkár asszony, és éppen ez az, ami – a már sokak által ismertetett tanévértékelő interjúból –  minket leginkább foglalkoztat. Nem is csak foglalkoztat, meg is kérdőjelezzük ezt az észrevétlenséget, illetve az állami fenntartás jelenlegi hatékonyságát. Mondhatni, a címben szereplő kérdésre keressük a valóságnak megfelelő választ.

Tovább is van!

A köznevelésért felelős államtitkár mti-nek adott vasárnapi „tanévzáró interjújából” készített EMMI cikk derűlátó a nemrég induló Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) működésével kapcsolatban.

Az első osztályosok beiskolázása egyike volt a KLIK első „éles” szereplésének, de már ez sem ment zavartalanul. Az általános iskolai beiratkozás időpontjának az április 8-át és 9-ét jelölte meg a KLIK, közel 2000 leendő elsős azonban „nem fért be” az általános iskolába egészen májusig. Mindez persze megfelelhet az állításnak, miszerint „diákok és pedagógusok tízezrei” nem vették észre az átállást, több ezer szülő, diák és pedagógus azonban valószínűleg április 9-ét követően IGEN.
Nem állítjuk, hogy az elmúlt években ilyen nem fordulhatott elő, azonban talán pont az ilyen tökéletlenségek megelőzését várhatják az érintettek az új rendszertől… a pozitív csalódás és a pazar bemutatkozás sajnos első körben elmaradt.

Az 1., 5. és 9. évfolyamon bevezetésre került kötelező mindennapos tesióra az EMMI cikk szerint „sikeresen startolt, sok elismerést kaptak a szülőktől, tanároktól, egészségügyi szakemberektől.” A testnevelés oktatás ilyen mértékű bővítésének azonban valószínűleg nem elméleti akadályai voltak és vannak, elsősorban a fokozott infrastrukturális igények szabhatnak határokat, amelyek számottevő többletet jelentenek az iskola költségvetésében.

„az állam 13,5 milliárd forintot fordít az Új Széchenyi Terv pályázati pénzeiből tornatermek, sportudvarok építésére, bővítésére. Igaz, ahol a létesítmények még szűkösek, továbbra is szükség lesz a pedagógusok legendás leleményességére”

A becslések szerint 300-400 jelenleg hiányzó tornaterem megépítésére lenne szükség. Az állami támogatásból így átlagosan kevesebb, mint 40 millió forint jut egy tornaterem megépítésére, ami rendkívül szűkös. Egy átlagos méretű tornaterem is inkább kerül 200-300 millióba, mint 50-be. És kétség kívül hiszünk a „pedagógusok legendás leleményességében” (szüleim 100, nagyszüleim 50%-a pedagógus),  tornatermet viszont eddig ők sem tudtak pénz nélkül építeni. Az iskolák nagy része természetesen rendelkezik aulával, amely emlékeztethet igencsak absztrakt tornaterem képére. (Gondolom, ezt érthették leleményesség alatt a Köznevelésért Felelős Államtitkárságon.) Mindenesetre a következő pár évben hatalmas építkezésekre érdemes számítani az általános iskolák, és középiskolák környékén.  

Hoffmann Rózsa úgy fogalmazott: „hiszek az új pedagógus-életpályamodellben”. A modell kapott hideget és meleget is megalkotása óta, a bevezetés időpontját azonban még homály fedi, mint ahogy azt is, lesz-e egyáltalán bevezetés. Az életpálya-modell egyik fő eleme az átlagosan 40%-os tanári béremelés, amit június elején úgy kommentált az államtitkár asszony, hogy „soha ilyen közel nem voltunk hozzá, mint most”. Ezt mi azért vitatjuk, mert a tanárok fizetésemelésének elhalasztását költségvetési okokra hivatkozva korábban Matolcsy György, az akkori nemzetgazdasági miniszter (nem pedig Hoffmann Rózsa) jelentette be még 2012 októberében. Így jogos az észrevétel, hogy nagyobb valószínűséggel dől el a Nemzetgazdasági Minisztériumban a béremelés, így az életpályamodell életbelépésének időpontja, mint az EMMI-ben. Azaz NGM vs. EMMI 1:0.
A pedagógusok számára viszont maradt még remény a béremelésre, ami a jövő évi, egyre közeledő országgyűlési választásoknak köszönhető. Amennyiben a jelenlegi kormánypárt nem érzi magát biztonságban a választások előtt, van esély a tanárok béremelésének kihirdetésére, és a korábban meghirdetett program beindítására.

A közoktatás reformjára a felsőoktatáshoz hasonlóan egyértelműen szükség van, kérdés, hogy hogyan válaszolnának a címben szereplő kérdésre a szülők, diákok és pedagógusok.