Nyilvántartást vezetne a KIM a köztisztviselők találkozóiról

„A magyarok kétharmada úgy gondolja, hogy ő ugyan tisztességes, de a többiek nem” – idézi a TÁRKI 2009-es kutatását a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 2012-2014-re meghirdetett korrupció megelőzési programja. A programot társadalmi egyeztetésre tette közzé a minisztérium tegnap.

Különböző felmérések eredményei szerint  a  hivatali korrupció legfőbb okai a tájékozottsági és értékrendbeli problémák, az ügymenet és a különféle folyamatok átláthatatlansága, a közszféra foglalkoztatottjainak alacsony anyagi megbecsültsége, a szabályozó eszközök tökéletlensége, a nem jól működő ellenőrzési rendszerek, valamint a lebukás alacsony esélye. (Forrás: A Kormány korrupció megelőzési programja 2012 – 2014)

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A program ismerteti a korrupcióval kapcsolatos statisztikákat és listázza a korrupció ellenes küzdelemben résztvevő hazai és nemzetközi szerveket és ezek feladatköreit. A korrupció megelőzési program a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program részeként valósulhat meg. A tervezett intézkedések elsődleges címzettjei a kormányzatban és az államigazgatási szerveknél dolgozó tisztviselők – közel hatvanezer ember.

A megelőzési program sine qua nonja, hogy az eddig szinte kizárólag a büntetőjogi eszközök használatán nyugvó magyar gyakorlatban „integritás alapú megközelítés” irányába kell továbbhaladni. A két szemléletet összehasonlító a táblázat szerint különbség például, hogy a büntetőjogi, szabálykövetési megközelítés „negatív, mert fenyeget”, míg az integritás alapú megközelítés ugyanitt „pozitív, mert egyértelmű elvárásokat rögzít, könnyen követhető”. Vagy például: a büntetőjogi megközelítés abból indul ki, hogy az emberek rosszak, ezzel szemben, az integritás alapú megközelítés abból indul ki, hogy az emberek jók.

(…)  nem működnek megfelelő ellenőrzési mechanizmusok: ahol nem kellene, ott túlzott az ellenőrzés, ahol pedig kellene, ott gyakorlatilag hiányzik. (Forrás: A Kormány korrupció megelőzési programja 2012 – 2014)

A megelőzési program kiemelt intézkedései között szerepel egy ún. Hivatásetikai Kódex bevezetése a közigazgatásban, a korrupcióval szembeni értékek beépítése a Nemzeti Alaptantervbe és egy bejelentés fogadási és bejelentő-védelmi rendszer kialakítása. Ez utóbbi egy olyan minisztériumok közötti rendszer lenne, amely a korrupcióval kapcsolatos bejelentéseket fogadná és vizsgálná ki. A program szerint a külföldi tapasztalatok azt mutatják, a bejelentők előnyben részesítik a szervezeten belüli bejelentési lehetőségeket.

Az érdekérvényesítés jogellenes formáival szemben a tisztviselők tevékenységét szabályozná a megelőzési program. A magánérdeket képviselő személyeket (azokat, akik nem panaszosok és nem is ügyfelek) csak előzetes engedéllyel fogadhatnák az állami tisztviselők. A találkozón résztvevő személyeket név és képviselt szervezet szerint nyilvántartanák, ezeket az információkat a megbeszélés témájával együtt nyilvánosságra hoznák. Aki ehhez nem járul hozzá, annak fogadását el kellene utasítani. A program intézkedéseinek ütemezése szerint a nyilvántartáshoz szükséges eljárásrend kialakítása már a jövő hónapban elkezdődik.

A korrupcióellenes bejelentés-kezelő 2012. szeptember 30-i, a közbeszerzési rendszer áttekintése 2013. január 31-i határidővel valósulna meg. A dokumentum szerint a társadalom korrupcióval szembeni tudatosságának növelése és a külföldön tevékenykedő magyar vállalkozások korrupciós cselekményeinek megelőzése már zajlik („folyamatos”).

Forrás: A Kormány korrupció megelőzési programja 2012 – 2014 (.pdf)