Lassan, de biztosan emelkedik a női polgármesterek száma Magyarországon

A június elején tartott önkormányzati választás kapcsán eddig leginkább a kormánypárt és kihívói eredményeiről volt szó, de érdemes más szempontok szerint is foglalkozni a témával. Megnéztük, hogy hány női polgármestert választottak idén az önkormányzatok élére, és hogyan változott a számuk 2010 óta.

Ma már természetesnek tekintjük, hogy a nők is szavazhatnak a hazai választásokon, és rájuk is lehet voksolni, de nem volt ez mindig így. Majdnem 105 évvel ezelőtt, 1919 novemberében született meg az első olyan magyar jogszabály, amely választójogot biztosított a nőknek is. Pár hónappal később bekerült a parlamentbe az első női képviselőnő, Schlachta Margit. Azóta pedig egyre több női politikus van országos és helyi szinten is.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Mivel a polgármester a települési/kerületi önkormányzat vezetője, a képviselőtestület elnöke, rendkívül fontos tisztségről van szó. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) honlapján elérhető adatsorokból kigyűjtöttük a női polgármesterekre vonatkozó számokat.

Az idei önkormányzati választáson 789 női polgármester lett.

Ebből 528 településen eddig is nő volt a polgármester, 268 nő a regnáló férfi polgármester kihívójaként szerzett mandátumot, 151 nőt viszont leváltottak a lakosok a tisztségből.

Az alábbi térképen a változások láthatók. Pirossal jelöltük azokat a településeket, ahol az idei önkormányzati választáson nő maradt a polgármester; kékkel azokat, ahol az eddigi férfi polgármestert legyőzte egy nő; sárgával pedig azokat, ahol az eddigi női polgármester helyett egy férfira szavaztak a lakosok. (A szürkével jelölt helyeken férfi nyert 2019-ben és 2024-ben is.)

Két nagy, majdnem teljesen összefüggő színes terület látszik első ránézésre is, méghozzá nagyon közel egymáshoz. A Hajdú-Bihar megyei Balmazújváros, és az attól északra fekvő Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Tiszavasvári és Tiszalök mindegyike nőre cserélte idén az eddigi férfi polgármesterét.

Balmazújváros déli szomszédja, Nagyhegyes, és a környékbeli Ebes, Nádudvar, Kaba, Tetétlen és Földes (Hajdú-Bihar megye), valamint Nagyiván és Kunmadaras (Jász-Nagykun-Szolnok megye) településeken 2019-ben és idén is nő nyerte a polgármester-választást.

Magyarországon 3177 önkormányzat és ugyanennyi polgármester van. Az idén megválasztott 789 nő az összes polgármesternek majdnem 25 százaléka (24,83%), vagyis közel negyede. Az előző, 2019-es önkormányzati választáson 679 nő nyert polgármesteri mandátumot, az arányuk akkor az összeshez képest 21,37 százalék volt.

2024-ben tehát az összes polgármester nagyjából negyede nő,

öt évvel ezelőtt pedig alig lépte túl az arányuk az összesnek az ötödét. Ez meglehetősen nagy növekedésnek számít, ha a korábbi adatokkal összehasonlítjuk.

2010-ben ugyanis csak 575 női polgármestert választottak meg, ami az összesnek a 18,1 százaléka volt. 2014-ben 642 nő nyert polgármester-választást, az arányuk akkor 20,21 százalék volt az összeshez képest. Vagyis a női polgármesterek száma 14 év alatt 214 fővel nőtt, az összeshez mért arányuk pedig 6,73 százalékkal.

A korábbi adatokkal összehasonlítva két másik mutató is nőtt 2010 óta: évről-évre egyre több női polgármester váltotta le az addigi férfit (kivéve 2014-ben), és egyre több helyen maradt nő a polgármester.

A leváltott női városvezetők száma hektikusan alakult: 2014-ben csökkent, majd újra nőtt 2019-ben, de 2024-ben megint megfordult: idén ugyanis kevesebb női polgármestert cseréltek férfira, mint korábban.

Az adatokból persze nem lehet politikai következtetéseket levonni, hiszen (normális esetben) nem azért szavaznak az emberek egy polgármesterre, mert nő vagy férfi, hanem a tevékenysége miatt. Mit tesz a településéért és a lakosokért, mennyire törődik velük, mennyire jó ott élni, ahol ő irányítja az önkormányzatot. Ha jól végzi a dolgát, újraválasztják, ha nem, leváltják. Ha a kihívója jobb körülményeket ígér és szimpatikusabb nekik, rá fognak szavazni a helyiek.

Szöveg: Erdélyi Katalin – Adatvizualizáció: Szabó Krisztián

Címlapkép: A balmazújvárosi városháza 2023-ban (fotó: Wikipédia/Pasztilla)