„Manapság a bűnözők nem lelövik vagy felrobbantják, inkább lenyúlják egymást”

A Portik-, és Roháč-interjú megtiltása után háromrészes riportsorozatban foglalkoztunk a rendszerváltás, a ’90-es évek, valamint az ezredforduló szervezett bűnözésével, beleértve a rendőri korrupciót, a korabeli alvilág meghatározó figuráihoz vezető politikai szálakat, illetve a titkosszolgálati kapcsolatokat. Ezúttal pedig azt vettük górcső alá: mi változott azóta? Milyen a 2020-as évek szervezett bűnözése? Mi a különbség a szláv ajkú és a kínai maffia között? Miért nincsenek már olyan robbantások, lövöldözések, mint a ’90-es években? Gépfegyver vagy robbanóanyag helyett online támad az alvilág? 

„Magyarország a komoly globális befolyással rendelkező nemzetközi bűnszervezetek számára nem elsődleges célterület. Olyan ez, mint a migráció: senki nem akar idejönni, mindenki csak átutazik. Inkább a fejlett országok vagy a Balkán és Kelet-Európa irányába menő tranzitútvonalak húzódnak keresztül rajtunk. Az olasz maffiának például évtizedek óta prosperáló üzletága az illegális szemétszállítás. De az ezekkel összefüggő körbeszámlázásokban mi csak egy köztes állomás vagyunk” – mondja az utóbbi évek szervezett bűnözését jól ismerő, korábban azokon dolgozó rendőrségi forrásunk, akit arról is megkérdezünk, hogy az orosz-ukrán háború mennyire nehezítette meg a posztszovjet térségből jövő szervezett bűnözőkkel foglalkozó rendőrök dolgát.

„Én korábbról is csak egy-két olyan esetről tudok, amikor például a letelepedési kötvények vagy a könnyített honosítás kapcsán büntetőeljárás indult. Ilyen módon egyébként csak nagyon kevés bűnöző próbált bejutni az országba. Tény ugyanakkor, hogy az onnan jövő embereket nehéz leellenőrizni. Amikor komoly tömegek érkeznek egy menekülthullám során, akkor erre nem is feltétlenül van meg a kapacitás. Való igaz, hogy a háború nem könnyíti meg a dolgunkat. Mondjuk az orosz hatóságok részéről túl sok adatcsere korábban sem történt. Nem volt jellemző, hogy ők annyira megosztották volna az információkat. A háborús szankciók miatt nyilván még kevésbé van együttműködési hajlandóság az ő részükről” – fogalmaz riportalanyunk, aki attól viszont nem tart, hogy mondjuk az orosz titkosszolgálat nagy létszámban szervezne be és küldene át az Unió területére ügynököket.

Posztszovjet és kínai maffia Magyarországon

„Ez azért nem így működik, hogy hirtelen elkezdek ezrével átdobálni beszervezett embereket a határon. Ennek nem is lenne értelme. Egy átlagos menekült ugyan milyen információkhoz tudna hozzájutni? A titkosszolgálatok inkább olyanokat próbálnak beszervezni, akik régóta az országban élnek, lojális állampolgárnak tűnnek, így be tudnak épülni. Az orosz hírszerzésnek vagy akár a posztszovjet szervezett bűnözésnek amúgy sincs szüksége arra, hogy ukrán menekültnek álcázva juttasson be embereket. Hiszen a volt Szovjetuniónak köszönhetően évtizedekig itt voltak, tehát megvan a helyismeretük és kapcsolatrendszerük” – állítja forrásunk.

Aki szerint ez a döntő különbség a posztszovjet és a kínai bűnszervezetek között. „Történelmileg úgy alakult, hogy a szláv ajkú bűnözés sokkal inkább expanzívabb, terjeszkedő jellegű. Ugye a múltban is így volt, hogy az orosz illetve a szovjet állam, ha bevonult egy területre, azt politikailag is ellenőrizni akarta. Ez a hagyomány meghatározza a posztszovjet bűnözők gondolkodását is. Ők egyébként sokkal inkább keverednek az elfoglalni kívánt terület lakosságával. Együtt dolgoznak helyi bűnözőkkel, de a vegyesházasságok sem ritkák. A kínaiaknál ilyen nincs. Még a külföldön élő japán, koreai, illetve a vietnami diaszpórára is az jellemző, hogy sokkal nyitottabbak, valamennyire igyekeznek asszimilálódni. Akár a családjukba, a magánéletükbe is befogadják a helyi lakosságot. A kínaiaknál ez nemigen van jelen. Magyarországon leginkább a Fu Csien tartományból származó kínai bűnözők jelentek meg. De ők sem igazán érintkeznek a magyar lakossággal” – mondja névtelenséget kérő riportalanyunk.

Forrásunk szavait támasztja alá egy 2014-es ügy, melyben prostitúció szervezése, illetve bordélyház üzemeltetése miatt indult eljárás. Itt olyan nőket dolgoztattak, akiknek Kínában valamilyen tartozásuk volt a bűnszervezet felé, s így kellett „ledolgozniuk” az adósságot. Ez a bordélyház jó példa a kínai társadalom zártságára. Ugyanis ezt a szolgáltatást a bűnözői körnek a vádiratban elsőrendűként megjelölt tagja „egy mandarin nyelvű hetilapban, valamint internetes oldalakon hirdette” tehát sanszos, hogy elsősorban vagy akár kizárólag a kínai közösséghez tartozók vették igénybe azt.

„A kínai bűnözők egyébként pont a bezárkózásukból fakadóan nem igazán konfrontálódnak a hatóságokkal, illetve a magyar társadalommal. Nem is fordulnak ők sem a rendőrséghez, ha konfliktusaik vannak, ezeket egymás között rendezik le. Korábban előfordultak összeütközések, amikből rendőrségi ügy lett, mert akkor még nem voltak leosztva a szerepek”  – mondja forrásunk.

Mi fizet legjobban a hazai szervezett bűnözésben?

„Igazából nem nagyon van ezeknek a helyi csoportoknak autonómiájuk. Otthonról, az anyaországból irányítják őket, és rá is vannak szorulva a kínai hátországra, mert onnan kapják az árut. A kínai társadalom nem csak zártabb, de jóval tradicionálisabb is a nyugatinál vagy akár a magyarnál. Van náluk egy korból fakadó hierarchia, az idősebbek szava sokkal jobban számít, mint nálunk. Jellemzően a könnyűiparban vannak jelen a varrodáktól a ruházati üzletekig” – magyarázza riportalanyunk, akit arról is faggattunk, milyen helyet foglalnak el jelenleg a hazai „bennszülött” szervezett bűnözők.

„Az ezredforduló utáni, pláne a 2010-es, 2020-as évek alvilága nagyon más, mint a rendszerváltást követő évek bűnözése. Akkoriban nem igazán volt még jogszabályi és informatikai háttér, nem létezett vádalku. A mobiltelefonok bemérése, lehallgatása is gyerekcipőben járt. Emiatt főleg az olajszőkítésnek köszönhetően hirtelen nagy vagyonok keletkeztek. Amitől sokan el is szálltak, úgy hitték, hogy övék a világ. Aztán jöttek a lebukások, így ezek az emberek jelentős részben kikoptak” – véli rendőrségi forrásunk.

Mi fizet legjobban jelenleg a hazai szervezett bűnözésben? – kérdezzük. „Attól függ, mi a cél? Ha valaki gyors hasznot akar, ott a drogkereskedelem vagy az embercsempészet, de itt azért bebukni is sokkal hamarabb lehet. Persze ettől még az illegális tudatmódosítók piaca működik, Győr és Komárom vonzáskörzetébe Szlovákiából jön a pikó nevű metamfetamin, Észak-Kelet Magyarországon, BAZ megyében, Nógrádban inkább a pszichoaktív szerek mennek, a fű pedig Montenegróból jön, 50-100 kilós tételekben, illetve a marihuánatermesztésben azért a vietnamiak is ott vannak.”

A pikó Győrben és környékén való elterjedtségét a cikkíró is tanúsíthatja: az Ugytudjuk hírportál győri szerkesztőjeként jó néhány riportot, tudósítást, hírt produkált erről a szerről. De az ORFK-t is megkérdezte a hivatalos adatokról, mire azt válaszolták, hogy „a rendőrség nem folytat adatgyűjtést a „pikó” kábítószerre vonatkozóan, ugyanakkor a statisztikai adatbázis adatai alapján a három leggyakoribb kábítószerfajta a 2022-2023. években az amfetamin, a kannabisz és a kokain volt.”

Tovább folytatjuk a beszélgetést forrásunkkal, aki elmondja nekünk: „Az embercsempészetet nem kell azért olyan nagy maffiaként elképzelni. Van Szerbiában mondjuk egy kisebb csoport, ami ebben utazik, nekik a célországban, Ausztriában megvannak a kapcsolataik, akik fogadják a „rakományt”. Magyarország ebben szimpla tranzitország. Kell nekik három-négy sofőr, aki helyi állampolgár, és nem kelt gyanút, biztos kézzel eljuttatja a migránsokat A-ból B-be” – ad egy rögtönzött körképet a napjaink alvilágát jól ismerő szakember.

Miért nincsenek ma lövöldözések, robbantások?

„A védelmi pénz szedése majdhogynem kihalt. Hiába megy be ilyen céllal bárki egy kocsmába, szórakozóhelyre, étterembe, azonnal feljelentik. A verekedés, gázpisztollyal lövöldözés inkább az elszámolási vitáknál jellemző, ahol egymást fenyítik be. Azt mondanám: okos bűnöző nem foglalkozik droggal, zsarolással vagy pénzbehajtással. Könnyű lebukni és magasak a büntetési tételek. Nagyobb haszonnal és kisebb rizikóval jár a költségvetési csalás vagy a cigarettacsempészet. Például az utóbbinál tűnt fel a hajdani Energol-kör egyik nagyágyúja, Ferencsik Attila is, akit vágott dohány csempészetével összefüggő pénzmosás miatt tavalyelőtt ítéltek jogerősen három évre, mert ő raktározta, illetve szállította a dohányt. De ami igazán menő napjaink szervezett alvilágában, az a befolyással üzérkedés. Úgy lehetne ezt frappánsan leírni, hogy ma már a korrupciót is hamisítják. Megkeresnek valakit, aki bajban van, büntetőeljárás vagy NAV-végrehajtás folyik ellene, azzal hogy ők majd elintézik, mert ismerik a miniszterelnököt, a belügyminisztert, a rendőrfőkapitányt vagy a főügyészt. Persze valójában nincs ilyen bennfentes ismeretségük, de manapság egy választási gyűlésen vagy más rendezvényen gyakorlatilag bárkivel lehet egy közös szelfit csinálni, vagy akár ilyen képet hamisítani. Ez mondjuk sokkal inkább a társadalomról, illetve az közintézményekbe vetett bizalomról árul el valamit. Hogy az emberek azt gondolják, bárki megvehető és bármi elintézhető” – teszi hozzá a rendőrtiszt.

Miért nincsenek ma lövöldözések, robbantások? – kérdezzük a rendőrségi munkát belülről ismerő forrásunkat – A bűnözők lettek „szelídebbek” vagy ennyit javult a hatóságok megelőző, felderítő munkája? „Mindkettő. Ugyanarról a folyamatról beszélhetünk, amelynek révén az alvilág okosabb, életképesebb része a védelmi zsarolásról, pénzbehajtásról vagy a szintén balhésabb drogról áttért a cigicsempészetre, költségvetési csalásra vagy a befolyással üzérkedésre. Gondoljunk bele: egy békés, vértelen gazdasági bűncselekményért a legrosszabb esetben is csak néhány évet kaphatnak, lőfegyverrel, robbanóanyaggal elkövetett bérgyilkosságért viszont simán kinézhet az életfogytiglan. A szervezett bűnözőket óvatosságra intheti az is, hogy aki a ’90-es években olajszőkítésből, csempészetből élt, netán korrupciós ügyekben volt érintett, de vér nem tapadt a kezéhez, jobb eséllyel megúszhatta, mivel ezek azóta elévültek. A 2010-es években viszont még két évtizeddel korábbi gyilkosságok ügyében is születtek ítéletek” – mondja a szakember.

„Napjainkban kétféle típusú bűnöző folyamodik Magyarországon ilyenfajta erőszakhoz. Az egyik típus a vajdasági bérgyilkos néven elhíresült Dér Csaba, aki az első fokú ítélet szerint 2018-ban Budapesten megölt egy drogkereskedőt. Az ő egyéb, külföldön elkövetett gyilkossági ügyei jellemzően a délszláv szervezett bűnözéshez köthetőek. A szerb maffia napjainkban is utasítást ad gyilkosságokra, ilyet hazai bűnszervezetek viszont már nemigen tesznek, a belföldi szervezett elkövetői kör „kinőtte” ezt a korai szakaszra jellemző fázist” – teszi hozzá rendőri forrásunk, aki szerint a másik típus az amatőr felbujtó.

„Szinte minden évben van egy-két olyan eset, amikor valaki a családtagját, haragosát vagy üzleti riválisát akarja megöletni. Ezeknek a legnagyobb része már előkészületi fázisban a rendőrség tudomására jut, mert a tényleg profi bűnöző ilyet nem vállal el. Pár millióért nem fog megölni valakit, hisz ennyit más illegális cselekménnyel is simán megkeres.”

Hány korrupt rendőr, ügyész, bíró és titkosszolga bukott le a NER-korszakban?

A rendőri korrupcióról is érdeklődtünk belsős forrásunknál. „Hát szerintem nyílt vesztegetésből ma már azért kevesebb van. Tehát olyanra gondolok, amikor pénzt adnak a rendőrnek, hogy nézzen félre vagy hagyja futni az illetőt. Ugyanaz a folyamat ment itt végbe, mint az orvosoknál. A ’90-es években még simán elfogadták a hálapénzt, mert gyakorlatilag semmilyen kockázata nem volt, ma már az Nemzeti Védelmi Szolgálat rájuk is lecsap, s nincs ez másként a rendőröknél sem. Tehát az a fajta korrupció, ami a ’90-es években volt, hogy a pénzben dúskáló olajmaffia megpróbálta „kilóra megvenni” az alulfizetett rendőröket, már kevésbé jelent rizikót. Olyan azért természetesen van, hogy a bűnözők megpróbálják feltérképezni az ügyükben eljáró rendőrök, ügyészek vagy más hivatalnokok gyenge pontjait. A kiberbűnözés világában élünk, szinte mindenki rajta van a Facebook-on, az sem lehetetlen, hogy az alvilágnak dolgozó hackerek megpróbálják feltörni egy rendőr telefonját, számítógépét, hogy rálássanak a magánéletére. Amennyiben ilyen történik, arra az NVSZ nyilván figyelmezteti az illetőt, de ezek a belső vizsgálatok nem publikusak” – fogalmazott az Átlátszónak a riportalany.

Ennek kapcsán megkerestük a Legfőbb Ügyészséget, az Országos Bírói Hivatalt, és a Nemzeti Védelmi Szolgálatot arról érdeklődve, hány, hivatalos személyeket, mint elkövetőket érintő bűncselekmény történt 1990 óta. A válaszokról itt olvashatnak:

Rendőri forrásunkat arról is kérdeztünk: a rendőrségi kapacitásokat lekötni akaró 1996-os kézigránátos robbantássorozat mintájára van-e olyan, hogy a szervezett bűnözés (a szerkesztőségeket lebénító megosztott terheléses támadásokhoz hasonlóan) rendőrségi szervereket vesz célba?

„Ilyenről nem tudok, és nem is nagyon lenne értelme. Napjaink alvilága kerüli a feltűnést, egy ilyenfajta művelettel pedig csak még jobban magukra húznák a rendőrséget. Egy hackertámadás célja inkább az adatszerzés, a nyomozás irányának kiderítése lenne, de a bűnözők mostanság nem annyira a rendőrségre, hanem egymásra dolgoznak. Vagyis sokkal inkább arra irányul ez a tevékenység, hogy még a hatóságok előtt értesüljenek egy másik szervezett bűnözői csoport illegális ügyletéről. Aztán meg lehet zsarolni őket, hogy vegyék be a rivális csoportot is, különben feldobják az elkövetői kört. Manapság a bűnözők nem lelövik vagy felrobbantják, inkább lenyúlják egymást” – vezet be a korábban hasonló ügyeken dolgozó rendőr a hazai maffia evolúciójába.

Papp László Tamás

Címlapkép: A Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság és a Készenléti Rendőrség közös rajtaütése a főváros XX. kerületében 2023. október 17-én. Több mint tíz kilogrammnyi új pszichoaktív anyagot, „kristályt” foglalt le a rendőrség Pest, Nógrád és Heves vármegyében – közölték 2023. október 24-én a három vármegyei rendőr-főkapitányság és az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) közös sajtótájékoztatóján. A hatóságok több, kábítószerrel kereskedő bűnbandát számoltak fel, és az ügyekben összesen 17 embert gyanúsítottak meg, ellenük új pszichoaktív anyaggal visszaélés miatt indult eljárás. A kábítószer-terjesztők többnyire családi alapon szerveződtek és így kereskedtek a droggal. MTI/Mihádák Zoltán