Óriási blöff volt a hatósági áras üzemanyaghoz előírt forgalmi-szkennelés

A NAV nem tudja megmondani, mennyi hatósági áras üzemanyag fogyott. A Fidesz 2021 őszén fixálta az üzemanyagok árát 480 forintban, ami gyorsan ellátási zavarokhoz és emiatt vásárlási korlátozáshoz vezetett. 2022 május végétől már csak a magyar rendszámú autók tankolhattak hatósági áron, és a kutak beszkennelték a forgalmit a tankoláshoz, de az adóhivatal szerint ezen adatok továbbítására, tárolására valójában nem is kötelezte őket semmi.

480 forintos benzin és gázolaj – ma már ez álom, a kutakon lassan 200 forinttal többe kerül az üzemanyag. A 480 forintos, hatósági áras tankolást 2021 novemberében vezette be a kormány, és többszöri hosszabbítás után egészen 2022 december 6-ig tartott. Emlékezetes, aznap Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter Hernádi Zsolt MOL-elnök társaságában 22:45-kor kezdett a hatósági ár kivezetéséről beszélni, és 23 órakor már meg is jelent a rendelet.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A hatósági ár bevezetése után persze beindult a benzinturizmus: honfitársaink közül többen nagy tételben, kannákba és egyéb edényekbe vásároltak, de a szomszédos országokból is tömegével jártak át tankolni az olcsó magyar üzemanyagból.

A NAV-tól közadatigénylésben próbáltuk megtudni, mennyi 480-as üzemanyag fogyott az árstop idején. Erre azonban azt válaszolták, hogy „fenti tárgyban írt levelére válaszul tájékoztatom, hogy

a kért statisztika nem áll a Nemzeti Adó- és Vámhivatal rendelkezésére.”

Ez már csak azért is furcsa, mert a benzinturizmus miatt a kormány 2022. május 27-től csak a magyar rendszámú autóknak engedélyezte a hatósági áras üzemanyag vásárlását, a külföldieknek maradt a jóval magasabb piaci ár. Ennek ellenőrzése érdekében pedig a kutak minden tankolásnál leolvasták a járművek forgalmi engedélyén lévő vonalkódot, és enélkül nem is adtak üzemanyagot, ahogy azt a MOL is bejelentette 2022 májusában.

A NAIH a szkennelés miatt vizsgálatot indított, majd azt írta, „Hatósági áron való töltés esetén az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője vagy annak képviselője jogosult a forgalmi engedélyen lévő vonalkód leolvasására vagy a gépjármű rendszámának feljegyzésére és számítógépes rendszerében a hozzá tartozó bizonylattal visszakereshető módon való tárolására. Amennyiben az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője az adatokat rögzíti, úgy azokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részére továbbítja adóügyi ellenőrzés céljából.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) ellenőrzi a Korm. rendelet szerinti kötelezettségek megtartását. Ha a NAV az ellenőrzése során megállapítja a Korm. rendelet szerinti kötelezettségek megsértését, 6 000 000 forinttól 15 000 000 forintig terjedő bírságot szab ki. A jogkövetkezmény azonos napon több, egymást követő ellenőrzés alkalmával is alkalmazható”.

Forrás: Facebook/Orbán Viktor

De mi lett az adatokkal, eljutottak a NAV-hoz? Az adóhatóságnak felidéztük a 2022 augusztusi közleményüket, mely szerint „Ha az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője vagy annak képviselője az üzemanyagot hatósági áron értékesíti, feljegyezheti és számítógépes rendszerében kézi bevitellel vagy vonalkód beolvasásával rögzítheti a tankoló gépjármű forgalmi rendszámát és azt az értékesítéshez tartozó bizonylattal együtt tárolhatja. Ha az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője rögzíti ezeket az adatokat, akkor a forgalmi rendszámról és a hozzá tartozó bizonylatról adatot kell küldenie a NAV-nak.”

Rákérdeztünk, hogy ha a MOL-, Shell-, OMW-hálózatban csak forgalmival lehetett tankolni, aminek a vonalkódját be is szkennelték, akkor ezek az adatok eljutottak-e az adóhatósághoz. A jelek szerint nem. A NAV az Átlátszó kérdésére ezt írta:

„A hatósági üzemanyagáras jogszabály a rendszám rögzítésére nem kötelezte az üzemeltetőket, az csupán egy lehetőség volt.

Az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetőjének akkor kellett a forgalmi rendszámról és a hozzá tartozó bizonylatról adatot küldenie a NAV-nak, ha rögzítette ezeket az adatokat. Ehhez kapcsolódó jogsértést a NAV nem tárt fel.”

Vagyis, ha nem rögzítette, akkor nem küldte el. Ha nem rögzítette, akkor nem is volt értelme szkennelni. Márpedig nem rögzítette, hiszen, ha rögzítette volna, akkor a NAV-nak lennének adatai, de nincsenek.

A hazai kúthálózatok közül kerestük a MOL-t, a Shell-t és az OMW-t is, de csak az utóbbi válaszolt. Azt írták, „A Rendelet idézett rendelkezésének megfogalmazásából is következően a vonalkód kizárólag az adott gépjármű rendszámát tartalmazza (egyéb adatot nem), amelyre vonatkozóan a jogszabály a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részére történő adattovábbítási kötelezettséget állapított meg. A forgalmi engedélyen lévő vonalkód segítségével leolvasott rendszám esetén azokat a Rendelet fent hivatkozott rendelkezése alapján kötelesek vagyunk számítógépes rendszerünkben a hozzá tartozó bizonylattal visszakereshető módon tárolni. Ebből kifolyólag a forgalmi engedélyen lévő vonalkód segítségével leolvasott rendszám megőrzési ideje megegyezik a bizonylatnak a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 169. §-a szerinti, a bizonylat kiállításától számított 8 éves megőrzési idejével.

A Rendelet hivatkozott rendelkezése alapján történő adatkezelés során egyéb statisztikai adatok továbbítása vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól elkülönülő harmadik személy részére adattovábbítás nem történt. Társaságunk mindenkor a vonatkozó közösségi, nemzeti jogszabályok és hatósági előírások betartásával végzi tevékenységét.”

A hatósági árral együtt érkezett az üzemanyaghiány. (Fotó: Átlátszó)

Az OMV ugyan jogszabályban előírt kötelező adattovábbításról írt, ami ellentmond a NAV értelmezésének, hiszen az adóhatóság lehetőségről beszél, nem kötelezettségről. Mindenesetre annyi leszűrhető, hogy semmi jelentősége nem volt a forgalmik szkennelésének, anélkül is adhattak volna üzemanyagot a kutak, hiszen a NAV szerint a szkennelés és adattovábbítás nem volt kötelező.

Segesvári Csaba

Címlapkép: Átlátszó-fotó