Százmillióktól eshetett el a Fővárosi Önkormányzat közszolgáltatója egy illegális társasházi hulladékbiznisz miatt

A XI. kerületi Kondorosi Lakónegyedből több mint egy évtizede illegálisan szállítják el a háztartási hulladékot – tárta fel az Átlátszó ottlakók segítségével. A Fővárosi Önkormányzat közszolgáltatója, a Budapesti Közművek az elmúlt évtized alatt többszázmillió forinttól eshetett el azáltal, hogy nem hozzá folyik be a szemétszállítási díj. A művelettel a lakók sem feltétlenül járnak jól anyagilag, ráadásul a vállalkozó a lakók által szelektíven gyűjtött szemetet még össze is önti a vegyes hulladékkal. Sem a szemetet elszállító vállalkozótól, sem a társasházakat kezelő közös képviselőtől, sem pedig a közszolgáltatótól nem kaptunk érdemi magyarázatot a jogsértőnek tűnő gyakorlatra. Videón rögzítettük az illegális szemétbegyűjtést.

„Hatalmas üzlet a szemét” – mondták a szemétszállítással foglalkozó vállalkozók a kilencvenes években. „Fegyverek, prostik, drog és szemét, ezekben van az üzlet” – mondta a hulladékos szektort közelebbről ismerő interjúalanyunk 2023-ban.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Budapesten kizárólag a Budapesti Közművek (BKM) gyűjtheti be a lakosságtól a hulladékot a hulladékgazdálkodási törvény és a vonatkozó fővárosi közgyűlési rendelet értelmében. Az 1300 lakásos Kondorosi úti lakóparkban azonban nem így történik, egészen a megépülése óta. Erre egy ott lakó olvasónk hívta fel az Átlátszó figyelmét. Elmondása szerint a közös képviselőtől nem kaptak megfelelő tájékoztatást, így hosszú ideig nem is merült fel bennük, hogy szabályellenesen folytat szemétbegyűjtést a Fido Kft.

Olvasónk bejelentését követően közérdekű adatkéréssel fordultunk a Budapesti Közművekhez, amelynek során kiderült: a BKM-nek tényleg nincs szolgáltatási szerződése a Kondorosi út 8/A, 8/B, 10/A és 10/B számú társasházak egyikével sem. Egyedül a lakópark legrégebbi, 2005-ben épült háza, a 263 lakásos 12/A rendelkezik szerződéssel össz-vissz két darab vegyes és négy szelektív kukára. A BKM továbbá közölte azt is, hogy nem áll szerződéses kapcsolatban a Fido Kft.-vel.

Március 27-én kamerával felszerelkezve érkeztünk a lakóparkba, ahol autónkban ülve végignéztük és videóra vettük a műveletet. A Fido szemeteskocsijába egymás után dőlt be a szelektív és a vegyes kukák tartalma, és a külső tárolóból előkerülő kartonpapírok tömege. A folyamatot kis időre megszakította egy, a szelektív kukák beöntése miatt „akadékoskodó” hölgy – aki végül alulmaradt a vitában.

A jogszabályok szerint minden lakos köteles a közszolgáltatóval (ez a BKM) szerződést kötni, és közszolgáltatási díjat fizetni. A szerződés megkötésére irányuló bejelentést a lakosnak, illetve a társasháznak kell kezdeményeznie. Ekkor meg kell adni azt is, hogy hány és mekkora kukát igényelnek, és milyen rendszerességgel kérik azok ürítését. A szabályok szerint, ha nem történik meg a bejelentés a ház részéről, akkor a szolgáltató a ház minden lakása után minimum egy 110 literes edény heti egyszeri ürítését vélelmezi, és eszerint történik a számlázás.

A Kondorosi Lakónegyed 8/A, 8/B, 10/A és 10/B számú házaiban összesen 1046 lakás van, vagyis elmaradt bejelentés esetén hetente 1046-szor 690 Ft ürítési díjat kellene fizetniük „büntetésül”, egészen a szerződéskötés megtörténtéig. A négy házban ez összesen 37,5 millió forintot tenne ki évente, azonban információink szerint a házak nem kapnak hivatalos számlát a közszolgáltatásról. Vagyis egyrészt a BKM évente ennyi bevételtől esik el, másrészt ez a helyzet nem felel meg a jogszabály rendelkezéseinek.

Számláz viszont a Fido Kft., bár némileg zavaros módon: a számla lomhulladék elszállításáról szól, a mögé csatolt szállítólevélen azonban 240 literes kommunális hulladék heti háromszori szállítása szerepel. Azt ugyanakkor egyértelműen láttuk felvételünk készítésekor, hogy nem lomhulladék, hanem kommunális hulladék szállítása történt.

Az általunk megismert társasházi beszámolók szerint házanként évente 4-5 millió forintért szállítja el a szemetet a Fido Kft. Ha lehet hinni a számlákon szereplő számoknak, akkor magasabb egységáron, mint amennyiért a BKM tenné a rendes közszolgáltatás keretében. Míg a Fido egy kuka ürítéséért nettó 1600, azaz bruttó 2032 forintot számláz, addig a BKM – rezsicsökkentve – bruttó 1505 forintért ürít egy 240 literes kukát.

Bár a különbség nem tűnik soknak, éves szinten ez egymillió forint pluszköltséget is jelenthet házanként, ami végképp megkérdőjelezi az egész művelet értelmét. Legalábbis a lakók szempontjából.

A Budapesti Közművek megkeresésünkre közölte, hogy levelet küldött a közszolgáltatási szerződéssel nem rendelkező társasházaknak és a közös képviselőknek. „Társaságunk a levelében egyrészt kérte, hogy a címzettek szíveskedjenek nyilatkozni arra vonatkozóan, hogy az érintett Társasház a közszolgáltatást milyen formában veszi igénybe, illetve a díjfizetést miként teljesíti.” Továbbá „levélben tájékoztattuk arról az NHKV Zrt.-t, hogy az ingatlanhasználóktól vagy közös képviselőktől a szükséges nyilatkozatok és igazoló dokumentumok beérkezését követően a szolgáltatás adatnyilvántartásunkban rögzítésre kerül, és az erre vonatkozó adat átadásra kerül díjszámlázás céljából.”

2016 óta ugyanis a számlázást praktikusan a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. végzi, és a befolyt díjat a BKM-hez utalja.

Mi történik a hulladékkal?

Közérdekű adatkérésben kikértük a Fido Kft. működési engedélyét az illetékes kormányhivataltól, és meg is kaptuk. E szerint a Fido Kft. évi 58 950 tonna nem veszélyes hulladékot gyűjthet és szállíthat Budapesten és Pest megyében, „az átvétel helye és a hulladékkezelők telephelyei között”.

Az engedély rögzíti azt is, hogy a telephelyre nem történhet hulladékbeszállítás. Ugyanakkor a Fido Kft. képviselője megkeresésünk után telefonon elmondta, hogy csak azután viszik hulladéklerakó telepekre a begyűjtött szemetet, miután megtelik az autó, és ez állítása szerint nem minden begyűjtés után történik meg – ilyenkor a telephelyükön parkol az autó a begyűjtött hulladékkal együtt. Ez sem tűnik azonban szabályosnak, hiszen az engedély azt is kimondja, hogy a Fido Kft. „a szállító járműveket üres állapotban tárolja a telephelyén”.

A március 27-ei Kondorosi úti szemétbegyűjtés lefilmezése után kiautóztunk a cég soroksári telephelyére,  ahova érkezésünk után nem sokkal láttuk behajtani a begyűjtést végző autót – feltehetőleg a begyűjtött hulladékkal együtt, ugyanis a két esemény között nem telt el annyi idő, hogy az autó megjárhatta volna bármelyik hulladéktelepet.

A lakóparkban terjednek olyan információk is, miszerint a Fido a telephelyén átválogatja a begyűjtött hulladékot, és a hasznosítható részeket (pl. a papír, műanyag, fém hulladékot) eladja, a többit pedig a BKM hulladéktelepére viszi. A hulladék átválogatását azonban a Fido kérdésünkre tagadta, és állítása szerint a március 27-én, hétfőn begyűjtött hulladékot pénteken a gyáli hulladéklerakóra szállították el – ami mellesleg éppen azokban a napokban gyulladt ki.

Gyál, 2023. március 28. – Lángokban áll egy hulladékfeldolgozó telep Gyálon 2023. március 28-án. Papírbálák gyulladtak ki, és az így keletkezett tűz átterjedt egy csarnok jellegű tárolóépületre, illetve egy betonsílóra, melyben feldolgozásra váró műanyagdarálékot tartottak. Több ezer négyzetméteres terület áll lángokban. MTI/Koszticsák Szilárd

A BKM ezzel kapcsolatban annyit közölt, hogy „az üzemeltetésében álló hulladékkezelési végpontokon (például Hulladékhasznosító Mű, Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központ) az elmúlt években több száz, arra jogosult gazdasági társaságtól fogadott be – díjazás ellenében – hulladékot.” Hogy a Fido Kft. köztük volt-e, azt nem hozták tudomásunkra.

Ez azért lényeges, mert az odaszállított hulladékot csak megfelelő dokumentáció (szállítólevél, anyagkísérő okmány) birtokában vehetik át a hulladéktelepek, amelyből ki kell hogy derüljön a hulladék feladásának, származásának pontos címe is. Így fel kéne tűnnie, ha a BKM hulladékkezelő létesítményében egy külső vállalkozás adna le egy budapesti társasházból származó kommunális hulladékot.

A gyáli hulladéktelep viszont kérdésünkre megerősítette, hogy van szerződésük a Fidóval, de azt nem fedték fel, hogy milyen hulladékot visz oda a cég. „A szerződés, illetve annak teljesítését érintő részletek mint üzleti titkok nem adhatóak ki harmadik félnek. Természetesen, ha a hatóságok felkeresnek minket az üggyel kapcsolatban, minden kötelezettségünknek eleget teszünk, a rendelkezésünkre álló információkat haladéktalanul a rendelkezésükre bocsátjuk.” Az utóbbi mondatot azért írhatták, mert közérdekű adatkérésünk után

„a Budapesti Közművek bejelentést tett illegális hulladékgazdálkodási tevékenység végzésének gyanújáról a Pest Vármegyei Kormányhivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztályánál. A bejelentésben taglaltuk, hogy a FIDO Kft. az érintett Társasházak részére nem közszolgáltatói minőségben hulladékgazdálkodási tevékenységet folytat. Társaságunk kérte a Kormányhivatalt, hogy szíveskedjen vizsgálatot lefolytatni a FIDO Kft. hulladékgazdálkodási tevékenységével kapcsolatosan.”

A Budapesti Közművek tehetetlen

A BKM azonban a jelek szerint a kormányhivatal felé tett bejelentésen túl nem érzi illetékesnek magát a feltárt ügyben; mint írta, „nem feladata és nem is áll módjában vizsgálni, szankcionálni, hogy egy adott ingatlanhasználó milyen mértékben és gyakorisággal veszi igénybe a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást.” Továbbá a BKM „nem jogosult hatósági jogkör hiányában a hulladékgazdálkodás szereplőivel szemben vizsgálatot folytatni, bírságolni, szerződéses kapcsolatokat kikényszeríteni”.

Kerestük a társasházak közös képviselőjét, az SZ&S Group Kft-t is, de sajnos nem kaptunk érdemi tájékoztatást tőlük. Mint írták, „a társasházakra vonatkozó jogszabályok és adatkezelési szabályok értelmében a társasház szerződéses jogviszonyairól a társasház előzetes engedélye – közgyűlési felhatalmazása – nélkül nem áll módunkban harmadik felek részére tájékoztatást adni. A kérésének megfelelő tájékoztatás megadására vonatkozó közgyűlési felhatalmazás beszerzése iránt intézkedünk. A tulajdonosi felhatalmazás beszerzéséig szíves türelmét kérjük.” Cikkünk megjelenéséig ez azonban nem történt meg.

A magát szolidan „Budapest ingatlankezelője”-ként hirdető SZ&S Group-pal kapcsolatban olvasónk elmondta, hogy korábban is merültek fel panaszok a közös képviselő tevékenységével kapcsolatban, sőt: jogi eljárások is indultak. Több közgyűlési határozatot is érvénytelennek nyilvánított a bíróság, valamint jegyzői törvényességi felügyeleti eljárás is indult. A lakópark blogján a közös képviselet címke alatt található bejegyzések is szinte kizárólag negatív kontextusban íródtak.

Az SZ&S Group Kft. 1993-ban alakult Szelei és Serfőző Kft. néven, az Opten adatai szerint 12 munkavállalója van, adózott eredménye 30 millió forint volt 2021-ben.

Olvasónk úgy véli, a lakók „most kezdtek ráeszmélni, hogy át lettek verve a közös képviselő által. A hamarosan esedékes éves beszámoló közgyűléseken mindenképpen számon kell kérni őket ezért, és remélhetőleg a Számvizsgáló Bizottságok ebben partnerek lesznek, hiszen feladatuk a közös képviselet tevékenységének és a ház pénzügyeinek ellenőrzése. A BKM háza táján sem ártana vizsgálódni, hogyan nem veszik észre, hogy valamelyik társasházba nem mennek, csak a szomszédba, illetve hogy teljesen életszerűtlenül csak néhány kuka szemét keletkezik egy több száz lakásos társasházban.”

A BKM ehhez kapcsolódóan azt közölte, hogy nem létezik egységes és biztos jogalapot szolgáltató nyilvántartás, ezért csak rendkívül korlátozott eszközökkel rendelkeznek arra, hogy kiszűrjék, mely ingatlanhasználók nem veszik igénybe a közszolgáltatást. Kérdés: vajon hány ilyen ház van még?

Zavarosban halászók

A Fido Kft. nem a semmiből bukkant fel hirtelen: a történet a rendszerváltás utáni zavaros időkig vezet vissza, amikor sem a törvényi háttér, sem az intézményrendszer nem állt még fel. Az önkormányzatokról szóló törvényt viszonylag hamar, 1990-ben megalkották, de a kötelező helyi közszolgáltatásokról szóló törvény csak 1995-ben lépett életbe – a közszolgáltatások ellátása addig átmeneti rendelkezések alapján történt.

A korábbi tanácsi vállalatok átalakítása is évekig tartott: megyei illetve fővárosi Vagyonátadó Bizottságok végezték az állami tulajdonú földek, épületek, létesítmények önkormányzati tulajdonba adását, az önkormányzatok és a vállalatok közötti megosztását. Csak ’97-ben tudott megalakulni a Fővárosi Közterületfenntartó Vállalat (FKF, a mostani Budapesti Közművek jogelődje) is, Rt-ként.

Sok más vállalkozáshoz hasonlóan ezekben az években indult a Fido is: ’91-ben Bt-ként alakult meg, és ’94-ben vette fel a települési hulladékkezeléssel kapcsolatos tevékenységeket. A folyékony hulladékok (szippantott szennyvíz) begyűjtését, szállítását már 1984-től engedélyezték magánvállalkozások részére is, így a kilencvenes évek közepére viszonylag sok szereplős lett a hulladékpiac, és meg is erősödtek ezek a vállalkozások. Korabeli sajtóhírek szerint Budapesten 1997-98-ra 59 vállalkozó végzett szippantást és több mint 150 vállalkozó kapott iparengedélyt szemétszállításra.

Ekkor dobta le az atombombát a Fővárosi Önkormányzat, amely pályázat útján egy kézbe adta volna a budapesti közszolgáltatást. A rendelettervezet óriási felzúdulást keltett a vállalkozások között, és azzal vádolták a Fővárost, hogy az FKF-re írták ki a pályázatot, mert a kritériumokat más nem tudta volna teljesíteni. A tervezet ellen 1997. március 8-án 120 szippantókocsi és több mint 70 szilárd hulladék-szállító autó demonstrált Budapesten, megbénítva a belváros forgalmát.

Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár

Ugyanakkor a hulladék kezelése terén óriási volt akkoriban a káosz: sajtóbeszámolók szerint a vállalkozók szinte ellenőrzés nélkül rakhatták le a szemetet, engedély és megfelelő védelem nélküli bányagödrökben, útszéli bozótosokban, ahol akkori becslések szerint több tízezer köbméter szemét halmozódott fel. Ennek a helyzetnek a kezelésére is szolgált volna a Főváros egy szereplős koncepciója.

Az érdekegyeztető tárgyalások egy évig tartottak, a Főváros végül a kemény ellenállás miatt részben engedett korábbi koncepciójából. Így a lakossági szilárd hulladék piacon az FKF nyerte meg a kiírt pályázatot, a gazdálkodó szervezetek hulladékának esetében pedig egy konzorcium lett a nyertes. A 10-tagú konzorciumot az FKF vezette, a többi 9 tag egyike volt a Fido Kft. A konzorcium 10 évre kapott felhatalmazást a tevékenység végzésére. (A folyékony hulladékok esetében hasonló megoldás született: ott nem az FKF, hanem a szintén fővárosi tulajdonú FTSZV vezette a konzorciumot, más tagokkal.)

Az akkoriban e területen tevékenykedők elmondása alapján sejthető, hogy a konzorciumon belül is nagy helyezkedés, bunyó és ügyeskedés folyhatott a piac felosztásáért és új ügyfelek megszerzéséért, dacára annak, hogy elvileg minden szereplő meghatározott területen tevékenykedett. Az elmondások alapján jónéhány vállalkozó rendelkezhetett jó politikai kapcsolatokkal a Fővárosnál.

A 10 éves időszak lejárta után, 2009-ben az FKF tárgyalásos közbeszerzési eljárást írt ki a gazdálkodó szervezeteknél keletkező, háztartási jellegű hulladékok begyűjtésére és elszállítására. A keretszerződést 4 évre kötötte meg az FKF hét vállalkozóval, amelyek köre nagyrészt átfedett a korábbi konzorciumi tagok körével – köztük a Fido Kft-vel is. A Fido tehát régi motoros és hosszú időre visszanyúló szakmai kapcsolatokkal rendelkezik ezen a piacon. Bár az ügyvezető elmondása szerint a Kondorosi út neki „nem nagy biznisz”, összességében stabilan működő nyereséges vállalkozásról van szó: az elmúlt 5 évben a 12 főt foglalkoztató cég adózás utáni eredménye 45-60 millió Ft körül alakult.

Szöveg: Fülöp Orsolya — Videó: Bodoky Bence

A céginformációkat az Opten Kft., a sajtóarchívumot az Arcanum Digitális Tudománytár szolgáltatta.