Fontos geológiai vizsgálatok maradnak el a paksi talajkiemeléskor

Bár Paks II. létesítési engedélyét egyelőre hiánypótlásra hivatkozva nem adta ki az Országos Atomenergia Hivatal (OAH), az első kapavágás már az idén megtörténhet.

A Portfolió vette észre, hogy október 11-én az OAH egy határozatban külön engedélyt adott Paks II. Atomerőmű Zrt. számára a talajkiemelés megkezdésére a talajvízszint felett. Az OAH határozata azonban a szakértői jelzések ellenére nem írja elő az esetleges felszínközeli törésvonalak geológiai dokumentálását a talajkiemelés során.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A törvényi szabályozás szerint atomerőmű telephelye nem jelölhető ki olyan törésszakaszon, ahol az utolsó százezer évben felszíni elmozdulás volt, ugyanakkor egyes szakértők szerint az eddigi kutatások a kérdéses időszakra az elmozdulás tényét nem tudják egyértelműen kizárni. Az OAH így elmulasztja azt a lehetőséget, hogy pontot tegyen egy rendkívül fontos vita végére. A vonatkozó kormányrendelet szerint:

„Atomerőmű telephelye, beleértve annak legalább 10 km sugarú körzetét, nem jelölhető ki olyan törésszakaszon, ahol az utolsó százezer évben felszíni elmozdulás volt.”

Az Átlátszó által 2017-ben kiperelt paksi földtani kutatási eredmények aktív töréseket mutattak ki a paksi telephely alatt és az atomerőmű délnyugati oldalán egy felszíni kutatóárokban is. A paksi földtani kutatási eredményekről azóta több szakértő is elmondta, hogy a hivatalos következtetéssel ellentétben nem támasztják alá, sőt, erősen megkérdőjelezik a telephely alkalmasságát, mert földfelszíni elmozdulásra képes törésvonalat mutatnak, amely a telephely alatt húzódik.

„Reális a földrengés veszélye Paksnál” – Kurt Decker geológus a földtani kutatásról | atlatszo.hu

Kurt Decker: Két ok miatt fontosak a tektonikus törésvonalak az ilyen létesítmények esetében: az első, hogy ez egy úgynevezett aktív törésvonal lehet, amely epizodikusan mozog, és az epizodikus mozgásával egy ilyen törésvonal földrengéseket okozna. A földrengés, a földrengés talajmozgása pedig fenyegetést vagy veszélyt jelentene a nukleáris üzemre nézve.

A paksi telephelyengedélyben olvasható hivatalos álláspont és a megszólaló szakértők véleménye közti ellentmondást egy, a talajkiemeléskor elvégezhető felszíni geológiai vizsgálat tisztázni tudná. E vizsgálat segítené a tisztánlátást a felszínközeli törések valódi gyakoriságáról és időbeliségéről, ami egyrészt az engedélyezési folyamathoz szolgáltatna fontos információkat, másrészt az erőmű épületszerkezeti és gépészeti tervezéhez is nagy jelentőségű adatokat közvetíthetne.

A talajkiemeléskor történő felszíni vizsgálatot a kérdés rendkívüli súlya és kockázata önmagában is indokolná, de elmaradása azt is jelentené, hogy pótolhatatlan földtani bizonyítékok semmisülhetnének meg, akár vannak felszíni törések a kitermelés helyszínén, akár nincsenek.

Emiatt furcsa, hogy a talajkiemelés közbeni felszíni geológiai vizsgálatot nem írja elő a hivatal, amely számos egyéb szakhatósági feltételt azért elvár: tűzvédelmi és környezetszennyezést csökkentő intézkedéseket kér, sőt, régészeti megfigyelést és dokumentációs kötelezettséget ír elő, valamint ehhez szerződéskötési kötelezettséget ró ki és a költségek viselésére is kötelezi az építtetőt.

Szerepel a hivatal által megkérdezett szakhatóságok között a Baranya megyei Bányafelügyelet is, ahol pontosan ismerniük kell az elmaradó geológiai vizsgálatok jelentette kockázatot. Ennek ellenére nem írják azt elő, de hosszan foglalkoznak például a kitermelt ásványi nyersanyag bányajáradékával.

Nem észleli a Bányafelügyelet, hogy a talajkiemelés akár 2-3 méter olyan eredeti földtani réteget is érinthet, amelyben törésvonalak nyomati lehetnek: állásfoglalásukban leírják, hogy a területen 3–6 méter a feltöltött talaj mélysége, valamint a talajvíz átlagos mélysége 5,5 méter, és a két érték összehasonlításából látszik, hogy az engedélyezett kitermelés helyenként eredeti földtani rétegeket is elér, így az ott található földtani bizonyítékokat megsemmisíti.

Szerettük volna megszólaltatni az illetékeseket az ügyben, október elején interjúkérelmet küldtünk az Országos Atomenergia Hivatalnak: elsősorban arra vagyunk kíváncsiak, hogyan látja a hatóság ezt a kérdést, mi a véleménye a földtani kutatást ért kritikákról, például az osztrák környezetvédelmi ügynökség által felkért geológus szakvéleményéről. Az OAH azonban nem reagált a megkeresésünkre.

Gerner Péter

Címlapkép: Balra a földtani kutatás ábrája a törésvonalról, jobbra a tervezett Paks2 atomerőmű látványterve