Kérés az Európai Bizottságnak: ne adjanak pénzt Magyarországnak, amíg ekkora a korrupció és csalás az országban

„Kérjük az Európai Bizottságot, hogy a konkrét intézkedések bevezetéséig halassza el a magyar nemzeti terv jóváhagyását a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) vonatkozóan” – így fogalmaz több, átláthatósággal és a korrupció elleni küzdelemmel foglalkozó nemzetközi civil szervezet abban a levélben, amit ma küldtek el az Európai Bizottság több tagjának. A Transparency International brüsszeli szervezete által online közzétett dokumentumot eljuttatták többek között  Gentiloni és Hahn biztosoknak, valamint Dombrovskis alelnöknek. A  Magyarország által benyújtott Helyreállítási Tervet júliusban egyszer már „visszadobta” az Európai Bizottság a jogállamisági jelentésben megfogalmazott kifogások miatt.  A két fél a tervek szerint szeptember 30-ig – holnapig –  egyeztethet a benyújtott dokumentumról.

Az uniós helyreállítási pénzek a jelenlegi körülmények között nincsenek jó kezekben a magyar  kormánynál, mert nincs garancia ezeknek a forrásoknak az átlátható és korrupciómentes elköltésére, valamint arra, hogy ezek a pénzek valóban a célzott társadalmi csoportokhoz kerüljenek, s a tervezett célokra fordítják azokat – ez a lényege a Transparency International EU,  az Open Society European Policy Institute, a Helsinki Committee Netherlands, az Access Info Europe, a The Good Lobby, a The Good Lobby Profs és az Open Contracting Partnership által írt levélnek, amit egy nappal azelőtt (azaz ma)  küldtek el,  hogy lejárna a Magyarország által benyújtott helyreállítási tervvel kapcsolatos egyeztetés júliusban kitűzött dátuma.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

„Mi, az alulírott szervezetek azért írunk, hogy kifejezzük közös aggodalmunkat Magyarország nem megfelelő korrupcióellenes keretrendszerével kapcsolatban, és kérjük az Európai Bizottságot, hogy a konkrét intézkedések bevezetéséig halassza el a magyar nemzeti terv jóváhagyását a rugalmassági és helyreállítási eszközre (RRF) vonatkozóan.

Magyarország továbbra is hajlamos a közpénzekkel kapcsolatos korrupcióra és csalásra, és évek óta a jogállamiság visszaszorulása jellemzi.

Az a tény, hogy a magyar kormány elutasította az Európai Ügyészséghez (EPPO) való csatlakozást, tovább korlátozza a csalási és korrupciós ügyek hatékony kivizsgálását és üldözését az országban.

Az ország egymást követő években vezette az OLAF listáját azokról a tagállamokról, ahol a legtöbb uniós pénzeszközökkel kapcsolatos szabálytalanságot találtak. Az uniós finanszírozással megvalósított projektek gyakran túlárazottak. Nem garantált azoknak az állami intézményeknek a függetlensége, amelyek egyben az uniós finanszírozási programok irányító hatóságai és felügyeleti szervei is.

Idén januárban a Bizottság szolgálatai megállapították, hogy »a közbeszerzések terén a verseny a gyakorlatban elégtelen«, és »rendszerszintű szabálytalanságokra« hivatkoztak, amelyek »az (uniós) strukturális alapok történetének legnagyobb pénzügyi korrekciójához vezettek 2019-ben«.

A közbeszerzési eljárásokban az uniós küszöbértéket meghaladó, egy ajánlattevővel benyújtott pályázatok aránya – ami a potenciális korrupció elismert mutatója – 2019-ben 40 százalék volt, ami az egyik legmagasabb arány az Európai Unióban.

E hiányosságok mellett az információhoz való hozzáférés korlátozása továbbra is akadályozza a korrupció elleni küzdelmet.

A COVID-19 járvány idején a magyar kormány tovább korlátozta a közérdekű információkhoz való hozzáférést, jelentősen megnövelve a hatóságok birtokában lévő információkérések megválaszolásának határidejét. A témával kapcsolatos részletes elemzés itt érhető el.

Az uniós források magyarországi folyósítása komoly korrupciós kockázatokkal jár, amelyekkel a magyar állami intézmények eddig nem foglalkoztak. Ahogy von der Leyen elnök asszony az Unió helyzetéről szóló beszédében mondta, az európai költségvetés az Unió jövője, amelyet meg kell védeni a csalástól, és ennek összhangban kell maradnia a jogállamiság elveivel.

Mint azt Ön is tudja, a Next Generation uniós eszköz keretében a nemzeti terveket aszerint kell értékelni, hogy hozzájárulnak-e a vonatkozó országspecifikus ajánlásokban korábban azonosított kihívások hatékony kezeléséhez. Magyarország esetében ezek az ajánlások a jogállamiság, a korrupcióellenes keretrendszer javítása, az ügyészségi erőfeszítések megerősítése és az átláthatóság javítása terén hozott intézkedéseket tartalmaznak.

Ezért kérjük, hogy jóváhagyása előtt biztosítsa, hogy a magyar nemzeti terv ténylegesen megfeleljen a rendeletben meghatározott előírásoknak és kritériumoknak. Felszólítjuk Önt, hogy foglalkozzon az országspecifikus ajánlásokkal, és biztosítsa, hogy a terv jóváhagyása előtt a kiadásokra vonatkozó erősebb biztosítékokat és garanciákat vezessenek be.

Azt kérjük, hogy a Bizottság a magyar terv jóváhagyását a következőktől tegye függővé:

A közérdekű információk szabadságának és hozzáférhetőségének proaktív javítása, azaz a közérdekű adatok jelentős részének ingyenesen kereshető, feldolgozható központi adatbázisokon keresztül történő hozzáférhetővé tétele.

Az EU Arachne adatbázisában való teljes körű részvételre vonatkozó jogi kötelezettség megállapítása.

Valamennyi kedvezményezett végső haszonhúzó tulajdonosi információinak nyilvánosan hozzáférhetővé tétele.

Az uniós források felhasználása esetén a közbeszerzési kötelezettségről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 5. § (3) bekezdésének eredeti, 2015. október 2-án kihirdetett formában történő visszaállítása a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. Törvénybe.

Csökkentse a közbeszerzési eljárás jogorvoslati eljárásához kapcsolódó jogorvoslati díjakat, hogy a kkv-k számára lehetővé tegye az eljárás megfizethetőségét.

Állapítsa meg a Közbeszerzési Döntőbizottság valódi függetlenségét.

A magyarországi jogállamiság visszalépése, valamint az átláthatóság és integritás értékeinek súlyos semmibevétele megköveteli, hogy az Európai Bizottság határozottan lépjen fel, és használja fel hatáskörét az uniós értékek fenntartása és az uniós költségvetés védelme érdekében” – zárul a levél.

Az Átlátszó információi szerint holnap délelőtt a magyar terv kapcsán még zártkörű egyeztetések folynak a Bizottságon belül, többek között a Költségvetési Főigazgatóság és a helyreállítással és rezilienciaépítéssel foglalkozó munkacsoport részvételével.

Szintén holnap kerül sor az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) budapesti látogatására, melynek során Varga Judit és Pintér Sándor miniszterekkel, Karácsony Gergely főpolgármesterrel, több politikussal, civil szervezettel  és újságírókkal találkoznak majd. A háromnapos látogatás célja, hogy a jogállamiság, esélyegyenlőség, kisebbségi jogok és sajtószabadság  magyarországi helyzetéről tájékozódjanak az EP-delegáció tagjai.

Horn Gabriella