Nem mondja meg az EMMI, hogy milyen számítás alapján döntöttek a tavaszi kórházkiürítésről

Szél Bernadett pert nyert az EMMI ellen: a bírósági döntés értelmében a tárcának ki kellett adnia a képviselőnőnek a kórházi ágyfelszabadításra vonatkozó miniszteri utasítást, és az azt megalapozó döntéselőkészítő anyagokat. A minisztérium a napokban küldött Szélnek néhány dokumentumot, de azokból nem derül ki semmi újdonság, csak a szokásos 2 százalékos kiürítést ismétlik. A mai napig nem tudni, hogy milyen számítás alapján küldték haza a betegeket a kórházakból, illetve volt-e egyáltalán bármilyen számítás, vagy csak úgy ötletszerűen rendelték el az ágyfelszabadítást.

Támogatási kampány

Szél Bernadett független országgyűlési képviselő áprilisban kérte ki az Emberi Erőforrások Minisztériumától (EMMI) a koronavírus miatt tavasszal végrehajtott kórházi ágyfelszabadításról szóló miniszteri döntést és az annak alapjául szolgáló számításokat, becsléseket, háttéranyagokat. A minisztérium csak a miniszteri utasítást adta ki a képviselőnőnek, a többire azt írta, hogy azok kiadása „a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat-és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását” veszélyeztetné.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Szél emiatt pert indított az iratokért az EMMI ellen, és október közepén a Facebook-oldalán számolt be róla, hogy elsőfokon nyert: a bírósági döntés értelmében a minisztériumnak ki kell adnia az ágyfelszabadítás háttéranyagait.

Most, bő egy hónappal a bírósági ítélet után a képviselőnő azt közölte, hogy az EMMI a bírósági ítéletre reagálva csak annyit írt, hogy az ágyfelszabadítást kapacitásfelmérés előzte meg, és elismételték azt a korábbi – azóta tényekkel már többször megcáfolt – kormányzati állítást, hogy csupán a kórházi ágyak 2 százalékát kellett kiüríteni, mert 58 százalék már eleve üres volt.

A tárca elküldte Szélnek a kapacitásfelméréshez használt táblázatokat is, amelyekben szerepelnek a kórházak összesített és betöltött ágyszámai intenzíves/szubintenzíves, lélegeztetésre és covidos beteg ellátására alkalmas bontásban is. Azonban semmi olyan dokumentumot, becslést vagy számítást nem küldött a minisztérium, amiből kiderülne, hogy mi alapján döntötték el, hogy mennyi kórházi ágyat kell felszabadítani a várható koronavírusos betegek részére.

„Hiába kötelezte a bíróság az EMMI-t az adatok kiadására, a minisztérium nem küldött semmi olyan szakmai anyagot, amiből látnánk, hogy a járvány milyen felfutásával számoltak. Ez azt is jelentheti, hogy nem volt ilyen anyag és hasraütésszerűen döntöttek a 60 százalékról, de azt is, hogy – bírósági ítélet ide vagy oda – nem adják ki ezeket. Nem is tudom, melyik a rosszabb.” – írja Szél.

Az ágyszámokat is Szél perelte ki

A tavaszi ágyfelszabadítást követő felháborodást követően az EMMI azt közölte áprilisban – és azóta is ezt ismételgeti a kormánykommunikáció -, hogy amikor Kásler Miklós EMMI-miniszter utasításba adta a kórházaknak az ágyak 60 százalékának kiürítését, már eleve az 58 százalékuk üres volt, tehát csak 2 százaléknyit kellett kiüríteniük az intézményeknek.

Szél Bernadett júliusban indított pert a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) ellen, miután az intézmény megtagadta a kórházi ágyak napi foglaltsági adataira (ebből az adatból derül(ne) ki, hogy pontosan hány beteget küldtek haza a kórházakból az ágyfelszabadítás során) vonatkozó közadatigénylésének megválaszolását.

A bírósági kereset már hatott a NEAK-ra: nem várta meg a per végét, hanem október elején elküldte a képviselőnőnek az általa kért adatokat. Azokból az derült ki, hogy a hivatalosan mantrázott 2 százaléknál jóval több ágyat ürítettek ki, és a krónikus osztályokról küldték haza a legtöbb beteget.

Több kórházban felére-harmadára csökkent a betegek száma márciusról áprilisra

Szél Bernadett júliusban pert indított a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) ellen a kórházak március-áprilisi foglaltsági adataiért, hogy megtudja, milyen ütemben zajlott a koronavírus-járvány miatti ágyfelszabadítás. A képviselő most megkapta az adatokat, amikből kiderül, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kommunikált 2 százalékos ágyfelszabadításnál jóval nagyobb mértékben csökkent a betegek száma több intézményben.

Akkor grafikonokra tettük a Szél által a NEAK-tól kapott adatbázist, ami három kategóriában (országos, megyei és intézményi) szinten tartalmazta az ágyszámokat. Összesen 19 195 főt küldtek haza, közülük 7 938-an voltak aktívan, 11 257-en krónikusan betegek. Megyei szinten az ágyak számát tekintve a budapesti kórházakban volt a legnagyobb csökkentés: egy hónap alatt 1 717 aktív és 3 054 krónikus beteget küldtek haza (összesen 4 771 főt). Intézményi szinten a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórházból küldték haza a legtöbb aktív (404) és krónikus (731) beteget is, összesen 1 135 főt.

Adatvizualizáció: négy kórházban is teljes kiürítést végeztek márciusról áprilisra

Szél Bernadett a múlt héten nyilvánosságra hozta a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK) megszerzett, a koronavírus első hulláma alatti ágyfelszabadításra vonatkozó adatbázist. A képviselőnő a NEAK ellen júliusban indított pert, de az intézmény végül az eljárás vége előtt kiadta neki a kért dokumentumokat.

Erdélyi Katalin

Címlapkép: Kásler Miklós EMMI-miniszter (fotó: EMMI)