223 fát kellett kivágni a Csillagvölgyi úton épülő luxusapartmanokért a XII. kerületben

A Csillagvölgyi úton található erdős telek korábban az önkormányzaté volt, jelenleg Nagy Elek ingatlanmágnás tulajdonában áll, aki luxuslakásokat húz fel a területen. Az építtető Csillag-Home Kft. eljuttatta hozzánk a jogerős építési engedélyt, két fakivágási határozatot, valamint a látványterveket is. A 223 kivágott fából 125 volt engedélyköteles, az építtetőnek 124 facsemetét kell ültetnie a telken, és 35 millió forint fapótlási díjat kell megfizetnie az önkormányzatnak.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Nemrég számoltunk be arról, hogy Magyarország 21. leggazdagabb emberének, Nagy Eleknek a cége letarolta az erdő egy részét, és elbontotta a hegy oldalát Budapest 12. kerületében, hogy luxuslakásoknak csináljon helyet. A Csillagvölgyi úton található telek korábban az önkormányzaté volt, akik azt továbbra sem árulták el, hogy mennyiért adtak túl rajta.

Az ingatlanmágnás cége elbontotta a hegyoldalt a XII. kerületben, hogy luxuslakásokat építsen

Magyarország 21. leggazdagabb emberének, Nagy Eleknek a cége letarolta az erdő egy részét, és elbontotta a hegy oldalát Budapest 12. kerületében, hogy luxuslakásoknak csináljon helyet. A telek korábban az önkormányzaté volt, de azt még nem árulták el, hogy mennyiért adtak túl rajta.

A Csillagvölgyi úton álló erdős telek Lke-3 kategóriába esik, (ami kertvárosias sziluettérzékeny, hegyvidéki lakóterületet takar), tehát jogilag nem erdő. Arra a kérdésre, hogy miért nem védettek ezek az erdős részek, az lehet a válasz, hogy a középkorban a XII. kerület nagy részén szőlőtermesztés zajlott, illetve szántók voltak. A szőlőtermesztés aztán a filoxéra-járvány miatt megszűnt, és a telkeket sok helyen benőtte az erdő, azonban nem minősítették vissza őket erdővé, így maradtak beépíthető területek. Az utóbbi időben gombamódra szaporodtak az építkezések a Hegyvidéken: nem ez az egyetlen erdős telek arrafelé, ami menthető lett volna a beépítéstől.

Az elbontott hegyoldal. (Fotó: Átlátszó/Zsilák Szilvia)

Kovács Gergely, a budapesti XII. kerület (Hegyvidék) önkormányzati képviselője, a Kétfarkú Kutyapárt társelnöke korábban azért bírálta az önkormányzatot, mert szerinte a kerület útját állhatta volna a fairtásoknak, ha nem adja el sorra a tulajdonában lévő telkeket.

Az építkezés befejezése után gondoskodnak a táj rendezéséről

A cikk megjelenése előtt az önkormányzatnál és az építtetőnél is érdeklődtünk, hogy hány százalék lesz a telken a zöldterület aránya és a beépítettség mértéke, azonban választ akkor nem kaptunk. Cikkünk megjelenése után megkeresett minket Dr. Balázs Péter, a Csillag-Home Kft. ügyvédje, aki arról tájékoztatott bennünket, hogy a levelünket sajnos nem vették időben észre.

A cég az átláthatóság érdekében rendelkezésünkre bocsátotta a kért dokumentumokat, amiket az önkormányzat azóta sem juttatott el hozzánk: a jogerős építési engedélyt, két fakivágási határozatot, valamint a látványterveket is. A cég közölte, hogy az összefüggő növényzet a hatósági engedélyeknek megfelelően kiirtásra került, de az építtető a jogszabályoknak megfelelően eljárva gondoskodik az építkezés befejezésekor a legalább 70 százalékos zöldfelületi mutató eléréséről, valamint a fapótlási kötelezettségéről.

A telek felülről. (Forrás: Google Térkép)

„Az építkezés helyszíne sosem volt erdő, mindig is kivett beépítetlen építési telek volt. Kétségkívül összefüggő fás, cserjés növényzet borította a telket, ami annak eredménye volt, hogy az ingatlan korábbi tulajdonosai az elmúlt 15 évben nem kívánták kivágni a 10 centiméternél kisebb átmérőjű fákat, amit bírság nélkül megtehettek volna, illetve, mivel nem használták az ingatlant, a cserjétől is csak az építkezés előtt tisztították meg a telket. (…) Mivel a terület amúgy is meredek volt, ezért az alapozási munkák miatt jóval több földmennyiséget kellett megmozgatni, mint általában egy sík terepen szokás. Most valóban nem néz ki „szépen” a terület, de ez egy építkezés természetes velejárója és nem ez lesz a végleges állapot” – közölte a Csillag-Home Kft. ügyvédje.

A cég szerint az építkezés befejezése után nem lesz ilyen csúnya a terület, ahová az alapozási munkálatok után tájba illeszkedő házakat terveznek felhúzni. A kft.-től látványterveket is kaptunk, amik megmutatják, hogy mit álmodott az építész a hegyoldalba.

A lakások látványterve. (Forrás: Csillag-Home Kft.)

73,7 százalékra csökkent a zöldfelület

Az övezetben a zöldfelület legkisebb mértéke 70 százalék, a beépítettség legnagyobb mértéke pedig 10 százalék (amennyiben az épület magassága legfeljebb 5 méter, a beépítettség legnagyobb mértéke 15 százalék lehet).

Az építési engedély szerint a beépítettség mértéke 15 százalék lesz, a zöldfelület mértéke 73,7 százalék, az építménymagasság pedig 5 méter alatt lesz.

Az építkezés látványterve madártávlatból. (Forrás: Csillag-Home Kft.)

35 millió forint fapótlási díjat kell fizetniük

A Hegyvidéki Önkormányzat jegyzője két fakivágási határozatot is hozott: összesen 223 fát kellett kivágni az építkezés miatt, amiből 125 fa volt engedélyköteles. Pótlásként az építtetőnek 124 facsemetét kell ültetnie a telken, továbbá 35 millió forint fapótlási díjat kell megfizetnie az önkormányzatnak.

Az első határozatban 91 darab fa kivágására adott engedélyt a jegyző, további 66 darab fa kivágásához nem volt szükség engedélyre. Összesen tehát 157 fát vágtak ki az első határozat szerint.

Az engedélyre azért nem volt szükség 66 fa esetében, mert

• 9 fa kiszáradt,
• 39 fa az egyméteres magasságban nem érte el a 10 centiméter törzsátmérőt,
• 18 darab gyümölcsfa pedig nem pótlásköteles.

A fák a tervezett építkezés és járulékos munkái területén álltak, kivágásuk építési okból volt indokolt a határozat szerint.

A kivágott fák pótlása során összesen 2085 centiméter törzsátmérőnek megfelelő fapótlást kell teljesíteni. A telken belül 60 darab 6 centiméteres törzsátmérőjű (összesen 360 cm törzsátmérőnek megfelelő) továbbnevelt, lombhullató facsemetét kell elültetni.

A fatelepítésen kívül a dokumentum szerint 30 millió forint fapótlási díjat kell befizetnie a cégnek, amely megfelel 1725 centiméter össztörzsátmérőjű (345 darab 5 centiméter törzsátmérőjű) facsemete árának és ültetési költségének, amit az önkormányzat számlájára kell átutalniuk.

11 fát nem engedett kivágni a jegyző

A második fakivágási határozat értelmében 34 fa kivágására kaptak engedélyt, 11 fa kivágását nem engedélyezte a hatóság, 32 fa kivágásához pedig nem volt szükség engedélyre. Összesen tehát 66 fát kellett kivágni a második határozat szerint.

690 centiméter törzsátmérőnek megfelelő fapótlásra kötelezték a céget, a telken belül 64 darab 6 centiméteres (összesen 384 centiméter) törzsátmérőjű facsemetét kell ültetni. Ezenkívül 5,3 millió forint fapótlási díjat kell fizetniük, ami megfelel 61 darab öt centiméter törzsátmérőjű facsemete árának.

34 darab fa a tervezett építkezés közelében, az alapozási munkákhoz közeli sávban, a daruk, anyagtárolás, munkaszervezés útjában állt. 11 darab fával kapcsolatban az önkormányzat megállapította, hogy ha alternatív megoldásokat választanak a munkavégzésre, akkor ezek a fák megmenthetőek.

Az építkezés határideje sok tényezőtől függ, leginkább a járványhelyzet esetleges ismétlődésétől, de a cég becslése szerint a kivitelezés két évig fog tartani.

Zsilák Szilvia

Címlapkép: Az építkezés látványterve a Csillagvölgyi úton. (fotó: Átlátszó/Zsilák Szilvia)

Ha már egyszer itt vagy… Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!