Jogszerűtlen trükk váltja a tranzitzónákat, folytatódhat a kötelezettségszegési eljárás

Nem menedékkérelmet, csak szándéknyilatkozatot lehetne benyújtani az új (egyelőre ideiglenes) menekültügyi eljárás szerint, ami az Átlátszónak nyilatkozó szakértők szerint továbbra is nemzetközi jogot sért. Hosszútávon ez csapdahelyzetet eredményezhet, hiszen a kötelezettségszegési eljárás vége súlyos uniós bírság is lehet, ami miatt valószínű, hogy a magyar kormány pár év múlva mégis enged „Brüsszelnek” menekültügyben.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Először a Magyar Közlönyben (ott még csak a veszélyhelyzet idejére vonatkozó rendelkezésként), majd az Országgyűlés elé kerülő salátatörvényben jelent meg, milyen lehet a tranzitzónák utáni magyarországi menekültügyi rendszer. A változás előzménye, hogy miután az Európai Unió luxemburgi bírósága jogellenesnek ítélte a menedékkérők fogva tartását a déli határon, a magyar kormány elrendelte a zónák bezárását, és az ott lévő mintegy 300 menedékkérőt részben vagy teljesen nyitott befogadó állomásokra szállították. A döntés után a miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely azt mondta, a jövőben az országhatáron kívül, a magyar külképviseleteken lehet majd beadni menedékkérelmet.

Beigazolódott a Helsinki Bizottság jóslata

Nem sokkal a tranzitzónák bezárása után Zádori Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa az Átlátszónak arról beszélt, hogy attól tart, az új rendszerben valójában nem menedékkérelmet lehet majd beadni a külképviseleteken, hanem ún. humanitárius vízumot. Ezt a hatóság indoklás nélkül elutasíthatja, és szemben a menedékkérelmekkel, bírósági jogorvoslatra sem lenne lehetőség.

A tranzitzónák bezárása után is bizonytalan a menedékkérők helyzete Magyarországon

A tranzitzónák bezárása után az addig ott fogva tartott közel 300 ember sokkal jobb körülmények közé került, viszont a beígért külképviseleti menekültügyi eljárások nemzetközi jogokat sérthetnek szakértők szerint.

Úgy tűnik, ez a jóslat beigazolódott: egy múlt kedden Semjén Zsolt nevében benyújtott salátatörvényben szereplő módosítás szerint a külképviseleteken nem menedékkérelmet, hanem „menedékjogi kérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozatot” kell benyújtani. Ezt a kérelmet a menekültügyi hatóság 60 nap alatt vizsgálja meg, és dönt egy speciális utazási okmány kiállításáról, és a menedékkérő ennek birtokában nyújthatja be valójában a kérelmét Magyarország területén. Azt, aki beutazási engedély nélkül érkezik, „a határátlépés helye szerinti szomszédos országban található magyar nagykövetségre irányítják.”

A törvényjavaslat szerint a menedékjogi kérelem benyújtásának csak akkor nem feltétele a szándéknyilatkozat benyújtása, ha az illető már Magyarországon oltamazott, családtagját oltalmazottként ismerték el, vagy valamilyen okból (kivéve az illegális határátlépést) őrizet alatt áll. A törvényből nem derül ki, mi a teendője annak, akinek már jogszerűen, vízummal tartózkodik az országban, de szeretne menedékkérelmet beadni – a törvényszöveg alapján elképzelhető, hogy előbb nekik is előbb el ki kéne menni a határon, hogy menekültjogot kérhessenek egy követségen. A szöveg szerint ez az eljárásrend átmenetei, csak az idei év végéig lenne érvényben. Azt viszont egyelőre nem tudni, utána ismét egy új eljárást vezetnének be, vagy csak meghosszabbítanák ezt az ideiglenes szabályt.

Nem válogatás nélküli befogadást írnak elő

Demeter Áron jogász, az Amnesty International munkatársa szerint ez a megoldás továbbra sem felel meg az Európai Unió luxemburgi bírósága által hozott döntésnek. Értelmezése szerint a szándéknyilatkozat elbírálása és az utazási dokumentum kiadása nem része papíron a menekültügyi eljárásnak, ezért valószínűleg ha ezen az „előszűrésen” valaki nem megy át, nem lesz jogorvoslati lehetőség, ez pedig ellentmond a nemzetközi egyezményeknek.

„Egy emberi jog gyakorlását nem lehet egy előfeltételhez kötik” – mondta az Áltátszónak. „Abban, hogy egy ország milyen feltételekkel ismer el  valakit menekültnek, a nemzetközi egyezmények adnak mozgásteret. Nem írja elő semmilyen jogszabály, hogy válogatás nélkül mindenkinek nemzetközi védelmet kell adni. Azt viszont igen, hogy be lehessen adni az ország területén menedékkérelmet, hogy a kérelmet az ország törvényei alapján el kell bírálni, és lehetőséget kell adni azoknak a befogadására, akiket valóban üldöznek” – mondta.

Demeter Áron szerint nem lenne meglepetés, ha ismét kötelezettségszegési eljárás indulna, ha a gyakorlatot ebben a formában bevezetik, hiszen az ellentétes az uniós joggal.

Hozzátette: emberiességi szempontból természetesen a tranzitzónák bezárása hatalmas előrelépés, hiszen bármi jobb annál, mint hogy a menedékkérőknek 1-2 éveket kellett várakozni börtönszerű körülmények között. De az új rendszer célja szintén a menedékkérelmek ellehetetlenítése, csak most kevésbé kegyetlen eszközzel. „A tranzitzónák idején a menekültügyi hatóság csaknem minden menedékkérelmet elutasított. A menedékkérők csak abban reménykedhettek, hogy a döntést vitatják a bíróságon, ami majd felülírja azt. A törvényszöveg alapján lehet, hogy a jogorvoslat lehetősége megszűnik.”

Jogilag értelmezhetetlen részletek

Nagy Boldizsár nemzetközi jogász, a CEU docense az Átlátszónak azt mondta, nagyon sok a kérdőjel az új szabályozás kapcsán, az eddig nyilvánosságra került jogszabály-szövegek számos fontos kérdésre nem adnak választ. „Nem derül ki a törvényjavaslatból, hogyan adhat be menedékkérelmet az, aki érvényes vízummal vagy tartózkodási engedéllyel tartózkodik Magyarországon, például itt tanuló diák vagy munkavállaló. Nem tudni, milyen eljárás vonatkozik arra, aki repülővel érkezik, vagy azokra, akiket a dublini rendelet alapján visszaküldenek Magyarországra.  A javasolt informális visszairányítás abban az esetben, ha a személy irregulárisan érkezik sérti az átadásra vagy visszadásra vonatkozó két- és többoldalú egyezményeket valamint a „Dublini” rendeletet. A törvényszöveg szerint a határon menedéket kérőket a rendőrség a szomszédos országban található magyar nagykövetségre irányítja, ez viszont jogilag értelmezhetetlen” – mondta.

A szakértő szerint ugyanakkor a cél valójában a kormány célja épp a jogbizonytalanság fenntartása lehet. „Önmagában egy progresszív intézkedés is lehetne, hogy a külképviseleteken is el lehetne indítani a menekültügyi eljárást. Ha jogszerűen elbírálnák a követségen benyújtott kérelmeket, az az embercsempészetet is visszaszoríthatná. A cél viszont valószínűleg nem ez, hanem hogy részletszabályok híján egy hivatal által meghatározott gyakorlatot alakítsanak ki, ami továbbra is jogszerűtlen. Viszont amíg ítélet születik az újabb kötelezettségszegési eljárásban, addig a gyakorlat érvényben marad, és továbbra sem folytatnak le menekültügyi eljárásokat.”

Nagy Boldizsár szerint az egyértelmű, hogy az új gyakorlat ellentmond az Európai Uniós irányelveknek, amelyek előírják, hogy a tagországoknak el kell bírálniuk a az ország területén vagy a határukon beadott menedékkérelmeket, amire az új szabályozás alapján nem lenne lehetőség. „Ezt az elvet egyébként már korábban is megsértették a magyar hatóságok azzal, hogy az irregulárisan belépőket automatikusan visszaküldték Szerbiába, emiatt folyamatban is van még egy kötelezettségszegési eljárás  a luxemburgi bíróságon” – mondta.

Bírság helyett a menedékkérők jöhetnek

Demeter Áron arra hívta fel a figyelmet, hogy a tranzitzónákkal kapcsolatos ítéletben az Európai Bíróság szintén a jogszabályok betartására, a menedékkérelmek törvényes elbírálására szólította fel a magyar kormányt. Ha az új szabályozással ezeket továbbra sem teljesítik, nem zárul le az előző eljárás sem. „Ha a luxembourgi bíróság ítéletét figyelmen kívül hagyja egy tagállam, az valóban súlyos szankciókhoz vezethet. A bíróság akár több milliós eurós bírságot is kiszabhat, ha az ország nem változtat a jogsértő szabályain és gyakorlatán.”

Nagy Boldizsár szerint, bár az EU szabályai alapján lehetséges, hogy a kötelezettségszegés kimondása után, egy újabb bírósági eljárás eredményeként Magyarországot súlyos gazdasági szankciókkal büntessék, ez valószínűleg nem fog bekövetkezni. „Az EU történetében nagyon kevés példa volt arra, hogy kötelezettségszegési ejárás miatt tényleg megbírságoljanak egy tagállamot. Valószínűbb, hogy a magyar kormány inkább beadja a derekát, és teljesíti az uniós jogszabályok minimális követelményeit menekültügyben, de az eljárás hossza miatt erre csak évek múltán kényszerülne.”

Ha a kormány valóban teljesítené az uniós előírásokat, az azt jelentené, hogy engednie kellene abból az álláspontból, hogy lényegében minden menedékkérőt illegális migránsnak tart, akiket nem szabad az ország területére engedni. Nagy Boldizsár szerint „egy ilyen döntést várhatóan úgy kommunikálnak majd, hogy akik most megkapják a lehetőséget a belépésre, azok a valódi menekültek, akiket önként befogadunk, míg mindenki más illegális migráns. Ugyanúgy, ahogy az idegenellenes narratíva szintén háttérbe szorult például akkor, amikor az utóbbi néhány évben befogadott több ezer vendégmunkásról esett szó.”

Zubor Zalán

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!