Úgy tűnik, végre megvalósul Gazdagréten a tanuszoda, amit elsősorban a közeli általános iskolák diákjai használhatnak majd. Csak a harmadik próbálkozásra sikerült eljutni egy érvényes közbeszerzés lezárásáig, amit a Laterex Építő Zrt. nyert meg nettó 870 millió forintért. A Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program keretében országszerte húztak fel egy kaptafára tanuszodákat, amiket kezdetben még 300 millió forintból valósítottak meg.
Adj 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka!
Orbán Viktor 2013 végén, pár hónappal a 2014-es választás előtt harangozta be, hogy minden járásban lesz tanuszoda. Simicskó István akkori honvédelmi miniszter és Balog Zoltán akkori emberierőforrás-miniszter azt is megígérte, hogy mindegyik felépül majd 2015-re.
Az uszodák a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program keretében valósulnak meg. A programról azt lehet tudni, hogy a tanuszodák nagyon lassan készülnek el, és a többségük sokkal drágábban, mint amennyiért a munkát vállalták a kivitelezők. A kezdeti tervben 11 légsátorral fedett uszodáról volt szó, azonban 2015-ben a beruházási költségeket nettó 150 millióról 300 millióra emelték, mivel az eredeti elképzeléseknél magasabb színvonalú uszodákat akartak megvalósítani.
Eddig több mint egymilliárd forintba került három tanuszoda, de egyikben sem lehet fürdeni
Már két éve fürdőző gyerekektől kellene hangosnak lennie a sásdi, az enyingi és a balassagyarmati tanuszodának. Ehelyett kettőben csak a gaz nő szép csendben, a harmadik pedig hónapok óta átadásra vár.
A program első ütemében résztvevő települések száma 25 volt, és a legtöbb tanuszodának a 2017-es tanévre kellett volna elkészülnie, de akkoriban a 444 kigyűjtötte, hogy október közepére csupán három uszoda készült el, az eredeti 300 milliós árak pedig idővel 400 millióra drágultak. A tanuszodák egyébként egy kaptafára épülnek, mindegyikben egy 25×15 méteres úszómedence és egy 10×6 méteres tanmedence található.
Legutóbb a pannonhalmi uszoda került a hírekbe, aminek a költségét a közbeszerzésen 700 millió forintra lőtték be, de az is kevésnek bizonyult: Mészáros Lőrinc cége nettó 851 millió forintos ajánlattal nyerte el a kivitelezést. Vajszlón pedig elég komoly akadályba ütköztek az uszodaépítés során, hiszen 2017-ben az ormánsági településen még nem volt kiépített szennyvízcsatorna.
A Nemzeti Sportközpontok oldalán lehet követni ennek a 25 uszodának a sorsát: az adatbázis jelenlegi állása szerint eddig 20 uszoda készült el, 2 áll kivitelezés alatt, 2 közbeszerzési szakaszban van, 1 pedig előkészítés alatt. Miközben az első kör még el sem készült, a kormány 2017 nyarán újabb 26 tanuszoda felépítését jelentette be.
Így áll a tanuszodák építése (Forrás: mnsk.hu)
A gazdagréti uszodában már öt éve kellene lubickolniuk a gyereknek. 2014-ben azt monda Simicskó István, akkori honvédelmi miniszter, hogy „huszonnégy éve nagyon-nagyon sokan ígérték, hogy itt Gazdagréten tanuszoda lesz egyszer, most ezt mi megvalósítjuk”, és remélte, hogy egy éven belül az uszoda elkészül. Az alapkőletételre az óvodásokat is kivezényelték, és az óvoda a jövő gyerekeinek még egy levelet is írt, amit az Újbuda újság társaságában egy időkapszulában helyeztek el. Az uszoda azonban nem készült el 2015-re, de még 2020-ra sem.
Simicskó István, az Emberi Erõforrások Minisztériuma sportért és ifjúságért felelõs államtitkára, Hoffmann Tamás, Újbuda polgármestere, Szederkényi Károly gazdagréti plébános és Bagdy Gábor pénzügyekért felelõs fõpolgármester-helyettes (b-j) a gazdagréti tanuszoda ünnepélyes alapkõletételén a XI. kerületi Gazdagréti út és Angyalka utca sarkán 2014. április 3-án. (MTI Fotó: Soós Lajos)
Hat év alatt egy alapkőnél többre nem futotta, amit azóta egyébként hiába keresnek a gaz alatt a riporterek. Tavaly a 444 kapott fotót az egyik olvasójuktól a telek állapotáról, aztán az RTL Klub is kiment a helyszínre, de már nem találták meg az alapkövet, amit 2014-ben Simicskó Istvánék leraktak.
Gazdagréten végül a harmadik próbálkozásra sikerült eljutni egy érvényes közbeszerzés lezárásáig, amit nemrég a Laterex Építő Zrt. nyert el nettó 870 millió forintért.
Ezért az összegért a cég vállalja a fedett uszoda felhúzását, a kapcsolódó uszodatechnológiai, környezetrendezési, külső közműépítési munkákkal, továbbá a nem jogerős használatbavételi engedély megszerzésével együtt. A tanuszodában szokás szerint két medence is lesz, egy kisebb tanmedence (10×6 méteres, 0,8 méter mélységű), és egy 25×15 méteres, 1,9 méter mélységű medence, melyeknek összes vízfelülete 435 négyzetméter lesz. A szerződést március 16-án írták alá, az eredményt március 23-án tették közzé a közbeszerzési értesítőben. A teljesítés határideje 480 nap, tehát kevesebb mint másfél év (16 hónap) alatt kell felhúznia a Laterexnek az uszodát a Szent Angyalok-templom szomszédságában.
A Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK) által kiírt nyílt közbeszerzésre négy ajánlat érkezett, amiből kettőt érvénytelenítettek. A végén a Laterex Építő Zrt. és a WHB Kft. maradt talpon, akik közül az ár-érték arányban a legjobb ajánlatot választották ki.
2017-ben a helyi újság arról írt, hogy elgördült az utolsó akadály is a tanuszoda elől, ami abból eredt, hogy a Fővárosi Önkormányzat 1992-ben 99 évre használatba adta a területet a Budapest-Gazdagréti Szent Angyalok-plébániának, közösségi hasznosítás céljából. A Laterex Építő Zrt.-vel 2020-ban kötött szerződés szerint azonban az ingatlan állami tulajdonba vétele még mindig folyamatban van, és a BMSK fogja tulajdonba venni. Az üzemeltetés költsége egyébként nem fogja az önkormányzatot terhelni.
2018 júniusában két ajánlat érkezett be a Penta Industry Kft-től és a Laterex Építő Zrt-től, azonban a közbeszerzési eljárás eredménytelenül zárult, mivel az eljárásban kizárólag érvénytelen ajánlatot nyújtottak be. A közbeszerzési értesítőben az nem látszik, hogy a cégek akkor mennyiért vállalták volna el a munkát.
2019 júliusában eredménytelenül zárult a második közbeszerzés is, mert nem érkezett be legalább két ajánlat, egyedül a Laterex Építő Zrt. jelentkezett a munkára.
Most, harmadjára, végre sikerült nekik megnyerni a munkát.
A Laterex Építő Zrt. kivitelezte a gyáli tanuszodát is, az ünnepélyes átadásra, az eredeti dátumhoz képest tíz hónap csúszással, 2017. november 22-én került sor. Az építkezésnél többletköltségek is felmerültek, így a létesítmény 296 millió forint helyett 46 millió forinttal drágábban, 342 millió forintért épült fel.
A Laterex Építő Zrt. a gyáli tanuszodát 342 millióból húzta fel 2017-ben, 2020-ban viszont már Gazdagréten két és félszeres áron, 870 millió forintból építkezik.
A Laterex nettó 13,7 milliárd forintos árbevételről és 339 millió forintos adózott eredményről számolt be 2018-ban a pénzügyi adatai között. A cég nem egyszer dolgozott együtt a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV-vel: 2,3 milliárd forintért építették fel a Veresegyházi Katolikus Gimnáziumot, és közösen húzták fel a városban a Szentlélek templomot is, amelynek költségei elérték a bruttó 2,1 milliárd forintot.
Zsilák Szilvia
A cégadatokat az Opten szolgáltatta. Címlapkép: a gazdagréti tanuszoda látványterve (fotó: mnsk.hu)
Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!
Angol nyelvű oldalon gyűjti az International Press Institute újságírószervezet, hogy világszerte milyen támadások érik a sajtószabadságot a koronavírus-járványra hivatkozva. A...
A Reporters Without Borders a kibercenzúra-ellenes világnapra időzítve húszas listát adott kit azokról a kormányzati vagy üzleti jellegű szervezetekről, amelyek...
A Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt.-nél az elmúlt öt évben 50-80 millió forintos értékben sérültek meg 1100 literes zöld műanyag konténerek....
A március 14-i Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatok a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból és a központi maradványalapból csoportosítottak át különböző összegeket....
