Állatvédelmi órát tartott állatorvostan-hallgatóknak a soványelefántos cirkusz igazgatója

Mengyi Voldemort Roland korrupcióellenes workshopot, M. Richárd közlekedésbiztonsági műhelyfoglalkozást tart egyetemi hallgatóknak – abszurdan hangzik? Az, ami megtörtént, nem kevésbé: a Magyar Nemzeti Cirkusz, tudják, amelyik a soványelefántos képekkel sokkolt nemrég, állatvédelmi előadást tartott az Állatorvos-tudományi Egyetemen.

Vörös posztó az állatokat kizsákmányoló szerepeltető cirkuszok világa a legtöbb állatvédő szemében. Nem szükséges a zoológus végzettség megérteni, miért. Megfelelő életkörülmény ketrecekben, kordonok között létezni nagymacskáknak, elefántnak, zsiráfnak? Aki látott már hangyánál nagyobb állatot, arra is sejti a választ: rá lehet-e venni pusztán szép szóval és cirógatással egy akár öttonnás élőlényt arra, hogy olyasmit csináljon, amit természetes közegében sosem tenne. Míg számos egyéb, az állatokkal kegyetlen tevékenység esetében (például húsfeldolgozás, vadászat, tudományos kísérletek) lehet találni, ha nem is kikezdhetetlen, de legalább vitaképes indokot, a cirkusz = öncél.

Éppen ezért egyre több ország dönt az állatos produkciók tiltása vagy legalábbis szigorítása mellett. Az EU 20 országában tilos például vadállatokat felléptetni, Olaszország pedig még a háziasított állatot szerepeltetését is megtiltotta nemrég.

Magyarországon ezzel szemben az Állatorvos-tudományi Egyetemen tartott állatvédelmi előadást csütörtökön ifjabb Richter József, a Magyar Nemzeti Cirkusz frontembere. A bejelentkező poszt szerint az igazgató „beszélt a cirkuszban történő állattartásról és a különleges egzotikus állatokat fotókkal és videókkal is bemutatta. Szóba került az is, hogy manapság sokan kételkednek abban, hogy a cirkuszok megfelelő körülmények között tartják az állatokat. Az igazgató itt is elmondta, hogy különbséget kell tenni cirkusz és cirkusz között, hiszen lehet magas színvonalon, sok belefektetett energiával jól is művelni az állattartást”.

Ez az a cirkusz, amiről 2017 őszén írtuk, hogy állatvédők feljelentették, mert annyira sovány volt az elefántjuk. Utóbbit nem csak a fél médiát bejárt, sokkoló mno-s képgalériával, de saját képeinkkel is alátámasztottuk, az Állatmentő Liga feljelentését azonban utóbb a rendőrség elutasította.

Egyebek mellett az kérdeztük most az Állatorvos-tudományi Egyetem oktatási rektor-helyettesétől, hogy Richterék „állatvédelmi” órája azt jelenti-e, hogy az egyetem hivatalosan is letette voksát az állatos cirkuszi produkciók mellett.

Dr. Fodor Kinga docens, az állatvédelem tantárgy felelőse válaszolt:

„Az Állatorvostudományi Egyetem immár több mint 230 éve elkötelezett az állatorvosok minőségi oktatása mellett. Az 5 és fél éves osztatlan képzés részét képezi az Állatvédelem tantárgy, melyet magyar, angol és német nyelven oktatunk. Az egyetem célja, hogy egy-egy témát az adott tantárgy keretében a lehető legalaposabban, annak minden vetületét körbejárva oktassa a hallgatói számára.

Az Állatvédelem előadásain külsős vendégek meghívása bevett gyakorlat nálunk, állatkertek, gyepmesteri telepek, menhelyek képviselőivel, állatvédelmi aktivistákkal, állatkísérleteket végző kutatókkal, állatvédelmi bírósági ügyek igazságügyi szakértőivel, valamint állatvédelmi ügyekben eljáró hatósági szakemberekkel is találkozhattak már hallgatóink. Az idén a tantárgy egyik meghívott vendége ifj. Richter József, a Magyar Nemzeti Cirkusz igazgatója volt.

Szeretnénk hangsúlyozni, az egyetem nem állást foglal, hanem oktat, egy-egy téma minden oldalának bemutatásával. Az Állatorvostudományi Egyetemen állatorvosképzés zajlik, így különösen fontosnak tartjuk, hogy hallgatóink már az egyetemi éveik alatt a lehető legtöbb állattartási móddal megismerkedjenek annak érdekében, hogy a későbbiekben az állatok érdekében végzett betegségmegelőző és gyógyító munkájukat a lehető legmagasabb színvonalon végezhessék.

Az Állatorvostudományi Egyetem tehát nem foglal állást sem a cirkuszokkal kapcsolatos, sem egyéb vitás kérdésben.”

 

Találni egyébként állatvédőt is (Szilágyi István/Fehérkereszt), aki szerint „teljesen jogos az a társadalmi igény, hogy ne legyenek állatok a cirkuszban”, bármit jelentsen is a „társadalmi igény” ebben az esetben. Tornóczky Anita (Állatvédőrség) ezzel szemben a Magyar Nemzetben még 2017-ben nyilatkozta, hogy „Magyarországon egy állandó és 52 vándorcirkusz van bejelentve, de nincs egy hatóság sem, amely tisztában lenne azzal, hány vadállat él a hazai cirkuszokban”.

Rádi Antónia

Fotó: a Magyar Nemzeti Cirkusz elefántja Veresegyházon 2017 őszén, a szerző felvétele