Pusztulnak a vadlovak a Hortobágyon, a nemzeti park hallgat

Fotó: HNP
Fotó: HNP

 

Ismeretlen okból pusztulnak a Hortobágyra tudományos kísérletként betelepített úgynevezett przewalski-vadlovak – értesült az Átlátszó. A Hortobágyi Nemzeti Park hallgat, névtelen forrásokból lehet csak becsülni a kár nagyságát, és összeszedni a lehetséges okokat. Ezek között szerepel az is, hogy hiba volt rászervezni a fokozottan védett állatok élőhelyére a szarvasmarhákat.

 

 

Nagy a gond – nagyjából ezt lehet leszűrni abból a nem kevés háttérbeszélgetésből, amit az elmúlt napokban folytattunk vadlóügyben. De a részletek homályosak, a Hortobágyi Nemzeti Park pedig kicsit sem siet, hogy eloszlassa a homályt: sem újságírói kérdésünkre, sem közérdekű adatigénylésünkre nem érkezett egyelőre válasz. A vadló-webkamerák sem működtek cikkünk írásakor. Hadházy Ákos LMP-s politikus írásbeli kérdéssel fordult Fazekas Sándor leköszönő földművelési miniszterhez a részleteket tudakolva, neki talán válaszolnak majd.

Amikor parádézni kellett, a nemzeti park megtalált szinte minden szóba jöhető médiát, hogy népszerűsítse a vadlóprojektet. Innen tudni például, hogy a Przewalski-vadló fajta megmentésére indult nemzetközi akció keretében 1997-ben érkezett a Hortobágyra 29 egyed, amelyek szakértők felügyelete alatt, de természetes körülmények között élhettek, szaporodhattak.

Pentezugnak hívják a területet, ahol a vadlovak élnek. Pentezug a nemzeti park látogatóktól elzárt, úgynevezett A-zónájához tartozik. A szikes, füves pusztán nem végezhető emberi, mezőgazdasági tevékenység. Ebben a rezervátumban él 3 ezer hektáron az immár 300-350 egyedre szaporodott vadlóállomány.

A legfrissebb, márciusban a Haon.hu-n megjelent riport szerint 340-en vannak a vadlovak. A cikk megjelenésekor ugyanakkor már lehetett aggódni. Egyik forrásunk szerint a tél óta „összeomlásszerű állományfogyatkozás” tapasztalható a przewalskiak között. Akár az állomány 15 százaléka is odaveszhetett.

Milyen ló a przewalski ló?

Röviden: kicsi és vad. Sokáig az volt az elmélet, hogy a mongol vadlóként is emlegetett fajta a világ utolsó vad lófajtája, amely a XX. században gyakorlatilag kihalt, csak állatkertekben maradt meg pár példány mutatóban. Egy idén közzétett tanulmány szerint azonban a przewalski lovak is már háziasított egyedek visszavadult leszármazottai, mint például az amerikai musztángok. A jelenleg ismert háziasított ló és a przewalskiak között van 2 kromoszóma eltérés, mindazonáltal közeli rokonok, keresztezhetőek, utódaik termékenyek.

A mongol vadlovat először Nyikolaj Przsevalszkij orosz hadvezér írta le, aki egy expedíción pillantotta meg a tömzsi, zömök, rövid lábú állatokat. A przewalski ló marmagassága inkább a pónikéhoz és a kislovakéhoz hasonlatos, átlagosan 135 centiméter. Színe a fakó különféle árnyalata, sörénye jellegzetesen felfelé mered, nem simul oldalra, mint a házi lovaké. Lábai gyakran halványan csíkozottak (zebracsíkok), hátán középen, hosszanti sötétebb szőrcsík látható (hátszíj), egyes egyedeknél a vállnál keresztcsík is megfigyelhető, mint a szamaraknál. Háremnek is nevezett, domináns ménből, néhány kancából és csikóikból álló ménesben élnek.

Az utolsó szabadon élő példányt a hatvanas évek végén észlelték: a fajta megmentésére 1977-ben kezdődött szaporítóprogram az érintett állatkertek bevonásával, a cél az volt, hogy az állatokat visszatelepítsék az eredeti élőhelyeikre. A projektnek köszönhetően a przewalski-ló már nem kihalt, „csak” különösen veszélyeztetett állatfaj.

A pentezugi társbérlő, az őstulok

Nem tudni pontosan, mennyi ló hullott el, illetve mennyi csikó született halva az elmúlt 3-4 hónapban. Neve elhallgatását kérő forrásunk szerint a rezervátumot jelenleg elhullott állatok tetemei tarkítják. Azonban nem mehettünk be ezt ellenőrizni, mert a terület lezárt, védett, a webkamerák pedig, ahogy írtuk, nem működnek. Kérdéseinkkel együtt forgatási kérelmet is adtunk be, de erre sem kaptunk választ. Az egyedszámokat kifejezetten kértük a nemzeti parktól, ezt is várjuk még.

A przewalski lovak nem magukban élnek Pentezugon. Egy úgynevezett rekonstrukció alatt álló állatfaj, az őstulok egyedei is a területen találhatóak, mintegy 500-an, egy részül az állatparkban.

Az őstulok nem létező állatfaj, 1627-ben teljesen kihalt. A fellelhető ábrázolások és leírások szerint lenyűgöző, fekete színű, orrtövénél fehér, hatalmas jószág volt, a bikák akár az egytonnás súlyt is elérhették. A XX. század 20-as évei óta folynak kísérletek a visszaállítására, méghozzá úgy, hogy háziasított marhafajták egyedeit szelektálják az őstulokra hasonlító küllemi jegyek és természetbeli adottságok (pl. a ridegtartás tűrése) alapján. A projekt egyik helyszíne úgyszintén a Pentezug.

Marhának lenni, bizonyos szempontból rosszabb, mint lónak, legalábbis Pentezugban. A tudományos kísérletezés farvízén ugyanis klasszikus (hús)marhatenyésztésként is felfogható tevékenység is folyik. Mondván, szelektálják a bikaborjúkat, évente számosan úgymond kiszelektálódnak.

„Nagydarab marhának sok a húsa” – ezt a nemzeti parktól és az őstulok-projekttől is független, de az állattenyésztéshez magas szinten értő forrásunk kommentje érdeklődésünkre: vajon szerinte mi értelme van mesterségesen újra előállítani egy több száz éve nem létező állatot. Egyéb magyarázat nem jutott az eszébe.

Az új-őstulok ugyanis sosem lesz „őstulok”, hiszen az kihalt a génállományával együtt, valamilyen marhafajta lesz – ha elismerik fajtának -, ami, ha ügyesek voltak a tenyésztők,eléggé hasonlít majd az őstulokra. Hasonló módszerrel rekonstruálták a tudósok és a tenyésztők például az ír farkaskutyát.

Forrásaink szerint a pentezugi rezervátumban ma már annyi marha él, hogy  gyakorlatilag tarra legelik a rendelkezésükre álló területet. Jelentős táplálék-konkurenciát jelentenek a harmadakkora testtömegű vadlovaknak. Többek szerint ennyi a történet lényege: a marhák elettek a lovak elől minden hozzáférhetőt.

Most pedig eljött a perc, hogy az őstulok átvette az uralmat Pentezugban. A vadlovak legyengültek, pedig ráetetni, mellétáplálni elvileg nem tilos, próbálkoznak is a szénáztatással a Hortobágyon, de a csökönyös vadlovak ragaszkodnának a legeléshez.

Szintén neve elhallgatását kérő, de a nemzeti park irányításával nem ellenséges bennfentes forrásunk tompít a magyarázaton. Minden állatfaj esetében megfigyelhető az összeomlásszerű fogyatkozás, van, aminek örülünk (például rágcsálók), van, amit sajnálunk (lovak), az okok azonban nem mindig kideríthetőek. A marhák és a lovak évszázadok óta jól megvannak egy területen, szerinte tévút az őstulkok (avagy a marhalobbi) okolása. Ő inkább arra voksol, hogy a hosszan elhúzódó tél, a márciusi kemény fagyok, s az azt követő többhetes árvíz ritkíthatta meg az állományt.

Ami különösen szomorú lenne, tekintve, hogy a fajta éppen a szélsőséges állóképességéről ismert, arról például, hogy jól bírja az akár mínusz negyven fokos mongol telet is.

A nemzeti park hallgat

A nemzeti park makacs hallgatása ugyanakkor nem hat megnyugtatóan. Miközben tudomásunk szerint az Átlátszó érdeklődése kavart némi vihart az igazgatóságon, állítólag a cikkünket megelőző közlemény kiadásán is sürgölődnek.

Azt valamennyi forrásunk állítja, hogy egyelőre nem tudják a pusztulás tényleges okát, jelenleg mintákat gyűjtenek, analizálnak. Az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége információink szerint szintén tud a krízisről, de velünk ők sem voltak bőbeszédűbbek. Kommunikációs irodájuk válaszolt ugyan érdeklődésünkre, de inkább csak türelmet kértek, hogy majd később fognak érdemben reagálni.

Az őstulok-projekt mégis kulcskérdés. A vadlovakra – hivatalos válasz hiányában: tudomásunk szerint – nem kap külön forrást a nemzeti park, marhatartás címén azonban jár az állami agrártámogatás. 2017-ben például összesen több mint 250 millió forint esett be a nemzeti park igazgatóságához, illetve a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft.-hez különféle szarvasmarhás címeken (ami nyilván nem kizárólag az őstulkoknak köszönhető, de azoknak is).

A nemzeti park 2013-ban nyert ezen felül 250 millió forint uniós forrást kifejezetten az őstulok törzsállomány téli szálláshelyének fejlesztésére, s ugyanekkor másik 250 milliót a vadlovak és őstulkok tartási körülményeinek fejlesztésére.

A Hortobágyon egyebekben is erős a marhalobbi. A nemzeti park területén is gazdálkodik például az ország egyik legjelentősebb szarvasmarhatartója, Kun Péter, aki forrásaink szerint egyformán remek viszonyt ápol Olajos Péter nemzeti parki igazgató-helyettessel, illetve Fazekas Sándor ügyvezető földművelési miniszterrel. Kun rokona, Kun Csaba, szentendrei fideszes képviselő tagja a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nkft. felügyelőbizottságának is.

Hortobágyon jártas forrásunk a NER és a természet ádáz viszonyát is felemlegeti, amit nehéz cáfolni, még ha csak a nagyvárosi fakivágásokat vesszük is figyelembe. „A nemzeti parkok addig értékesek, amíg pályáztatható földjeik vagy értékesíthető húsállataik vannak” – kesereg, miközben állítja, az ősló éppen olyan nemzeti totemje lehetne a magyarságnak, mint például a turulként is emlegetett kerecsensólyom.

Rádi Antónia

Kapcsolódó cikkeink

Fazekas tanácsadójának családja és a kunok taroltak a hortobágyi földbérlet-pályázatokon

Kiderítjük, ki és mennyit keresett a tragédiába torkolló hortobágyi lőszermentesítésen

Parlagon hagyták birtokaikat az új bérlők a Hortobágyi Nemzeti Park területén

Gazdaságaik felszámolására készülnek a legelők nélkül maradt, kisemmizett gazdák a Hortobágyon

 

tetszett_a_cikk3

 

  • Pál Hajas

    Duma !

    A Pentezugban 1 000-1 200 db.-ól álló gulya és kb. ugyan ennyi ló legélészett az 50-60-as években .
    Mind jóllakott !
    Meglehet tekinteni az adatokat a Déri múzeumban !
    Kedves átlátszó !
    Faggassák csak Fazekast meg Kunt !
    Tudják Ők nagyon jól , hogy miért pusztulnak a lovak !
    Az ott lévő világörökségi épület is úgy úszta meg , hogy 2 évig jártam velük a bíróságot !
    Engem sem engedtek be 2013-ban .
    Én viszont “berepültem”!
    Igaz , mikor a filmet feltöltöttem a yutubra , elvittek a rendőrök , mint a táviratot ! 🙂
    Tessék bemenni !

    • Berkes Laca

      Uram, megtalálom még ezt a filmet a Tubon ? Ha igen,mondja már meg a címét ???

      • Pál Hajas

        “” Hortobágy 1936″ ”
        Nincs fenn a yutubon .
        Tiltva van .
        CD – én meg lehet vásárolni .

        • Berkes Laca

          Sajnálom !

      • Pál Hajas

        Bocsánat !
        Az a film amiről írtam , csak nálam van meg .
        Sajnos azóta Édesanyám elment az égi legelőkre .
        Ő mesél a filmen az összedűlőben lévő kunyhónál .
        Majd egyszer megint feltöltöm .
        Persze , ha észreveszik megint elvisznek .

  • Dunka Bela

    Dunka Béla: Már nem először mondom, hogy semmi értelme nincs az őstulok rekonstruálásának, sohasem lesz belőle őstulok. Egy Heck nevezetű úr már korábban megkísérelte, de neki sem sikerült,
    munkája után heck marhának is nevezik. Egyébként az őstulok ősi világában télen-nyáron a szabad ég alatt élt, ezért teljesen felesleges volt – uniós pénzből – téli szállást építeni számára.

    A Prezewalski vadlóról 1997-ben, – amikor a pentezúgi pusztába való befogadásáról szó esett – elmondtam, hogy Hortobágy puszta ezen legértékesebb részébe nem szabad betelepíteni, a válasz az volt nem sokáig lesz itt csak amíg a visszavadítás megtörténik, utána elszállításra kerül Mongóliába, ahol vérfrissítést fog szolgálni az ott élő vadlovak között. A kirgizek ezt megtudva azonnal tiltakoztak, hogy meglévő háziállataiknak sincs elég legelőjük, ide egy darabot se hozzanak. ezért nem is került néhány darabnál több Mongóliába, így maradt Hortobágyon. Ekkor, már nyugdíjasként dolgoztam a Nemzeti Parknál,ezért véleményem már megkerülhető volt.
    Amikor egy populáció annyira túlszaporodik hogy a terület eltartó képessége ezt nem teszi lehetővé, akkor fellépnek a természetes szabályozó erők /elhullás, halva születés, stb./ és beszabályozzák az állomány számát. Jelen esetben mi lehet a megoldás? Az EMBER elvégzi a természet helyett és megkezdi az állomány csökkentését. Egyik lehetőség, hogy kilövi egy részét a lovaknak és állati eledelként értékesíti.
    Ezt a kölni és prágai állatkert vezetőinek is tudni kell – akik annak idején ezt a programot javasolták aHNP vezetőinek – és javaslatukkal mielőbb segítséget nyújtani.

    • aser

      most folyik a dinoszauruszok újra alkotása.Mert találtak egy életképes gént.

  • rdos

    A rideg tartásnak (az állatok télen – nyáron a szabadban vannak) ez az egyik “sajnálatos” velejárója. Zimankósabb tél megtizedeli az állományt. Vagy megfelezi. A lényeg, a maradék a legjobb 9o%, vagy legjobb 5o% lesz. Kicsit durvának tűnik, de a lényeg az hogy az állományban csak az arra rátermettek maradhatnak.

    Nyilván istállós állattartásnál ez hatalmas pazarlás lenne, de a rideg fajtájú lovacska megmentésének ez az egyetlen útja, bármennyire is durvának tűnik . Röviden, szerintem lehet hogy nincs itt semmi látnivaló (ettől persze még kiderülhet bármi is, de hogy egy ridegen tartott állományban néha nagy a veszteség, ez biza szokványos).

    • aser

      Ez a lófajta -40 fokot is kibír!
      Vagyis nyilván a marhák által terjesztett kórokozók fertőzték megőket.