közösségi közlekedés

Gondok a Volvo-buszok kilométerórájával? X-aktákba illő adatokra bukkant olvasónk

Remek játék az ügyfélkapu gépjármű-nyilvántartása. Lelkes autóbuszrajongó olvasónk is így gondolta: random beütögetett pár BKV-s Volvo-busz rendszámot. Maga is megdöbbent, amikor egyik évről a másikra csökkenő futott kilométereket, illetve egyéb X-aktába illő adatokra bukkant.

Adj 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka!

„Csak kíváncsi voltam, hogy az anno újonnan vett Volvo buszok, amik ma 15 evesek, mennyit mentek eddig. És azt láttam, két véletlenszerűen kiválasztottnál, hogy mondjuk 2015-ben futott 500 ezret (ez reális, mert 11 eves volt, és évente kb 50.000-et mennek ezek a BKV-buszok), majd a következő évben már csak 300.000. Majd 2 év múlva még mindig csak 4000 mondjuk.”

Zoltán utóbb még két véletlenszerűen kiválasztott BKV-s Volvót nézett meg rendszám alapján – az eredmény meglepő: a 4-ből 4 esetben tűnt „visszadátumozottnak” a kilométeróra.

Vegyük ezt a példát (FJX-215):

A képernyőfotón is látszik, hogy 2016-ig évről évre emelkedő a futott kilométerek száma (a szám az összes megtett kilométert mutatja minden évben, vagyis az adott év tényleges teljesítménye az, amennyi az előző évihez hozzáadódik). Majd 2017-ben hirtelen jóval kevesebb lesz, 18-ra pedig még annál is kevesebb.

A használtautó-kereskedelmi rémtörténetek az óraberhelésről a közösségi közlekedésben értelmetlenek lennének, hiszen a Volvókat a BKV nem eladásra szánja. Ráadásul a járművekbe épített tachográf (teljesítmény-rögzítő berendezés) ezt – nagyjából – lehetetlenné is teszi.

Ha azonban az ördög ügyvédjének a szerepébe bújunk, lehetnek még ötleteink, miért jó a kevesebb futott kilométer – csak fantáziálva: az elagott jószágokat előbb-utóbb nyugdíjazni kellene, de jobb később, mint hamarabb.

Válaszában a BKV óracserével magyarázta a történteket:

„Valóban cserélve volt a kérdéses járműben a kilométer óra. Sajnos ennél a típusnál gyakrabban van erre szükség, mint a személyautóknál, mert érzékenyebb a berendezés. Ennél a járműnél látszik, hogy egy javított órára lett cserélve, majd egy újra.”

Hogy miért volt szükség két cserére is, azt nem részletezték. Azt sem, hogy mi a különleges típushiba, ami 12 éven át nem jön elő, utána azonban könyörtelenül lecsap.

És nem csak az FJX-215-re, hanem több járműre is. Olvasónk ugyanis, mint említettünk, találomra szemelt ki négy buszt, és mind a néggyel ez a helyzet. Ráadásul kettő esetében egy csere nem is bizonyult elegendőnek.

Az FJX-215 óráját, ezt ugye a BKV is elismerte, hogy kétszer cserélték, először egy használt, javított órára, majd egy újra. Ezt egyébként jó, hogy megemlítették, mármint hogy először egy másik használtra cserélték a használtórát, az éves 300 ezer kilométeres futás is a lehetetlenség tartományába veszne különben. Pihenőnap nélkül is napi több mint 800 kilométer Budapest (esetleg az agglomeráció) utcáin, jóindulattal 20 km/órás sebességnél? Negyven órás nap esetén esetleg…

Márpedig ilyesminek kellett történnie nem csak az FJX-215-tel, hanem még az FJX-197-tel is – legalábbis ez látszik az ügyfélkapus lekérdezésen.

Természetesen elfogadjuk a BKV magyarázatát a gyengélkedő órákról. De ha már bejelentkeztünk hozzá, megvártuk egy független szakember véleményét is. Az illető magas szinten ért a buszos közlekedéshez, ebben az üzletágban tölt be vezető pozíciót. De ő sem hallott erről a típushibáról, sőt, ismeretei alapján alaposan kételkedik ennek az esélyében.

Olvasónknak sincs ötlete, kontrollként mindenesetre belekukkantott az egyik BKV-s Mercedes busz (MMM-135) adataiba is, ott egyenletesen növekvő, azaz „normális” futásteljesítményre bukkant, vagyis a kilométeróra-ragály egyelőre csak a Volvókat érinti a jelek szerint.

Rádi Antónia

Fotó: BusWorld blog/aron_son

Megosztás