Vádat emeltek a milliárdos csalással vádolt szociális szövetkezet egyik volt főnöke ellen
A magányos elkövető elméletét preferálja a vádhatóság az Első Magyar Környezettudatos Országos Szociális Szövetkezet ügyében. Sem az adónyomozók, sem az...
Kovács Gyula nyugállományú katonatiszt többször fejtette már ki meglátásait az Átlátszón a magyar honvédelem és honvédség helyzetéről. Ezúttal az önkéntes tartalékos haderő növelésére, és a Magyar Honvédség Parancsnoksága létrehozására irányuló kormányzati elképzelésekről lesz szó.
Társadalmi célú hirdetés
Olyan bombasztikus hírek jönnek a honvédség háza tájáról nap, mint nap, hogy az ember csak kapkodja a fejét. Például hogy a miniszter 8 ezer fővel kívánja növelni a haderő aktív komponensének létszámát.
Pár nap múlva az is kiderül, hogy a területvédelmi tartalékosok létszámát is radikálisan növelnék, ráadásul új kényszert találtak ki az „önkéntesek” toborzására. Mit is? Elbocsátanak a közszférából 10 ezres nagyságrendben közszolgákat, akiknek mégis keresnek állami állást, ha tartalékos szolgálatot vállalnak.
A papírpénzeinken ott áll, hogy a pénzhamisítást a törvény bünteti. Szerintem a tartalékos-hamisítást is törvénnyel kellene büntetni. Akiket ugyanis az utóbbi híradásokban tartalékos eskükön látunk, egyértelműen nem katonák, nem tartalékosok.
A harmadik hír a legsokkolóbb. Magyar Honvédség (MH) Parancsnoksága címen új vezető szervet hoznak létre Székesfehérváron a Balaton utcai Honvéd Vezérkar és a székesfehérvári Összhaderőnemi Parancsnokság összevonásával. Magyarul, újra szétválasztják a Honvédelmi Minisztériumot és a Magyar Honvédséget.
Aminek van már egy nagyon hosszú, és nem túl békés története.
A viszály magvait Kárpáti Ferenc volt honvédelmi miniszter hintette el, amikor 1989. december 1-jével szétválasztotta az addig egységes honvédelmi minisztériumot és vezérkart. 135 fős lett a minisztérium és 1 161 fős a MH Parancsnokság, amely magába foglalta a vezérkart is.
A visszaintegrálásról már az Antall-kormány ciklusa végén, 1994. január 17-én megszületett a kormányhatározat. A választási bukta után a Horn-kormány honvédelmi minisztere, Keleti György ugyan először nem integrált, de 1997-re belátta, hogy csak a baj van a szétválasztással. Ám hiába készítették elő az újabb javaslatot, az 1998-as választások eredményeként megalakult az első Orbán-kormány.
Orbánék már a választás előtt programba foglalták az integrációt. Nem kapkodtak, és végül 2001. június 12-én a parlament a MIÉP ellenzése mellett elfogadta a határozatot a Honvédelmi Minisztérium (HM) és a Vezérkar (VK) integrálásáról. Ennek egyik legfontosabb eleme volt – a további rivalizálást elkerülendő –, hogy a vezérkari főnök és a közigazgatási államtitkár egyenrangú feleknek számítanak.
A látszólagos béke közben folytatódott a víz alatti harc. Wachsler Tamás közigazgatási államtitkár és Végh Ferenc vezérkari főnök párharcából aztán az államtitkár kerül ki győztesen, a vezérkari főnök pedig lemondott. Utódjának, Fodor Lajosnak se volt könnyebb, mert őt meg a kisgazdák támadták. A 2002-es kormányváltás után, amikor Juhász Ferenc lett a honvédelmi miniszter, Szenes Zoltán vezérkari főnököt is utolérte a sorsa, kénytelen volt lemondani.
Juhász, majd utódja, Szekeres Imre úgy oldották meg a problémát, hogy mindent duplikáltak a minisztériumban, ami által a vezérkart folyamatosan eljelentéktelenítették. 2010-ben Benkő Tibor két csoportfőnökséggel vette át a vezérkart. Ő lassan visszalopta a NATO-standardnak megfelelő csoportfőnökségeket (J1 – személyügy, J2 – felderítés, hírszerzés, J3 – hadművelet, J4 – logisztika, J5 – tervezés, J6 – híradó, informatika, J7 – kiképzés, doktrina, J8 – pénzügy, J9 – CIMIC), ám 2015-ben a J2-t mégiscsak elvették tőle.
Most az ötlet, hogy Kárpáti elvtárs pimpós borát új palackba töltjük, alaposan meglepett engem. Ilyenkor mindig azt kérdezem, hogy mi volt (van) az a probléma, aminek a megoldása a dezintegráció, mi több a költözés. Szerintem a Honvédelmi Minisztériumnak és a vezérkarnak a kialakított függelmi viszonyoktól függetlenül pofon közelben kell lenniük.
Benkő Tibort irigylem, mert a Győri Program óta nem volt ennyi pénz a haderőre. Történelmi jelentősége lenne, ha élhetne ezzel a lehetőséggel, a haderő végre levethetné a Varsói Szerződés rongyait, és a szövetségen belül a szegény rokon és vonakodó szövetséges pozícióból végre partnerré avanzsálhatna. Benkő vagy az új államtitkár, Kádár Pál személye garancia lehetne a szakmaiság érvényesítésére, de sajnos a tapasztalat az, hogy a kezük meg van kötve, és kötelesek végrehajtani és kommunikálni azt, amit a miniszterelnök meghatároz számukra.
Benkő Tibornak, mint volt vezérkari főnöknek, lenne még egy-két nagy jelentőségű feladata a bársonyszék elfoglalása után.
Mondhatná, „én, mint volt vezérkari főnök 100 százalékban megbízom a vezérkarban, mint döntés előkészítő és végrehajtó szervben. Az általam helyreállított csoportfőnökségek átfogják a katonai élet minden területét. Miért is van nekünk szükségünk 747 fős HM-igazgatásra, plusz 782 fős egyéb HM-szervezetre? Csak nem azért, hogy a vezérkar minden funkcióját megkettőzzük? Mint vezérkari főnök eljutottam oda, hogy annak funkcióit a NATO J1-J8 rendszere szerint a J2 kivételével helyreállítottam. Arra nem volt hatalmam, hogy a HM duplikációit felszámoljam, most van.”
Ha Benkő Tibor ezt belátná, ezzel felszámolná azt a még Kárpáti által keltett viszályt, ami a HM és a VK közt eltérő intenzitással, de folyamatosan dúl. Für Lajos Kárpátitól 135 fővel vette át a HM-et. Benkő Tibornak ehhez a kályhához kellene visszatáncolnia. Hasonlóan kedvező pozícióban van a székesfehérvári Összhaderőnemi Parancsnokság (ÖHP) ügyében is.
Mint egykori ÖHP-parancsnok tisztában van azzal, hogy az ÖHP is a VK funkcióit duplikálja, közben a csapatoknak nincs egyértelmű parancsnoksága, és nem tisztázott, hogy az ÖHP az hadosztály, vagy inkább hadtest szintű parancsnokság. El kellene dönteni, hogy a NATO-elvek szerint a dandárok fölé hadosztályparancsnokság illik, Fehérvárt át kellene alakítani hadosztály-parancsnoksággá, Veszprémben pedig létre kellene hozni a légi, légvédelmi dandárparancsnokságot, és a két szervezet együttműködését a HM-be integrált Budapesti vezérkarnak kellene koordinálnia.
A napokban nyilvánosságra került elgondolás, hogy Kárpáti elvtárs nyomdokain újra létrehozom a Magyar Honvédség Parancsnokságot, s ebbe beleolvasztom a vezérkart és mindezt leköltöztettem Székesfehérvárra, értelmezhetetlen.
Ezeknek a szervezeteknek most nem a saját maguk élet-halál harcával, költözködésükkel kellene foglalkozniuk, hanem menedzselni kellene a „Zrínyi 2026” haderő-fejlesztési tervnek a csapatokra vonatkozó részét.
Kovács Gyula nyugállományú katona
Címlapfotó: MTI/Mohai Balázs
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatásA magányos elkövető elméletét preferálja a vádhatóság az Első Magyar Környezettudatos Országos Szociális Szövetkezet ügyében. Sem az adónyomozók, sem az...
Az elmúlt évben széles körben foglalkozott a média a paksi földtani problémákkal, például azzal, hogy az Országos Atomenergia Hivatal szakvéleménye...
Példátlan az elmúlt évtizedekben, hogy ügyvédek ezrével tiltakozzanak egy szabály alkalmazása miatt, most mégis ez történik. Nyilván korábban is lett...
A közbeszerzés meghívásos volt, a kiválasztott cég már korábban is dolgozott a honvédségnek. Az viszont nem derült ki, pontosan mikor...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!