Egyéb

Katonai képességek a nullán: haderő perspektíva nélkül

A magyar honvédség legnagyobb gondja a létszámhiány, ám ez nem zavarja a Honvédelmi Minisztériumot (HM). Amióta a sorkatonai rendszert felfüggesztették nem a profi haderő kiépítése irányában halad a honvédség, hanem azt lehet észlelni, hogy sorkatona hiányos a rendszer. Ezt a szerződésesekkel akarják megoldani.

A magyar honvédség országgyűlési határozatban kitűzött létszáma 29 700 fő, a 2016-os költségvetési törvény indoklásában viszont 25 533 ember szerepel. Valójában még ennél is kisebb a létszám, mert a csapatoknál 8 ezer ember hiányzik. Így marad 17 533 fő, ám ebből is 11 886 a központi szerveknél és háttérintézményeknél dogozók száma.

A kormány által 2014-re beígért 8 ezer tartalékos is csak 5 200, akik közül 2 ezren a HM Ei Zrt. alkalmazásában őrzik a laktanyákat, ezért nem küldhetők a határra. A maradék 3 200 főből 2 500 túlkoros, ők fel vannak mentve lövészárokból. Az egyetemekről, kisegítő iskolákból 700-an részesültek leventeképzésben.

Összességében ma egy 18 ezer-18 500 fős vízfej áll szembe a mintegy 7 ezer végrehajtóval. Így nem meglepő, hogy a határzár építésében 3 500 honvéd vett részt.

Beharangozták, hogy a következő években meg is duplázódhat a haderő költségvetése. Ez örömteli hír lenne, ha ez együtt járna a vezetők és vezetettek arányának helyreállításával. Továbbá, ha az állománykategóriáknál bevezetnék a 10 százalékos tiszti, a 30 százalékos altiszti, az 50 százalékos szerződéses és a 10 százalékos közalkalmazotti arányt, valamint azt, hogy a költségvetésben a személyügyi kiadásokra 30 százalékot, dologi kiadásokra 30 százalékot, a beruházásokra pedig 40 százalékot szánnának.

Ha ez nem így lesz, a tervezett forrásbővülésnek ismét a vízfej elemei lesznek a nyertesei, a végrehajtók meg tovább tengődnek a költségvetés morzsáin.

A tervek szerint hazánk a GDP 0,79 százalékáról a GDP 1,39 százalékára emeli a katonai kiadásokat, ám a NATO csúcson arról volt szó, hogy a tagállamok katonai kiadásai 2022-re elérik a GDP 2 százalékát, illetve, hogy annak legalább 20 százalékát fejlesztésekre fordítják. Az oroszok évek óta a katonai büdzsé több mint 50 százalékát fordítják beruházásokra.

Katonai képességek a nullán

A magyar torz struktúrájú haderő semmilyen katonai képességekkel nem rendelkezik. A sereget teljesen szubjektív ötletek alapján évek óta rendre pótcselekvésekkel – missziók, árvízvédelem, koronaőrség, települések ellátása arzénmentes vízzel, kerítésépítés, majd határvédelem, stb. – bízzák meg.

Ezeket úgy-ahogy megoldják, ami azt az illúziót alakítja ki, hogy van működőképes haderőnk. Azzal viszont évtizedek óta senki sem foglalkozik, hogy az alaprendeltetésre, az ország fegyveres védelmére, teljesen alkalmatlan.

A határzár építésével kapcsolatban Benkő Tibor vezérkari főnök azt mondta: a katonák kettős feladatot teljesítenek, egyrészt az ideiglenes biztonsági határzár kiépítésében vesznek részt, másrészt a rendőrség munkáját segítik.

Szerintem nem segítettek senkit. A híradó felvételek azt mutatták, hogy a katonák bámulták a rendőrökkel együtt a napi 6-8 ezer menekült zavartalan áramlását a horvát határról Hegyeshalom felé, mialatt a szerb határon vegzálták a menekülteket. Ez a MÁV Startnak meg a BKV-nak volt munka, mindenki másnak csak asszisztencia.

A szakemberek látták, hogy egy ilyen pitiáner, alapvetően civil kerítésépítőknek való feladat is elviszi a honvédséget a teljesítőképessége határáig.

A mai katonák, legyenek szerződésesek, vagy hivatásosok, nem arra szerződtek, hogy rabszolgaként dolgoztassák őket napi 12-16 órában 40 fokos rekkenő hőségben a semmi közepén, családjuktól hosszú időre elszakítva. Az is méltatlan, ahogy dolgoztak.

Egy interjúban az egyik résztvevő elmondta, miként bolyongtak szálláshelyről szálláshelyre, hogyan álltak anyaghiány miatt, vagy azért mert egy cölöpverőhöz 150 katonát vezényeltek. Néztem a horvát határ zárásának utolsó mozzanatát, amikor az oszlopra a katonák felhelyezték a fonatot. Nem volt egy terepjáró, amelyiknek platójáról elérhető lett volna az oszlop teteje, ezért az egyik katona sáros bakanccsal másik négy hátára állt, és így rögzítette drótfonatot.

A magyar katona leleményes, mondhatnánk és ez érdem.

A haderőnek a rendszerváltás óta nincs reális jövőképe, Hende Csaba az agóniához asszisztált a végórákban. A 2016-os költségvetés fejezeti indoklásában a HM részéről prioritásként határozták meg a 2013- 2022 közötti időszakra vonatkozó stratégiai tervében jóváhagyott fejlesztések ütemezett végrehajtását.

Hende Csaba még 2010. október 13-án kiadta a „Miniszteri irányelvek a védelmi tervezéshez” című okmányát, majd megjelent a 102/2010. számú HM utasítás a 2012-2021 közötti időszakra vonatkozó hosszú távú stratégiai tervének kidolgozásáról. 2012. november 12-én tartottak egy logisztikai konferenciát, amely a 10 éves haderő fejlesztési terv vonatkozásában vizsgálta a haderő képességfejlesztési irányait és lehetőségeit.

A konferencia előadói elmondták például azt, hogy az új haditechnikai eszközök beszerzésére szánt források 80 százalékát a 10 éves fejlesztési ciklus utolsó 3 évében kívánják felhasználni. Ezt ismerjük.

A rendszerváltás óta minden stratégiai fejlesztési terv erről szólt, abban a reményben, hogy a bizonyos utolsó években már más lesz kormányon, nyűglődjön ő az előző kormány által betervezett források előteremtésével. Az új kormány természetesen nem tudta ezt megtenni, így hatálytalanította az előző 10 éves tervet, készített egy újat, amelyben a beszerzéseket szintén az utolsó 3 évre tervezte.

A kormány meghallgatta és elfogadta Hende Csaba jelentését a 10 éves stratégiai fejlesztési terv fő irányairól. A Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióba a HM részéről bedolgozott két oldalas Védelempolitika című fejezet csekély változtatással megegyezik a 2020-as változattal.

A 2030-as verzióból ugyanakkor már kimaradtak olyan lényegtelen elemek, mint a haderő tűztámogató képességének növelése, az alakulatok megfelelő szintre történő feltöltése, a haderő megtartó képességének növelése.

Olyan kulcsfontosságú elemek kerültek be, mint például a víztisztító képesség és az árvízi beavatkozó képesség fejlesztése.

A fejlesztési terv egyes pontjai

2010 óta van 10 éves hosszú távú stratégiai terv, csak a miniszteren és a kidolgozókon kívül senki sem látta. Hende Csaba nem értett a tervezéshez, ezért a Juhászon, Szekeresen szocializálódott HM és vezérkar leporolta az elmúlt nyolc év vágyálmait, és fékezett habzással átalakította Hende vágyálmaivá. A terv eleve végrehajthatatlan. Nézzünk belőle néhány elemet.

Egyes katona műveleti képességének és túlélő képességének fejlesztése. A beharangozott AK modernizációs program el sem indult, az afganisztáni bevetésben részt vevő különleges műveleti csoport tagjai saját pénzükön vásárolták az AK-ra a korszerű éjjel-nappali irányzékot, de saját beszerzés volt a polár kabát, vagy a Woodland esővédő is.

Gyorsreagálású és légi szállító képesség megteremtése. Ne röhögtessenek! 3 helikopterrel? Három-négy éve halasztott helikopter beszerzési programmal? Üzemképes tank is csak 5-6 darab van.

Az alakulatok megfelelő szintre feltöltése a haderő megtartó képességének növelése. Ha lenne is pénz a békehiányok felszámolására, az egy több éves folyamat lenne, hiszen nincs kiképzési kapacitás 4-5 ezer vagy több szerződéses rövid idő alatt történő felkészítésére, az altisztek és tisztek képzése meg eleve egy többéves folyamat.

Létre kell hozni az Önkéntes Tartalékos Rendszert. Ez napjaink sikere, csak gratulálni tudok. Volt tiszthelyettes iskolai tanítványom, aki kemény munkával küzdötte ki magának a tiszti rendfokozatot, nyáron a honvédség rekreációs központjában szakaszvezetői tartalékos rendfokozatban fűnyírással, teniszpálya hengerléssel töltötte önkényes műveleti tartalékos szolgálatát.

A HADIK terven keresztül erősíteni kell a hazai honvédelmi feladatok anyagi technikai biztosítását, a magyar hadiipar fejlődésének lehetőségét. Abból a 10-12 milliárdból, ami évek óta évente jut fejlesztésekre? Ráadásul ebből a 12 milliárdból is csupán 3,5 milliárd a Rába megrendelése, a többi pénz külföldre megy URH rádióra, Mistral fejlesztésre, stb.

A béremelés nem javít a létszámhiányon

Elmondható, hogy a honvédség reménytelen helyzetét nem javítja a 2016-ra tervezett 48 milliárdos forrásbővülés. Ebből 31 milliárdot elvisz a 2015-ös 30 százalékos és az idei 5 százalékos béremelés.

Félő, hogy ez analóg lesz az első Orbán-kormány idején bevezetett béremeléssel. Akkor 2001-re 95 milliárd, 2002-re 90 milliárd személyi juttatást terveztek be a HM költségvetésében. 2002. január 1-jével a katonák fizetését megemelték 50 százalékkal, de nem módosították a 2002-es költségvetést a kormányváltásig.

Az új miniszternek, Juhász Ferencnek kellett összekukáznia azt a 23 milliárdot, amivel a Fidesz által megemelt illetményeket oda tudták adni a meglévő állománynak.

Arról tehát szó sem lehetett, hogy a több ezres létszámhiányt pótolják. A helyzet most, 2016-ban hasonló azzal az eltéréssel, hogy a hiány soha nem látott mértékű. Hende Csaba a 2014-es parlamenti bizottsági meghallgatáson 5 921 fős létszámhiányt vallott be, azonban az igazi nagyarányú kiáramlás ezt követően indult meg.

Évek óta nincs ÁSZ vizsgálat, ami feltárhatná, hogy mennyi is a valós adat, az ellenzék a parlamenti bizottságban meg böszme módon nem kérdez rá a haderő legégetőbb problémájára. A hiányok fenntartásában érdekelt a HM vezetése, mert ez tette lehetővé, hogy a tavalyi béremelést 17 milliárd helyett megoldják 11 milliárdból.

A béremelés nem fogja belátható időn belül csökkenteni a haderő működőképességét megkérdőjelező létszámhiányt.

A tervezett béremelés a 2016-os költségvetés belső szerkezetét tovább torzította. A bérköltség a 2015-ös 46,7 százalékról 49,5 százalékra emelkedett, a fejlesztésre szánt kiadások 4,2 százalékról 4,1 százalékra csökkentek.

A tárca ugyan 16,2 százalékos fejlesztési célú kiadásokat sorol fel, mert ide számolja a Gripen bérlettől a lakhatási támogatáson át a NATO beruházási programhoz hozzájárulás milliárdjait. Valójában a gépjármű beszerzés, az URH rádió beszerzés és Mistral korszerűsítés minősül valódi beszerzésnek, a többi dologi kiadás, vagy ágazati célelőirányzat.

A fejezeti indoklásban is olvasható: „az érvényes számviteli előírásoknak megfelelően a dologi kiadások közt szerepelteti a Gripen bérleti díj 27,5 milliárd összegű kiadási előirányzatát.”

A fejezeti indoklásban felsorolják, mire használják a többletforrásokat 2015-höz képest. Például a pápai bázis reptér fejlesztés 2016. évi üteme. A részletezésben ennek a pénznek nyomát nem lelhetjük, pedig állítólag a teljes program 20 milliárdot tesz ki.

Szerepel a felsorolásban az ISIS nevű terrorszervezet elleni fellépéshez való hozzájárulás költsége, a részletezésben szintén kimutathatatlan. Megjegyzendő, az erbili missziónak a legkomolyabb és a legnagyobb valószínűséggel végrehajtandó okmánya az evakuálási terv lesz.

A 10 éves hosszú távú stratégiai tervben meghatározott programok finanszírozására szerepel ugyan 5,3 milliárd, de nem tudható, hogy ebből mire költenek.

Az MH Egészségügyi Központ létszámában és költségvetésében egyaránt tovább gyarapszik a HM 2016-os költségvetése alapján. Varga Mihály és Hende Csaba a központ működésének gazdaságosságáról eltérő állásponton volt, így a központ TB-támogatása egy fillérrel sem nőtt.

A HM saját forrásból növelte a támogatást 2 milliárddal. 2010-hez képest a központ létszáma 2 823-ról 3 404 főre, a költségvetése 16,4 milliárdról 28 milliárdra nőtt. Egy összeomló haderőn belül ilyen szárnyalás azért komoly teljesítmény.

A katonák határon való részvételével, bevetésével kapcsolatban vita bontakozott ki az alaptörvény és más 2/3-os törvények módosításáról.

Nem nagyon értettem a hezitálást. Orbán Viktor azt mondta, a történelem ránk rúgta az ajtót. Igen, amit eddig missziós feladatként hajtott végre a haderő, azt kellett volna tenni országon belül is. A magyar haderőre vonatkoznak a NATO szabványok. A NATO-ban a béketámogató műveleteket a Stanag 2868 Land Forces Tactical Doctrine Atp 35(b) írja le a béke kikényszerítéstől a humanitárius műveletekig.

A politikusoknak el kellett volna dönteniük, hogy a skála mely fokozata az érvényes az adott helyzetre. Normális gondolkodás esetén a humanitárius segítségnyújtás fokozatot választották volna a haderő alkalmazását illetően. Ezután a vezérkar kidolgozta volna a Rules of Engagament (ROE) okmányt, vagyis a harcbavetési rendszabályokat és máris megszűnt volna minden bizonytalanság mondjuk, a fegyverhasználattal kapcsolatban.

Így működött ez a missziókban és hazai körülmények között sincs más megoldásra szükség, nem kellett volna alaptörvény, meg egyéb törvények módosításán molyolni.

Kapcsolódó cikk

Hétezer katonát sem tudunk kiállítani a határra – állítja egy honvédségi szakértő

Simicskó István örömmel vette miniszterré történt kinevezését, de én a helyében nem örülnék annyira. A haderő rendbetételéhez hiányzik mai áron számolva évi 100 milliárd, amit 25 éven át rendre a vízfej fenntartására költöttek haditechnikai fejlesztések helyett. Ez a 2 500 milliárd belátható időn belül előteremthetetlen. Ha nem kezd neki azonnal a haderő struktúrájának a rendbetételéhez, a következő években is a semmibe fognak elszállni a HM költségvetésének százmilliárdjai.

A miniszteri kinevezése előtti honvédelmi és rendészeti bizottsági meghallgatásán Vadai Ágnes kérdezte némi iróniával, hogy Simicskó István kerítésügyi miniszter lesz vagy hadügyminiszter. Ma még csak a kerítésügyiség látszik, a stratégiai elgondolások nyilvánosságra hozására eddig nem volt idő.

Kovács Gyula nyugállományú katona

Címlapfotó: Mohai Balázs / MTI

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.

Megosztás