A Célkeresztben (Who Targets Me) projektet 2017-ben indította Sam Jeffers és Louis Knight-Webb, hogy a brit választások során felhasznált Facebook-hirdetések céljait és átláthatóságát vizsgálja. Azóta több országban is foglalkoztak a választási kampányok monitorozásával és sikerült rávenniük a Facebookot és a Twittert is arra, hogy változtassanak a politikai hirdetések kezelésén a platformjaikon. Most te is segíthetsz felmérni, milyen mértékben használják a politikai kampányok a Facebook-hirdetéseket arra, hogy célzott üzeneteket jelenítsenek meg az idővonaladon!
Németországban több mint ezer önkéntes vett részt a kutatásban, amit a német Buzzfeed és a T-Online indított a Célkeresztben szoftverével. A szoftver egy böngésző bővítmény, amelynek célja, hogy azonosítsa az ún. „sötét hirdetéseket” és tájékoztassa a felhasználókat arról, hogy milyen mértékben célozzák őket ezek az üzenetek.
Frederike Kaltheuner, a Privacy International digitális jogokkal foglalkozó szervezet kutatója szerint a Facebook abból él meg, hogy összekapcsolja a hirdetőket a potenciális vevőkkel. A Facebook ezt a munkát korábban elképzelhetetlen pontossággal végzi el az alapján, hogy mit osztanak meg magukról az emberek a közösségi oldalon.
Ezek az adatok segítenek a hirdetőknek abban, hogy életkor, nem, vallási meggyőződés, érdeklődési kör, a követett oldalak, társadalmi és gazdasági helyzet és rengeteg más szempont alapján beállítsanak egy célközönséget a szponzorált tartalomhoz.
Mi az a „sötét hirdetés”?
Sötét hirdetésnek azokat a szponzorált bejegyzéseket hívják, amelyeket egy Facebook-oldal úgy tesz közzé, hogy azok magán az oldal idővonalán nem láthatók. A Facebook ezeket a posztokat „nem közzétett” bejegyzéseknek hívja.
A hirdetők az ilyen posztokhoz kapcsolnak egy részletesen leírt célközönséget és egy büdzsét, ami lehetővé teszi, hogy a közösségi oldal felhasználói lássák a bejegyzést, viszont az üzenet nem feltétlenül jelenik meg a szerző oldal vagy a csoport falán.
Az oknyomozó újságírással foglalkozó Bureau of Investigative Journalism arra hívja fel a figyelmet, hogy az ilyen kampányüzenetek eltérnek a hagyományos televíziós, szórólapos vagy plakátokon megjelenő hirdetésektől, mert a közvélemény nem tud felettük azonnal kritikát gyakorolni.
Ennek a hirdetési formának épp az a lényege, hogy az üzenetet az adott pillanatban csak a „célszemély” látja a saját Facebook-falán.
A sötét hirdetések legismertebb felhasználása a 2016-os amerikai elnökválasztás során volt tapasztalható. Akkor külföldi szereplők indították a kampányokat, hogy ne lehessen őket lekövetni.
A hirdetésnek ezt a formáját használta Donald Trump kampánycsapata is, hogy eltántorítsa kisebbségi csoportok tagjait a választáson való részvételtől.
Mark Zuckerberg a 2016-os események nyomán bejelentette, hogy a Facebook növelni fogja az átláthatóságot a politikai hirdetéseknél, több olyan javaslatot is megfogadva, amelyet a Célkeresztben csapata adott közre a közösségi médiafelületeken megjelenő politikai kampányok szabályozásáról.
Ezek közül talán a legfontosabb, hogy a Facebook lehetővé fogja tenni, hogy a felhasználók visszamenőleg lássanak minden hirdetést, amelyet egy oldal szponzorált, még akkor is, ha ők nem tartoztak a hirdetés célcsoportjába. Ez hatékonyan megszüntethetné az ún. „sötét hirdetési gyakorlatokat” a platformon.
Sam Jeffers, a Célkeresztben alapítója a tervezett változtatásról ezt mondta:
„Ez csak egy kis győzelem az átláthatóság számára. A Facebooknak még nyilatkoznia kell arról, hogyan fogja ezeket a változtatásokat bevezetni. A többi internetes óriáscég még nem követte a példát, a hatóságok pedig bőven le vannak maradva. Nekik gyorsan kellene lépniük, megfelelő irányelveket kiadniuk és olyan felügyeletet biztosítaniuk, ami megóvja a választásokat a kéretlen befolyásolástól. Még nagyon sok tennivalónk van mielőtt azt mondhatnánk, hogy a választásaink biztonságban vannak.”
A 2018-as év már nagyon izgalmasan indul: Olaszországban már lezajlottak a választások, és az idén hazánk mellett Brazília, Izrael, Írország és Svédország is szavazni készül. Az Egyesült Királyságban májusban lesznek a helyi, Amerikában pedig novemberben lesznek felsőházi választások.
A sötét hirdetési gyakorlatok teljes mértékben aláássák a demokratikus folyamatokat. A Célkeresztben csapata most az Átlátszóval közösen igyekszik növelni az átláthatóságot a magyarországi Facebook-hirdetési gyakorlatokról.
Csatlakozz te is a Célkeresztben önkéntes csapatához, és telepítsd a Célkeresztben böngésző-bővítményét erről a linkről.
Regisztrálj a bővítményre kattintva, és használd a Facebookot úgy ahogy szoktad a választási eredmények megjelenésééig, így segíthetsz adatot gyűjteni arról, milyen hirdetések jelennek meg a faladon.
Az adatokat anonim formában elemzi a Célkeresztben csapata, és az Átlátszón közzétesszük, melyik kampány használt sötét hirdetési módszereket az idei választásokon.
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
