Bepereljük a Miniszterelnökséget a Várgondnokságról készült átvilágítási jelentésért

 

A bíróságtól kérjük, kötelezze a Miniszterelnökséget a Várgondnokságról készült átvilágítási jelentés kiadására, mert jószántából nem tette. Az eddig kiszivárgott részletek alapján a vizsgálat azt állapította meg, hogy a közhivatal kreatívan bánt a közvagyonnal, vezetőjének, Zalaegerszeg korábbi fideszes polgármesterének és rokonainak is jutott a jóból.

 

Nemrég közöltük: a Budapesti Rendőr-főkapitányság is nyomoz a Miniszterelnökség tulajdonában álló két cég, a Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft.-nél, illetve a Budavári Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Nonprofit Kft.-nél végzett átvilágítás alapján Pataki Márton, az Együtt elnökségi tagja feljelentésére.

Annak ellenére, hogy a rendőrség szerint is megalapozott a két cégnél a hűtlen kezelés alapos gyanúja, továbbra is Gyutai Csaba (Fidesz) volt Zalaegerszegi polgármester vezeti máig mindkettőt. Ráadásul a Budavári NKft. a 40 milliárd forintos büdzséjű kastély- és várprogram fő koordinálója:

Nyomoznak a Várgondnokság ügyében, mégis Gyutai Csaba irányítja a kastélyprogramot

Az Index korábban már szemezgetett az átvilágításból, s egyebek mellett megszellőztette: Gyutai céges lakásba költözött a budai Várban, de legalább két és fél éven keresztül nem fizetett sem bérleti díjat, sem rezsit, ellenben céges (azaz állami) költségre újíttatta fel az ingatlant. Gyutai lánya és annak barátja kirívóan alacsony bérleti díjért, pályázat nélkül béreltek ingatlant szintén a Várban.

A Gyutai vezette Várgondnokság NKft. havi 5478 forintért adott bérbe egy 82 négyzetméteres Krisztina körúti ingatlant. A két miniszterelnökségi testvércégnél jellemző volt a kettős foglalkoztatás is, továbbá iratkezelési szabálytalanságokra, teljesítés nélküli, szóbeli szerződések alapján történő kifizetésekre bukkantak az átvilágítók.

A Miniszterelnökség hónapokon keresztül hitegette az újságírókat, hogy hamarosan, legkésőbb szeptemberre nyilvánossá teszi a PWC könyvvizsgáló által készített jelentést. Éppen ezért hihettük, nyitott kapukat döngetünk, amikor korábbi, fentebb linkelt cikkünk készítésekor közérdekű adatigénylésben kértük a teljes jelentést.

A kancellária azonban elutasította kérésünket. Arra hivatkozva, hogy a két cég működésének felülvizsgálatával időközben megbízta a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt, márpedig „a jelentések olyan adatokat tartalmazhatnak, amelyek a KEHI megállapításának függvényében a tulajdonosi jogok gyakorlójának további jövőbeli döntéseit alapozhatják meg”.

Vagyis sem konkrét adatot, sem konkrét folyamatban lévő eljárást nem jelölt meg a Miniszterelnökség, milyen majdani döntést vár a KEHI-től. Hipotetikus esetben fennálló absztrakt veszélyre hivatkozás pedig nem állja ki a szükségesség-arányosság próbáját egy olyan alapjog korlátozásával kapcsolatban, amely a szólásszabadsággal azonos védelmet élvez az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint.

Egyebek mellet ezzel érvelve indítunk pert a Miniszterelnökség ellen, kérve a törvényszéket, hogy kötelezze a kancelláriát az átvilágítási jelentés átadására.

Rádi Antónia