Ötszörös bérleti-díjemelés az állami tulajdonú palotában a Kodály köröndön

Ultimátumszerűen emelte az addigi négy-ötszörösére a Kodály körönd állami tulajdonú palotája bérleti díját a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. A lakók ingatlanmutyi előszelét érzik.

Jutányos áron lakni világörökségi, toszkán stílusú palotában? Nem hangzik rosszul akkor, amikor kutyaólakat és egérlyukakat is 100 ezer forint felett lehet bérelni Budapesten. A valóság mégsem ilyen rózsás. Az MNV-tulajdonú, az Andrássy út 88-90 szám alatti (Kodály körönd) ház lakói gyakorlatilag röghöz kötöttek, amennyiben a bérleti jogot nem értékesíthetik, csak cserével távozhatnak – a kacifántos szabályokról, illetve a ház egyéb gondjairól ezen a blogon lehet részleteket olvasni. Márpedig ha piaci árra emeli az MNV a bérleti díjat, aligha akad érdeklődő, aki még cserealapot is bedob az ügyletbe.

1880-ban, a körönd négy épülete közül elsőként készült el az Andrássy út 88-90-es szám, az úgynevezett MÁV Nyugdíjintézeti Bérház. Különlegessége, hogy a homlokzatot úgynevezett sgrafittók díszítik; e technika lényege, hogy először felfestik a különböző színű rétegeket, majd visszakaparják a minta szerint.

Az épület sgrafittói Székely Bertalan művei – büszkélkedhetnének a lakók, ha nem omladoznának ezek a munkák is, mint sok minden más az épületen. Az MNV ugyanis csak ímmel-ámmal tett eleget tulajdonosi kötelezettségeinek, ami a felújításokat illeti. Legalábbis így élik meg azok, akik a házban laknak.

A szembeni épület emlékezetes, 2014-es tűzesete után az Urbanista blognak írt levelet a 88-90-es szám egyik lakója. Így panaszkodott: „a ház borzalmas állapotára már sokféle fórumon felhívtuk az illetékesek figyelmét, de eddig süket fülekre találtunk. (…) Az épületben folyamatosak az áram- és vízkimaradások, a villany- és egyéb vezetékek, kapcsolószekrények a levegőben lógnak, a házban belül omlik a graffitikkel teli vakolat, sok helyen esik szét a lépcső”.

A magyar műemlékeket tavalyig kezelő Forster Gyula Központ fel is vette az épületet az úgynevezett „veszélytérképre”, a súlyos állapotú ingatlanok közé a következő évben.

„Körübelül nyocvan-száz” háztartás van jelenleg az épületben, valamennyi bérlemény. Ez az Átlátszónak nyilatkozó lakók mondása, a pontos adatot napokkal ezelőtt kérdeztük – más egyéb információkkal, például a díjemelés részleteivel együtt – az MNV-től, de egyelőre nem válaszoltak.

A lakók mindenesetre arról számoltak be, szeptemberben egyenlevelet kaptak a tulajdonostól, miszerint „a levél kézhezvételétől számított érvényű” bérleti díj emelkedést vezetnek be. Ennek mértéke tetemes, egyes lakások esetében ötszörös a szorzó.

Ezt a legtöbben, más-más indokokkal, például fokozatosságot hiányolva elutasították. A kifogásaikra nemrégiben érkezett válasz az volt, hogy az MNV csak a szociális szempontokat tud figyelembe venni. Ha ennek igazolása nem sikerül, a vagyonkezelő 30 napon belül bíróságon követelheti a magasabb összegű bérleti díjat – áll a levelükben. Amit néhány lakó ultimátumként értelmezett, s attól tartanak, a cél az, hogy mielőbb elhagyják az épületet.

Az MNV megbízottja egyébként az a Törös Ügyvédi Iroda, amelyik az MNV-vezér Szivek Norbert céges magánüzleteiben is ügyvédként jár el gyakorta. Például ez az iroda képviselte Sziveket a Csipak Péter elleni váltóperben is, amiről az Átlátszó számolt be.

Tudakoltuk az MNV-től, hogy van-e hosszabb távú tervük az ingatlannal, például gondolnak-e értékesítésre, ez ügyben is várjuk még a választ.

Kapcsolódó cikkeink

Habsburg-barát osztrák milliárdos cége szerezte meg a Divatcsarnok épületét

4 milliárdot költ székházára a Fekete György-féle Művészeti Akadémia

2,5 milliárd forintért árverezik az átverős Aranymúzeum villáját

A terézvárosi ingatlanpanamában odakozmált cég kártérítést kap és ismét megvásárolhatja az Andrássy úti palotát

Roskadozó világörökség – offshore cég fogságában az Andrássy úti palota

Rádi Antónia

Frissítés (2017. november 22.)

Cikkünk megjelenése után kitérő választ adott az MNV az ingatlanra vonatkozó terveikre. Kérdéssorunkra elküldött válaszukból az derül ki, a jelenleg üres lakásokat továbbra sem kívánják bérbe adni, s „az ingatlan tekintetében értékesítési eljárás nincs folyamatban”. Általánosságban pedig emlékeztetnek rá, hogy a jogszabályok szerint állami vagyont nyilvános pályázaton értékesíthetnek.

Az épületben egyébként 100 lakás hasznosított, 9 lakás és egy egyéb célú helyiség hasznosítatlan. A bérlemények átlagos nagysága 79 négyzetméter.

A bérletidíj-emelés szükségességéről a vagyonkezelő azt írta: felülvizsgálják az összes bérbe adott állami tulajdonú ingatlan szerződéseit, köztük az Andrássy út 88-90-ét is. A béremelés jogszabályokban leírt objektív feltételek szerint kalkulálják, a cél az állami vagyon hatékony működtetése, de figyelembe veszik a szociális szempontokat.