Egyéb

Elvesztette munkaügyi perét az egyetemi tanár, aki ellen rejtett kamerás megfigyeléssel kreáltak bizonyítékot

 

Megalapozatlannak találta a Kúria a Károli Gáspár Református Egyetem hét évvel ezelőtt rendkívüli felmondással elbocsátott professzorának, Hima Gabriellának felülvizsgálati kérelmét, mert álláspontja szerint a beadott iratban a jogszabályi helyekre vonatkozóan elmaradt a jogsértések pontos kifejtése. Hima Gabriellának, aki szerint törvénytelen megfigyeléssel és manipulált felvétellel kreáltak alibit az elküldéséhez, a döntéssel szemben nincs jogorvoslati lehetősége, de – mint az Átlátszónak jelezte – valószínűleg a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul.

Hima Gabriella egyetemi tanárt, a Károli Gáspár Református Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának a vezetőjét 2009 júniusában mentették fel a tisztségéből, 2010 őszén pedig a munkaviszonyát is megszüntették, mégpedig rendkívüli felmondással. Ennek legfőbb indokai azok voltak, hogy Hima Gabriella megsértette a felsőoktatási intézmény jó hírnevét, illetve, hogy miközben a munkáltatóját keresőképtelenségéről tájékoztatta, a lakásán magánórákat tartott.

Persze az éremnek van egy másik oldala is. Erről az Átlátszó munkatársa még a hvg.hu-n számolt be néhány éve. A jó hírnév megsértése abból indult ki, hogy Hima Gabriella egy doktori dolgozat megvédése miatt vitába keveredett az egyetem vezetésével.

Az érintett hallgató témavezetője ugyanis a professzor volt, és ő nem találta késznek a disszertációt, ám ennek ellenére – ráadásul Hima tudta nélkül – az illető megkapta a doktori fokozatot. Miután az oktató értesült a történtekről, a doktori védés felülvizsgálatát kérte. Ezt követően került sor Hima Gabriella vezetői megbízásának visszavonására.

A professzor 2010 márciusában csalás és okirat-hamisítás gyanúja miatt feljelentést tett, mert szerinte a doktori fokozat odaítélésére valótlan tartalmú magánokiratot használtak fel.

A 2010. szeptember 14-én történt rendkívüli felmondásban az asszonynak TB-csalást is felróttak. A felsőoktatási intézmény részéről ugyanis egy magáncég, a Wistmanwood Kft. jelentése alapján azt állították – és erről rejtett kamerás felvétel is készült –, hogy Hima Gabriella a lakásán magánórákat tartott, holott hivatalosan a betegsége miatt nem dolgozott.

A professzor szerint viszont a felvétel időpontja nem stimmel, mert akkor ő igazolható módon Bécsben tartózkodott.

Mindezek mellett Hima szerint munkaviszonyának felmondása azért is volt jogtalan, mert törvénytelenül figyelték meg. A Wistmanwood tevékenységi körei között ugyanis a magánnyomozás nem szerepelt. A kft. egyébként mára beolvadt korábbi tulajdonosába, a Safety Sector Vagyonvédelmi Kft.-be, amelynél már tevékenységi kör a magánnyomozási munka.

Az utóbbi céget azért is érdemes megemlíteni, mert abban  2013 őszéig tulajdonrésszel rendelkezett Földi László, az Információs Hivatal egykori műveleti igazgatója is. Földi László jelenleg a fakocka-konteó kiagyalójaként havi 700 ezer forintot keres főtanácsadóként Tarlós Istvánnál, a minap pedig arról értekezett az Echo Tévében, hogy a menekülteket segítő civileket „bírósági eljárás nélkül, szabadon likvidálható háborús bűnösöknek” tartja.

A Hima Gabriella által indított munkaügyi perben az elsőfokon eljáró Fővárosi Közigazgatási És Munkaügyi Bíróság a Károli Gáspár Református Egyetemnek adott igazat. A bíróság szerint a rektor jogszerűen járt el a professzor munkaviszonyának rendkívüli felmondással való megszüntetésekor. Ezzel együtt elrendelte azt, hogy a felsőoktatási intézmény fizesse ki Himának az elmaradt szabadságmegváltást és tiszteletdíjakat.

A professzor a bíróságon az egyetem által bizonyítékként felhasznált rejtett kamerás felvételt manipuláltnak nevezte. A bíróság emiatt felfüggesztette a tárgyalást, és feljelentést tett polgári ügyben elkövetett hamis tanúzás miatt. Az eljárást végül a Budapesti Nyomozó Ügyészség elutasította, mondván, hogy az ügyben hiányzik a bűncselekmény gyanúja.

A videófelvétellel kapcsolatban a felek között a felvétel készítésének időpontjáról volt vita. A szakértő véleménye ugyanis az volt, hogy csak akkor tudta volna megállapítani, hogy módosították-e a videó készítésének a dátumát, ha magát a felvevő eszközt is meg tudta volna vizsgálni, ám azt nem kapta meg.

A professzor szerint a wistmanwoodos „magándetektívek” akkor jártak nála, hogy német órát vegyenek, amikor már eltávolították az egyetemről. Azaz 2010. szeptember 14-e után, amikor már semmi jogi akadálya nem volt annak, hogy magántanulókat vállaljon.

A hamis tanúzás mellett magántitok jogosulatlan megismerésének gyanújával is indult eljárás a Wistmanwood Kft. a felvételt készítő munkatársaival szemben, de a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) mindegyiküket felmentette a vád alól. A PKKB jogerős ítélete azt mondta ki, hogy a felvételek a rendkívüli felmondást megelőzően, 2010. július 20. és szeptember 8-a között keletkeztek.

Mindezek alapján a munkaügyi perben a bíróság úgy találta, hogy Hima Gabriella nem tudta kétséget kizáróan bizonyítani, hogy megszakítás nélkül külföldön tartózkodott, bár a professzor számlákat mutatott be arról, hogy a kérdéses napokon Bécsben vásárolt.

A másodfok helyben hagyta a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság döntését, egyetértett az abban szereplő megállapításokkal. Most október 4-én pedig a Kúria arra hivatkozva utasította el Hima Gabriella felülvizsgálati kérelmét, hogy az anyagban a jogsértések pontos kifejtése nem található.

A Kúria döntése után Hima Gabriella az Átlátszónak azt jelezte, elgondolkodik azon – más jogorvoslati lehetőség hiányában –, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul.

Csikász Brigitta

Megosztás