45 ezer forintos óradíj a KLIK-től: ki járt jól az uniós pénzből finanszírozott közoktatás-fejlesztéssel?

Kis magyar közoktatási innováció: egy vidéki szakiskolában kötelező továbbképzést tartanak a pedagógusoknak. Az előadó 1,6 millió forintot számláz a KLIK-nek a 35 órányi munkáért, a központ fizet, kreditpontok kipipálva, mindenki jól járt. A 45 ezer forintos óradíjon sem kell sopánkodni, az egészet Brüsszel fizeti egy 14 milliárdos keretösszegű TÁMOP-program keretében.  Más kérdés, hogy lett-e kimutatható hatása a közoktatás fejlesztésére elköltött uniós százmilliárdoknak. Spoiler: nem lett.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

2015 őszén egy vidéki szakiskolában valaki nettó 45 540 Ft/óra áron tartott továbbképzést két tucat pedagógusnak. A tanároknak meg kellett hallgatni 5 órányi előadást az egészséges életre nevelésről, és 30 órában kaptak tanulási problémákkal kapcsolatos képzést. A Klik ezért a 35 óráért 1 593 900 forintot fizetett ki az előadónak, Uzsalyné dr. Pécsi Ritának.

A kötelező továbbképzést egy olyan intézményben tartották, ahol az akkor még egyetlen központból működtetett KLIK elég szűkmarkú volt a finanszírozással: havi 100 oldalnyi limit a fénymásolónál, unortodox rezsifizetési megoldások, a különböző pluszmunkákért 3-4 hónapos késéssel érkező kifizetések.

De a 45 ezer forintos órabér az állandó megszorításoktól függetlenül is érzékenyen érintette a jellemzően bruttó 3 ezer forint körüli órabérért güriző tanszemélyzetet.

A területen évtizedes rutinnal dolgozó, elismert képző szakemberek órabére is e körül mozog, lévén a többség ma már ugyanúgy állami alkalmazott, aki a pedagógus besorolás apján kapja a fizetését. „Külsős” képzők ma már ritkán kapnak ilyen jellegű megbízást, de ezeknél az órabéreknél is 10 ezer forint a plafon.

Igaz, az előadó bizonyos körökben sztárnak számít: Uzsalyné dr. Pécsi Rita pedagógiai-nevelési szakértőként rendszeres fellépő egyházi, vagy egyházi kötődésű szervezetek rendezvényein, saját rovata van az Új Emberben, előadásairól beszámol a Magyar Kurír, rendszeres előadója a Sapientia Hittudományi Főiskolának – afféle keresztény-konzervatív életmód-tanácsadónak mondhatnánk.

Az tagadhatatlan ugyanakkor, hogy Uzsalyné mögött tekintélyes szakmai életút áll: ének-karvezetés szakos középiskolai tanárból lett pedagógiából bölcsészdoktor, majd neveléstudományokból PhD-fokozatot szerzett; számos helyen dolgozott vezetőként, tanácsadóként, felsorolhatatlanul sok bizottságnak volt tagja.  2010/11-ben például az EMMI jogelődje, a NEFMI  alaptantervi, illetve tankönyv-bizottságában. 2012 januárjában a pécsi Megyervárosi Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium főigazgatójává nevezték ki, dacára annak, hogy nem ő kapta a tantestülettől a legtöbb szavazatot.

Az Uzsalyné dr. Pécsi Rita által megtartott másfél milliós képzés ugyanakkor harmonikusan belesimul abba a pályázati konstrukcióba, amiből finanszírozták. A TÁMOP 3.1.4.C-14 Innovatív iskolák fejlesztése 2. ütem nevű kiírásban mindenki megtalálhatta a kedvére valót, a támogatható tevékenységek körét egyszerűbb lett volna úgy meghatározni, hogy szinte bármi.

Ennek aztán 750 intézmény sikeresen meg is tudott felelni: gyakorlatorientált életvezetési programok, élményközpontú pedagógia, szemléletformálás és újszerű eszközök: csak úgy dől az innováció a rövid projektleírásokból. A szöveges információkat egy-egy kép kíséri, és a vizuális bemutatás erős kétségeket ébreszt az újszerűséget illetően: leginkább tanárok egy csoportját látjuk, amint egy osztályteremben ülve épp továbbképzésen vesznek részt; félig kicsomagolt sporteszközöket, de több pályázó innovatív módon magát a projekttáblát fényképezte le.

A 14 milliárd forintnyi pályázat mögött viszonylag egyszerű célok sejlenek fel: a legtöbb támogatott letudott néhány kötelező pedagógus-továbbképzést, valamiféle tábort szervezett, illetve vett az intézménynek ezt-azt, amit a KLIK-es büdzséből másképp nem tudott kigazdálkodni.

Nagyjából megint az történt, hogy többségében de facto állami feladatokat uniós forrásból finanszíroztak. Maga a kiírás amúgy a – nálunk jellemzővé vált – tipikus ciklusvégi pénzszórás jegyeit viseli magán: mindegy mire, csak el legyen költve az uniós forrás.

A kiírás szerint ugyanis szinte bármilyen tevékenységgel lehetett pályázni sporttábortól az agressziókezelésen át hátrányos helyzetű családok mentorálásáig, a lényeg, hogy rá legyen írva: innovatív megoldás. A projektek sikerrel lezárultak, 14 milliárddal nőtt a hazai GDP, megújult a pedagógiai kultúra, erősödött a felzárkózás, javult a tárgyieszköz-ellátottság.

Idén márciusban jelent meg a KPMG tanulmánya a 2015 végén zárult uniós pénzügyi ciklus forrásainak hasznosulásáról. Az 500 oldalas elemzés külön területként foglalkozik a közoktatásban mutatkozó hatásokkal, több dimenzióban vizsgálja az egyes beavatkozási területeken mutatkozó eredményeket, az összkép minimum vegyes. Az egyik összegző megállapítás szerint:

„A fejlesztések ellenére az oktatás minőségére vonatkozó versenyképességi indikátorok negatív tendenciát mutatnak. (…)

Az oktatásra fordított Európa Unió támogatások pozitív hatása az oktatás minőségére országos szinten nem kimutatható.

(…) a közoktatásban végzett kvanittaív elemzéseink azt mutatják, hogy (…) a támogatások ezen az időtávon nem eredményeznek kimutatható javulást az eredményekben függetlenül attól, hogy infrastrukturális, vagy humántőke fejlesztési beavatkozásokról van szó.”

Becker András